Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. március 6-án (55. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1128

[…] pénzértékre szóló tartozást a devizaműveletek végzésére felhatalmazott – az adott ügyletet lebonyolító – pénzintézet által meghirdetett, az év utolsó napjára vonatkozó devizaeladási árfolyamon kellett a régi Szt. 40. §-ának (4) bekezdése szerint a mérlegben szerepeltetni. Az év végi értékelésből adódó különbözetet – mivel az a 2000. év végéig csak árfolyamveszteség lehetett – a régi Szt. 2. számú mellékletének 14. pontja szerint egyéb ráfordításként kellett elszámolni. (A kérdésben nem utalnak a valuta nemére. Meg kell azonban jegyezni, a 2000. év végéig az volt a jellemző, hogy az árfolyamok emelkedtek, és így a devizakötelezettségekkel kapcsolatosan, gyakorlatilag 1996-tól 2000-ig, el kellett számolni árfolyamveszteséget.) A régi Szt. 24. §-ának (7) bekezdése adott arra lehetőséget, hogy a devizakötelezettség keletkezésekor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz kapcsolódó – hiteltartozások esetén a tárgyévben, a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és egyéb ráfordításként elszámolt árfolyamveszteség teljes összegét aktív időbeli elhatárolásként elszámolják. A kérdésből nem derül ki, a külföldi tulajdonosok mire nyújtották a hitelt. Konkrét beruházásra? Vagy forgóeszköz-finanszírozásra? A hivatkozott törvényi előírás lehetőség, nem kötelező élni vele, és csak beruházáshoz kapcsolódó hiteltartozás esetén alkalmazható. A régi Szt. 24. §-ának (7) bekezdése szerint az elhatárolt árfolyamveszteséget a törlesztéskor, a törlesztésre jutó összegben kellett megszüntetni. A régi Szt. 24. §-ának (7) bekezdése szerint elhatárolt árfolyamveszteségnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel teljes futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kellett képezni, amelyet a 27. § (6) […]