Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. április 3-án (57. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1173

[…] szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedmény szerződés szerinti, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét. A szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén a kapott, illetve az adott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – árengedmény összegét az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja alapján a kapott összegben a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, az adott összegben az Szt. 85. §-a (3) bekezdésének o) pontja alapján a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszközök összegét. Az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja alapján rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – átadott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összegét. A leírtak alapján a gazdálkodó szervezetek eléggé széles körben alkalmazhatják a visszafizetési kötelezettség nélküli pénzeszközátadással megvalósuló támogatás, juttatás intézményét. A Tao-tv. szerint néhány kivételtől eltekintve, a véglegesen kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, juttatás összegével csökkenthető az adóalap [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdése], a visszafizetési kötelezettség nélkül adott, pénzügyileg rendezett támogatás, juttatás összegével pedig általában növelni kell az adóalapot [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja]. Nézzük meg, hogy a kérdésben szereplő eseteket hova lehet sorolni: Az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatások szerződés szerinti összegeit a szolgáltatást nyújtónak számláznia kell. Ez következik az Szt. 72. §-a (1) bekezdésének, az Áfa-tv. 43. §-a (1) bekezdésének előírásából. Ezen szolgáltatások ellenértékét azonban jellemzően nem az értékesítés nagysága határozza meg (szerintünk helytelen az értékesítés százalékában meghatározni). Mivel nem felel meg az Szt. szerinti utólag adott-kapott engedménynek, így utólagos engedménykénti kezelésével sem lehet egyetérteni. A költségek (a ráfordítások) ellentételezésére adott-kapott támogatás, juttatás esetén legalább kétoldalú szerződésben kell rögzíteni, hogy milyen tevékenységgel kapcsolatosan felmerülő, és milyen összegű költségek (ráfordítások) fedezetére adják-kapják, milyen elszámolási kötelezettséggel. A kérdés előzőekben bemutatott, nem számlázott "szolgáltatások", hozzájárulások véglegesen átadott-átvett összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, azok összegével az adózás előtti eredményt az átadónál növelni, az átvevőnél csökkenteni kell. A véglegesen átadott-átvett pénzeszközöknél beszámításra, számlából történő levonásra, kompenzálásra nincs lehetőség. (Beszámítás csak a Ptk. 296-297. §-ai szerint lehet!) Az áruháznyitási hozzájárulások elnevezésből arra lehet következtetni, hogy az nem szolgáltatásnyújtás. Ezt támasztja alá az is, hogy azokat fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában határozzák meg. A kérdésben leírtak alapján a pénzügyileg rendezett áruháznyitási hozzájárulásokat, mint fejlesztési célra átadott-átvett, illetve véglegesen átadott-átvett pénzeszközt […]