117. Számviteli Levelek / 2005. november 10.
TARTALOM

Sok problémát jelent, a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Különösen zavaró az, ha több millió forintos tételekről van szó, hogy a gazdasági esemény a megfelelő helyen kerüljön elszámolásra. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?

Cégünk az adóév során felhalmozott veszteségét milyen feltételekkel határolhatja el a következő évekre? Az előző években nyereséges volt.

Cégünk 2005 áprilisában megvásárolt egy lakóingatlant azzal a feltétellel, hogy a szerződés aláírásakor egymillió forintot fizetünk az eladónak, míg a fennmaradó részt 2008 áprilisáig. Tulajdonjogot csak a teljes vételár megfizetésével szerzünk. A birtokbavétel a szerződés aláírását követő 30. napon megtörtént, külön okiratban foglalt bérletidíj-fizetési kötelezettség mellett. A bérleti szerződés a teljes vételár kiegyenlítésével szűnik meg. Az eladó, illetve a bérbeadó magánszemély. Hogyan kell a fentieket könyvelni?

A betéti társaságból kiválással egy kft. jött létre, melyet a cégbíróság 2005. májusában jegyzett be. A fuvarozással foglalkozó betéti társaság számos kamionnal és pótkocsival rendelkezett, üzemanyagkártyára tankoltak, fizették a megvásárolt autópálya-matricákat is. A cégbírósági bejegyzés után is a számlákat a betéti társaság állította ki, fizette az említett tételeket, mivel a kiválással létrejött jogutód tulajdonába kerülő járművekhez még nem álltak a kft. rendelkezésére a forgalmi és az egyéb engedélyek. Erre augusztus végéig kellett várni, az üzemanyagkártyák átnevesítése pedig szeptember végére fejeződött be. Helyesen járunk-e el, ha a cégbejegyzés és a különböző átírások időszaka alatt: – a fuvarokat a bt. számlázza ki, a kft. pedig a bt. felé bérleti díjat számláz, amely az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet a kft.-nél; – a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek számlázott összegeit továbbszámlázza a kft. felé, – a kiváló társaság eszközeihez kapcsolódó lízingdíj törlesztőrészletét a bt. követelésként könyveli a kft.-vel szemben, a kft. pedig könyveli a tőketörlesztést és a kamatot; – kompenzálhatják-e a tételek egymást pénzügyi rendezés nélkül?

Cégünk a garanciális javítások során a vevő részére nulla forintról szóló számlát állít ki, amelyben feltünteti a felhasznált anyagokat és a szolgáltatások értékét. A vezérképviseletünk részére garanciális jelentést küldünk, amelyben közöljük a felhasznált alkatrészek és szolgáltatások nettó értékét, amelyet a vezérképviselet havonta megtérít. A beépített alkatrészekről a vezérképviselet nulla forintos szállítólevelet küld, amely alapján az alkatrészeket bevételezzük, majd kiadjuk a munkalapra, és ennek alapján készül a nulla forintos számla. A külső szolgáltatások és az egyéb anyagok számláin szereplő előzetesen felszámított áfát levonásba helyezzük. A vezérképviselet által megtérített összeget egyéb bevételként számoljuk el. Helyesen járunk el?

Cégünk gépjármű- és alkatrész-értékesítéssel, szervizeléssel és kárügyintézéssel is foglalkozik. Előfordul, hogy az új gépjármű szállítás közben megsérül. Mivel ezen gépjárművekre a szállító cég vagy a vezérképviselet biztosítást köt, javítás után a biztosító a kárt megtéríti. Ezen gépjárműveket mi javítjuk meg és számlázzuk a biztosító felé. A biztosító azonban csak a nettó öszszeget hajlandó megtéríteni. Mi a vevőszámlák áfaösszegét fizetendő áfaként beállítjuk. Mi legyen azzal az áfával, amelyet a biztosító nem térít meg? Az áfát saját cégünk nevére számlázzuk? Ezzel könyvvizsgálónk nem ért egyet. A biztosító a teljes összeget térítse meg, hiszen a teljesítést elismerte. Mi tiltja meg, hogy a biztosító ne térítse meg az áfa összegét?

Egyik adósunk számlatartozását nem egyenlítette ki. A behajtással megbízott céggel közölték, hogy aznap vannak az irodában, másnap kiköltöztetik őket, telefonon nem lesznek elérhetők. Felajánlották, hogy ami van az irodában, el lehet vinni az adósság fejében. Az ajánlatot – jobb híján – elfogadtuk, a bútorokat elszállítottuk. Olyan számítógéppel írt papírt kaptunk, amelyen felsorolták az átvett bútorokat azzal, hogy a kiegyenlítetlen számla ellenében vette át cégünk azokat, további követelésünk nincs. Levélben kértem az átvett bútorokról számlát, amelyet azóta sem kaptam meg. Milyen értéken vegyük állományba a bútorokat? Hogyan lehet így avevőkövetelést a szállítói tartozással összevezetni?

A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?

Társaságunk év közben elsődlegesen a költségszámlákra könyvel, készletszámlákat nem vezet. A saját vállalkozásban végzett beruházásoknál is így járhatunk el? A beszerzések 582. számlán történő gyűjtése megfelelő? A saját vállalkozásban végzett beruházások könyvelésére vonatkozóan kérünk tájékoztatást?

Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?

A 2309. kérdésre adott válasz szerint exportértékesítésként könyvelendő a kiskereskedelmi egységben az eladás, ha a vevő számlát kér, és abból megállapítható, hogy külföldi. A vállalkozás termelőibor-kimérési engedéllyel rendelkezik, borkóstolót tartott, a vevő számlát kért, amelyből látható, hogy a vevő külföldi. A számla 25%-os áfát is tartalmazott. Más esetekben a külföldi vevő bort vásárolt, forintban fizetett, áfás számlát kapott. Ezeket az eseteket a számvitelben exportértékesítésként kell elszámolni? Az áfabevallásban is exportként kell feltüntetni? A külföldi vevőről nem tudom, hogy a magyarországi üzlethelyiségemben vásárolt terméket kiszállítja-e külföldre, akkor is exportárbevételként kell elszámolni?

A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?

A társaság külföldi megrendelő részére többfajta mezőgazdasági termék termesztését végzi. A fajtánként megtermelt (10-15 kg) menynyiségből a külföldi mindössze 1 kg-ot vásárol meg, amelynek eladási ára a kísérleti termesztés összes költségét fedezi. A különböző fajták összekeverésre kerülnek, és azt a társaság takarmányként értékesíti a belföldi piacon. Elfogadható-e az a gyakorlat, hogy az összekevert fajtákból képződött árut melléktermékként kezeli a társaság, év végén előre meghatározott melléktermékértéken kerül a készletek közé?

Az új típusú szövetkezetnél a szövetkezet nyereségéből a tagok részesedhetnek. A részesedés fizetése osztalékfizetést jelent? Mit jelent az, hogy a tagokkal folytatott gazdasági együttműködés arányában osztják szét az adózás utáni eredményt? A részjegyre és az üzletrészre egyformán lehet osztalékot fizetni? A magánszemély hogyan adózik a kapott részesedés után?