Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. január 25-én (2. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 27

[…] vevők, az adósok együttes minősítése alapján – az értékvesztést a követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában határozzák meg. Ez esetben a megállapított értékvesztést is csoportosan kell elszámolni és a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Az értékvesztés elszámolása után a követelés könyv szerinti értéke az értékvesztéssel csökkentett bekerülési érték. Visszaírás Amennyiben a vevő, az adós – későbbi – minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja az értékvesztés elszámolása utáni könyv szerinti értéket, az éves beszámolót készítő vállalkozó köteles a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni, a visszaírás összegével a könyv szerinti értéket növelni, legfeljebb a nyilvántartásba vételi értékig. Ilyen visszaírásra a követelések esetében általában akkor van lehetőség, ha a vevő, az adós a könyv szerinti értéknél magasabb összegben rendezi tartozását, ugyanis ez esetben az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn. (Ilyen esetben természetesen célszerű, ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő is él a visszaírás lehetőségével.) A könyvviteli elszámolás technikájával követelésként biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljon a követelés eredeti bekerülési értéke, az elszámolt értékvesztés, a visszaírt értékvesztés összege, egyrészt azért, mert ezekről a kiegészítő mellékletben adatokat kell szolgáltatni, másrészt azért, mert az értékvesztés elszámolásának, illetve visszaírásának adóalapot korrigáló hatása is van. (Lásd a 28. kérdésnél.) Elszámolás A követelések értékvesztését egyéb ráfordításként, a követelések visszaírt értékvesztését egyéb bevételként kell elszámolni. Megjelenítés a számviteli politikában A követelések értékelésével kapcsolatos feltételrendszert (tartósnak mutatkozik, jelentős összegű, jelentősen meghaladja), ideértve a behajthatatlanság kritériumait is, a vállalkozónak kell számszerűsítenie, a minősítés (az okok), a számszerűsítés szempontjait a számviteli politikában, az eszközök és a források értékelési szabályzatában kell rögzítenie. Behajthatatlan követelés A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, azt legkésőbb a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként kell leírni és az egyéb ráfordítások között elszámolni. A behajthatatlan követelés – a leírást megelőzően – könyv szerinti értéken (értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken) szerepel a könyvviteli nyilvántartásokban. Amennyiben az a társasági adó alapjánál az adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe vehető, akkor a behajthatatlan követeléssel kapcsolatosan korábban elszámolt értékvesztéssel is csökkenteni lehet az adózás […]