Piaci értékek meghatározása


Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. január 4-én (1. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1

[…] könyv szerinti érték. Amennyiben az utánpótlási ár alacsonyabb, mint az eredeti vételár, akkor meg kell határozni az utánpótlási árból (a használatbavételtől eltelt idő függvényében) az adott eszköz számított értékét (ez lesz a piaci érték), és azzal kell a könyv szerinti értéket összevetni és a különbözetet minősíteni (tartósan és jelentősen magasabb-e a könyv szerinti érték?). Természetesen gyakran előfordul, hogy ugyanolyan eszközt már nem lehet beszerezni. Ebben az esetben az összehasonlítható árak módszerét célszerű alkalmazni, amikor is a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor. Ha az adott eszközt el lehet adni, akkor a szokásos piaci ár a terméknek, a szolgáltatásnak független felek között, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár. Az előbbiek hiányában a piaci érték meghatározható a következőképpen is. Megállapítják, a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenéssel elszámolt – és az adott eszközön előállításra kerülő termékek költségei között közvetlenül vagy közvetetten figyelembe vett – összege a termék-előállítás közvetlen költségeivel együtt az értékesítésre kerülő termékek eladási árában megtérül-e vagy más szavakkal: a piac elismeri-e az árban az értékcsökkenést vagy nem. Ha igen, akkor a könyv szerinti értékről vélelmezhető, hogy alacsonyabb, mint a piaci érték. Ha nem ismeri el, akkor viszont arra lehet következtetni, hogy a piaci érték alatta van a könyv szerinti értéknek. Hasonló következtetésre lehet jutni akkor is, ha ma még a piac elismeri ugyan a költségeket, az értékcsökkenési leírást is, de várhatóan az eszközt nem lehet a tervezett hasznos élettartamon belül – a piaci viszonyok változása miatt – hasznosítani. A hasznos élettartam rövidülése a piaci viszonyok változása miatt következik be, így a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával lehet azt ellentételezni (feltételezve, hogy a hasznos élettartam változása miatti terv szerinti értékcsökkenési leírás módosításából eredő költségnövekedésre az eladási ár nem nyújt fedezetet a tervezettnél rövidebb hasznos élettartam alatt!). Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv., áfatörvény) 13. §-a (1) bekezdésének 13. pontja szerinti forgalmi érték is piaci érték: "forgalmi érték a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, mely független felek között – normális piaci körülmények mellett – általában elérhető lenne." "A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: TAO-törvény) 18. §-ának (2) bekezdése szerint "a szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: a) összehasonlítható árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon; b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.