Üzembe helyezett épület felújítása
Kérdés
Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. június 6-án (36. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 712
[…] annak befejezésekor lehet csak az aktiválást elvégezni. (Gyakran előfordul, hogy használtan vásárolnak meg épületet, amelyet a rendeltetésszerű használathoz műszakilag fel kell újítani, de az ilyen jellegű "felújítás" számviteli szempontból nem felújítás, hanem a beruházási számlán lévő épület bekerülési értékét növelő beruházás.) Az épület rendeltetésszerű használatbavételének feltétele a használatbavételi engedély megléte is. (Erről a kérdésben nincs szó!) Ha nincs meg a használatbavételi engedély, akkor az épületet nem lehet üzembe helyezni. Ez esetben az üzembe nem helyezett épületben folytatott tevékenység, termék-előállítás a próbaüzemeltetés kategóriájába tartozik, amelynek a bevételekben meg nem térülő többletköltségeit az épület bekerülési értékében kell figyelembe venni. Itt jegyezzük meg, a használatbavételi engedély megadását megelőzően lefolytatott használatbavételi eljárás – a használatbavétel egyéb feltételei teljesülése mellett – akkor tekinthető elegendőnek a beruházás során megvalósított tárgyi eszköz (épület) aktiválásához, ha a használatbavételi eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt, elfogadott jegyzőkönyv készült, amely szerint a szakhatóság mindent rendben lévőnek talált, és a szakhatóság vállalta, hogy a használatbavételi eljárás, illetve az erről készült jegyzőkönyv alapján a használatbavételi engedélyt ki fogja adni. Ebben az esetben – számviteli szempontból – az üzembe helyezés időpontjaként elfogadható a használatbavételi eljárás jegyzőkönyvben rögzített napja is. A kérdés szerint a kivetett illetéket 2001-ben aktiválták rá a 2000-ben üzembe helyezett épület bekerülési értékére. Ez ellentétes az Szt. 47. §-a (9) bekezdésében foglaltakkal. A bekerülési érték részét képező tételeket [az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a vagyonszerzési illeték ilyen] a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (amelyhez az adott esetben a vagyonszerzési illeték megfizetése kapcsolódik), legkésőbb az üzembe helyezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig a megfelelő bizonylat nem áll rendelkezésre, az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor azt – az adott esetben a vagyonszerzési illetéket – a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Így, ha az épületet 2000-ben üzembe lehetett helyezni, akkor a vagyonszerzési illetéket (a kalkulált összegben) a bekerülési értékben már 2000-ben figyelembe kellett volna venni. Ha jogos a 2000. évi aktiválás, akkor a vagyonszerzési illetékkel – önellenőrzés […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. június 6-án (36. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 712
[…] annak befejezésekor lehet csak az aktiválást elvégezni. (Gyakran előfordul, hogy használtan vásárolnak meg épületet, amelyet a rendeltetésszerű használathoz műszakilag fel kell újítani, de az ilyen jellegű "felújítás" számviteli szempontból nem felújítás, hanem a beruházási számlán lévő épület bekerülési értékét növelő beruházás.) Az épület rendeltetésszerű használatbavételének feltétele a használatbavételi engedély megléte is. (Erről a kérdésben nincs szó!) Ha nincs meg a használatbavételi engedély, akkor az épületet nem lehet üzembe helyezni. Ez esetben az üzembe nem helyezett épületben folytatott tevékenység, termék-előállítás a próbaüzemeltetés kategóriájába tartozik, amelynek a bevételekben meg nem térülő többletköltségeit az épület bekerülési értékében kell figyelembe venni. Itt jegyezzük meg, a használatbavételi engedély megadását megelőzően lefolytatott használatbavételi eljárás – a használatbavétel egyéb feltételei teljesülése mellett – akkor tekinthető elegendőnek a beruházás során megvalósított tárgyi eszköz (épület) aktiválásához, ha a használatbavételi eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt, elfogadott jegyzőkönyv készült, amely szerint a szakhatóság mindent rendben lévőnek talált, és a szakhatóság vállalta, hogy a használatbavételi eljárás, illetve az erről készült jegyzőkönyv alapján a használatbavételi engedélyt ki fogja adni. Ebben az esetben – számviteli szempontból – az üzembe helyezés időpontjaként elfogadható a használatbavételi eljárás jegyzőkönyvben rögzített napja is. A kérdés szerint a kivetett illetéket 2001-ben aktiválták rá a 2000-ben üzembe helyezett épület bekerülési értékére. Ez ellentétes az Szt. 47. §-a (9) bekezdésében foglaltakkal. A bekerülési érték részét képező tételeket [az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a vagyonszerzési illeték ilyen] a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (amelyhez az adott esetben a vagyonszerzési illeték megfizetése kapcsolódik), legkésőbb az üzembe helyezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig a megfelelő bizonylat nem áll rendelkezésre, az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor azt – az adott esetben a vagyonszerzési illetéket – a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Így, ha az épületet 2000-ben üzembe lehetett helyezni, akkor a vagyonszerzési illetéket (a kalkulált összegben) a bekerülési értékben már 2000-ben figyelembe kellett volna venni. Ha jogos a 2000. évi aktiválás, akkor a vagyonszerzési illetékkel – önellenőrzés […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
