Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. február 8-án (3. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 50

[…] hazaszállításáról nem neki kell gondoskodnia), akkor a megbízót kell importálónak tekinteni. A vámjogszabályok alapján az importot terhelő közterhek megfizetésére azonban sokkal szélesebb kört (pl. a speditőrt, a fuvarozót, a kezest) lehet kötelezni [vámtörvény 125. § (2) bekezdés]. Az importtal kapcsolatban áfalevonási joga azonban csak annak van, akinek az áru az áfaköteles, bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ezért elengedhetetlen, hogy az áfatörvény szempontjából vett importőrről az importáláskor egyértelműen rendelkezzenek [45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 207. § (3) bekezdés], s így az a nevére szóló vámhatósági határozat birtokában áfalevonási joggal élhessen. Ha a bizományi szerződés alapján a bizományos az importáló, a nevére szóló vámhatósági határozat birtokában jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, de fizetendő adója is van az árunak a megbízójának történő továbbadásával. [Ez a termékimport utáni adófizetési kötelezettség keletkezésével azonos, Áfa-tv. 16. § (8) bekezdés b) pont.] A bizományi jutalék és minden egyéb, a közreműködéséért járó költségtérítés szintén része a megbízó nevére kibocsátott számlában az áfa alapjának [Áfa-tv. 22. § (1) bekezdés]. Ebben az esetben, ha a bizományos fogadott el előleget a megbízótól, az előleg után szintén kellett áfát fizetnie (és természetesen azt számlát helyettesítő okmánnyal kísérnie). Amennyiben a bizományos nem importáló, úgy a vámeljárásban az első belföldi tulajdonost, azaz a megbízót kell feltüntetni importőrként. A vámhatósági határozat alapján ő élhet az áfalevonás jogával (és majd neki kell áfát fizetnie az importált jószág továbbértékesítésekor). A bizományosnak ebben az esetben sem jutaléka, sem az esetlegesen kapott előleg után nem kell áfát fizetnie. Ilyenkor az általa végzett termékértékesítés kívül van az áfatörvény területi hatályán, vagyis az áfatörvény előírásai rá nem vonatkoznak (még a számlaadási kötelezettség sem). Ez azonban a működésével kapcsolatos beszerzések áfalevonhatóságát nem érinti [Áfa-tv. 32. § (2) bekezdés]. Amennyiben a bizományos nem vámáru importjában, hanem külföldről vagy külfölditől igénybe veendő szolgáltatás megszerzésében működik közre, meg kell állapítania a szóban forgó szolgáltatás teljesítési helyét (Áfa-tv. 15. §). Amennyiben ez belföldre esik, tekintettel arra, hogy saját nevében ő áll kapcsolatban a külföldivel, önbevallással neki kell rendeznie az áfakötelezettséget. Belföldi megbízójának – mint egyszerű belföldi szolgáltatásnyújtást – a közreműködéséért járó díjjal növelten számlázhatja tovább a szolgáltatás-igénybevételt. Ha a külfölditől igénybe vett szolgáltatás külföldi teljesítési hellyel bírt (pl. mert külföldön lévő ingatlanhoz kapcsolódott, vagy a szolgáltatás nyújtójának székhelye esett külföldre), a bizományosnak önbevallással rendezendő adókötelezettsége nincs. A megbízójával történő elszámolásakor áfakötelezettsége azonban adódhat, ha a szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatás nyújtójának székhelye szerint kellett meghatározni. (Azáltal ugyanis, hogy a bizományos belföldi illetőségű, az általa továbbnyújtott szolgáltatás Magyarországon adóztathatóvá vált.) Ilyenkor nemcsak a közreműködésért járó díj, hanem a teljes (a külföldinek járó) pénzösszeg […]