Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. május 31-én (11. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 204

[…] munkánál (egy létesítménynél) nagyobb egység nem lehet." Az előírásból következik, hogy az építési-szerelési munkának a vállalkozásnál felmerült közvetlen költségeit, a végzett munkával szoros kapcsolatban lévő költségeket (nem értendők ide az alvállalkozók teljesítményei), továbbá azokat a költségeket, amelyek megfelelő mutatók, jellemzők segítségével a kalkulációs egységre elszámolhatók, kalkulációs egységenként kell gyűjteni, illetve a kalkulációs egységre legkésőbb a számlázással (részszámlázással) egyidejűleg, illetve az év végi zárlat keretében át kell vezetni, és így megállapítani a kalkulációs egység közvetlen önköltségét. Amennyiben a mérlegfordulónapig nem volt kiszámlázás, akkor a kalkulációs egység – előbbiek szerint megállapított – közvetlen önköltsége teljes összegében a befejezetlen építési-szerelési munka közvetlen önköltsége. A teljesítési fok alapján történő arányosítás az elvégzett teljesítmény összes teljesítményhez való viszonyát fejezi ki, a megrendelő igazolása alapján. A teljesítési fok használatára akkor van szükség, ha az építési-szerelési munka egy része kiszámlázásra került (azaz befejezett), más része elkészült ugyan, de még nem számlázható (azaz befejezetlen), a kiszámlázott és az elkészült, de még kiszámlázásra nem került munka együttesen nem adja ki az építési-szerelési munka egészét. Az arányosítás azt jelenti, hogy a kalkulációs egység összes elhatárolt (az elszámolási időszakban kiszámlázott termelés és az elszámolási időszak végén még befejezetlen termelés) közvetlen önköltségét kell megosztani a befejezett (kiszámlázott) és a befejezetlen termelés azonos tartalmú vetítési alapja segítségével. Azonos tartalmú vetítési […]