Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. szeptember 6-án (16-17. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 304

[…] adóztatható, úgy a magyarországi munkavégzésért járó jövedelemre az Szja-tv. rendelkezései az irányadók. Az Szja-tv. 2001. évre vonatkozó módosítása vezette be azt a szabályt, hogy nem önálló tevékenység – nemzetközi szerződés hatályában (vagyis kettős adózást elkerülő egyezmény megléte esetén) – a nem önálló munka. A magyarországi munkavégzés társadalombiztosítási vonzatainak egyértelmű meghatározásához a foglalkoztatás körülményeinek pontos ismeretére volna szükség, mely adatok hiányában a feltett kérdésre csak általános válasz adható. Tbj-tv. 11. §-a értelmében a biztosítás nem terjed ki: "a) a külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére (munkatársára), a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, továbbá az e pontban felsorolt személyek Magyarországon tartózkodó, velük együtt élő külföldi állampolgárságú házastársára és gyermekére; b) a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyre; c) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott – a 13. § hatálya alá nem tartozó – arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül", feltéve hogy az adott állammal kötött nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik. A Tbj-tv. 13. §-a ugyanis rögzíti, hogy a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre a Tbj-tv. rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Magyarország több országgal kötött kétoldalú nemzetközi egyezményt, köztük Németországgal is [2000. évi XXX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 90/2000. (VI. 20.) Korm. rendelet]. A biztosítási kötelezettségre vonatkozó főszabályt az Egyezmény 6. cikkelye (A munkavállalók biztosítási kötelezettsége) tartalmazza. E szerint "A munkavállalók biztosítási kötelezettségére annak a szerződő államnak a jogszabályai vonatkoznak, amelynek felségterületén a foglalkoztatás történik; ezen rendelkezés akkor is érvényes, ha a munkaadó a másik szerződő állam felségterületén van." Az Egyezmény 6. cikkelyében foglaltakra tekintettel tehát a biztosítás a német állampolgárra akkor is kiterjed, ha a foglalkoztatására a Tbj-tv. 11. §-ának fent idézett b)-c) pontja szerint kerül sor, és a foglalkoztatás megfelel a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározottaknak. Mindez azt jelenti, hogy német magánszemélyek magyarországi munkavégzése során a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget úgy kell elbírálni, mintha magyar magánszemélyekről volna szó. Fontos lehet még ismernünk a 7. cikkelyt, mely kiküldetés esetére szabályozza a biztosítási kötelezettséget. A 7. cikkely szerint: "Ha az egyik szerződő államban dolgozó munkavállalót munkaadója ezen munkaviszony keretében a másik szerződő államba küldi ki, hogy ott ezen munkaadó részére munkát végezzen, úgy erre a foglalkoztatásra a foglalkoztatás első 24 naptári hónapjában kizárólag az első szerződő állam biztosítási kötelezettségre vonatkozó jogszabályai érvényesek, mintha a munkavállalót még mindig ennek felségterületén foglalkoztatnák." Német magánszemélyek magyarországi kiküldetése esetén két évig a német biztosítási kötelezettségre vonatkozó szabályok érvényesülnek. Az Egyezmény 11. cikkelye fogalmazza meg a kivételeket a biztosítási kötelezettségről szóló rendelkezések alól. Ez azt jelenti, hogy a szerződő államok illetékes hatóságai eltérhetnek az Egyezmény biztosítási kötelezettségről szóló rendelkezéseitől. Az eltérésnek azonban feltétele, hogy az érintett személy továbbra is valamelyik szerződő állam jogszabályainak hatálya alatt maradjon vagy hatálya alá kerüljön. További megkötés, hogy figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és körülményeit is. Az Egyezmény által megszabott biztosítási kötelezettségtől való eltérés engedélyezése kérelem benyújtása esetén nem történik meg automatikusan, azt az illetékes hatóságok szigorúan megvizsgálják. Egészségügyi hozzájárulás Érdemes néhány szót szólni az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségről is. Az Eho-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelmet olyan magánszemély részére juttatják, vagy a jövedelmet olyan magánszemély szerzi meg, aki a Tbj-tv. 13. §-a hatálya alá tartozik. A német magánszemélyek után tételes egészségügyi hozzájárulást viszont minden, az Eho-tv. 6. §-ának (3) bekezdésében említett, a kifizetővel fennálló jogviszony esetén fizetni kell. Külföldi illetőség igazolása A kettős adóztatást kizáró nemzetközi egyezmények alkalmazása sajátos eljárási rendben történhet, amelynek szabályai az Art. 5. számú mellékletében találhatók meg. Az eljárási rendnek az a lényege, hogy a kifizető kettős adóztatást kizáró egyezményben foglalt, a belföldinél kedvezőbb szabályokat abban az esetben alkalmazhatja, ha önmaga – azaz a kifizető – rendelkezik az állami adóhatóságtól engedéllyel arra, hogy a törvényben előírtnál alacsonyabb, a nemzetközi egyezményben meghatározott mértékben vonja le az adót, adóelőleget, továbbá a külföldi személy az illetőségét igazolja. Külföldi személyként a külföldi illetőségű magánszemélyt, a külföldi szervezetet és a külföldi illetőségű osztalékban részesülőt határozza meg az eljárási rend. Az eljárási rend alkalmazásához előírt engedély egy formalizált eljárásban szerezhető meg, de az engedélyt az adóhatóság visszavonhatja, ha a kifizető a külföldi személlyel kapcsolatos kifizetői kötelezettségeit súlyosan megszegi. A kettős adóztatást kizáró nemzetközi egyezmény alapján nem adóztatható jövedelem esetén az egyezmény alkalmazásához nincs szükség adóhatósági engedélyre. (Természetesen ekkor nincs levonási, bevallási és megfizetési kötelezettség sem.) A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál, az adómentességhez való jogosultság a nemzetközi szervezet által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolattal igazolható. E kettő minősül a törvény fogalomrendszerében illetőségigazolásnak. Az illetőségigazolást ezért nem pótolja a külföldi személy nyilatkozata vagy a külföldi magánszemély útlevelének, személyazonosító igazolványának stb. másolata. Az említett illetőségigazolásokat a kifizetést megelőzően – több kifizetés esetén az adóévi első kifizetést megelőzően –, illetőségváltozás esetén a változást követő első kifizetés időpontja előtt kell átadni a kifizetőnek. Az illetőségigazolásokat a kifizető köteles megőrizni. Az illetőségigazolás az a bizonylat, amely alapján a kifizető meggyőződik arról, hogy a külföldi személy adott jövedelmére mely kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazható, a kifizetőnek ugyanis nem lehet feladata vizsgálni és mérlegelni a vele kapcsolatba kerülő külföldi személy adóügyi illetőségét és viselni ennek felelősségét. Ha van illetőségigazolás, az adott jövedelemre az engedéllyel rendelkező kifizető a kettős adóztatást kizáró egyezményben foglalt, a megfelelő jövedelemre vonatkozó adómértéket vagy -mentességet alkalmazhatja; ha illetőségigazolás nincs, a külföldi személy jövedelméből az adótörvénynek megfelelő mértékkel kell az adót, adóelőleget levonni. A külföldi személynek, ha a kifizetés időpontjában nem rendelkezik illetőségigazolással, lehetősége van a kifizetőtől kapott, a kifizetésről kiállított bizonylattal – ennek kötelező tartalmát az Art. 35. §-a határozza meg –, valamint a kifizetést követően beszerzett illetőségigazolással az állami adóhatóság illetékes területi szervénél, a hivatal észak-budapesti igazgatóságánál visszatérítési igényt benyújtani. Arra is lehetőség van, hogy a kifizető, mintegy "hozomra" alkalmazza a kettős adóztatást kizáró egyezményt. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi személy az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév december hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi. Haszonhúzói minőség Külön célszerű röviden megemlíteni a haszonhúzói minőségében a külföldi személy részére történő kifizetéseket. A külföldi személy a kifizetést megelőzően, hitelesen magyarra fordított okiratban nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e, ha az alkalmazandó kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A letétkezelő az adóért vállalt korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett nyilatkozhat a kifizető részére arról, hogy a külföldi személy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e. A nyilatkozat az ugyanazon szerződés alapján, ugyanazon jogcímen a naptári évben kifizetett összegre terjed ki a körülmények megváltozásáig. A kifizető az adó összegét helyesbíti, amennyiben a külföldi személy a nyilatkozatot a kifizetést követően, de a kifizető bevallását megelőzően teszi meg. Ebben az esetben a kifizető bevallásában a haszonhúzói nyilatkozatra tekintettel megállapított kötelezettséget tünteti fel, a különbözetet megfizeti vagy visszaigényli, valamint a külföldi személlyel elszámol a különbözetről. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a külföldi személy a bevallást megelőzően korábbi nyilatkozatát helyesbíti. A bevallás benyújtását követően megtett nyilatkozat alapján a kifizető bevallását az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbítheti. A kifizető a nyilatkozatot megőrzi. Ha a kifizetőt azért terheli adófizetési […]