Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. augusztus 19-én (88. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1798

[…] további személy esetében egy szobával nő. Az előzőek alkalmazásánál, a padlóburkolat jellegétől függetlenül azt kell figyelembe venni, hogy a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert; a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Gazdasági Minisztérium által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg. Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. Fiatal a házaspár, ha a kölcsön-(adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele továbbá, hogy az igénylő a rendelkezésére álló anyagi eszközöket az építési költség (vételár) kiegyenlítésére használja fel. Az igénylő rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásának az eladási árát is, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, valamint a kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével. A kedvezmény szempontjából az építtető, vásárló eltartottjának minősül a) a gyermek, ha 1. a 16. életévét még nem töltötte be; 2. a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el; 3. a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg; b) az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha 1. munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, vagy 2. az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy 3. háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, illetőleg egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket vagy a c) pontban említett hozzátartozót, aki a munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette; c) az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársnak szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékában elvesztette. A felsorolt személyeket a kedvezményre jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha a) az építtetővel (vásárlóval) – a házastársat és gyermekeit kivéve – legalább egy éve közös háztartásban élnek, és b) havi rendszeres keresetük, jövedelmük a szerződéskötés időpontjában hatályos külön jogszabályban megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, továbbá c) az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költöznek be. A gyermeket – a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével – az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető (vásárló) lakásában lakik. Az előzőekben leírtakból következően a méltányolható lakásigény megállapításakor a munkavállaló testvére és gyermekei beszámíthatók az együttköltöző családtagok létszámába, amennyiben az előbbi feltételeknek megfelelnek (pl. legalább egy éve közös háztartásban élnek). A munkáltató által lakáscélú felhasználásra adott vissza nem térítendő támogatás alkalmazásában lakás célú felhasználás: a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése; b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése; c) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez; d) a 12/2001. Korm. rendelet szerint meghatározott korszerűsítés. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra adott támogatás az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányul, adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéssel, azaz adható olyan esetben, amikor a lakást még nem adták át, […]