Átalakítás, felújítás, beruházás
Kérdés
A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. szeptember 3-án (204. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4271
[…] előzetesen felszámított áfájának levonására, illetve visszaigénylésére ez esetben is az általános előírásokat kell alkalmazni. A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet kíván folytatni. Ehhez a házat teljesen át kell alakítania, fel kell újítania. Ezzel azonban az épület rendeltetése megváltozik. Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint a meglévő tárgyi eszköz (épület) bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával kapcsolatos tevékenység beruházásnak minősül. Így a lakóházon elvégzett minden munka számlázott és közvetlen költségét elsődlegesen a beruházási számlán kell könyvelni (T 161 – K 455, 582), de a beruházási számlára kell könyvelni a lakóház vételárát, a vagyonszerzési illetéket és a beszerzéshez kapcsolódó egyéb tételeket is (T 161 – K 455, 384, 381), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor (a használatbavételi engedély birtokában) kell a beruházási számláról az épületek számlára átvezetni (T 123 – K 161). Az előbbiek során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a kft. csak anyagot biztosít a beruházási tevékenységet végzőknek (a kivitelezőknek). A kivitelezők számláznak (T 161 – K 455), és beépítik (felhasználják) a kft. által beszerzett és a kivitelezők rendelkezésére bocsátott anyagot. Ez esetben nem beszélhetünk saját vállalkozásban végzett beruházásról. A kft.-nek a beszerzett anyagot először készletre kell vennie (T 21-22 – K 454), majd amikor azt a kivitelezők beépítették, felhasználták, akkor számolhatja el anyagköltségként (T 51 – K 21-22). Tekintettel azonban arra, hogy a szóban forgó anyagot nem a vállalkozási tevékenységéhez használták fel, hanem a kivitelezőknek a beruházás megvalósításához adták át, az anyagköltségként elszámolt összeggel azonos értéket a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell a beruházási számlára könyvelni (T 161 – K 582). Abban az esetben, ha a kft. nemcsak anyagot biztosít a kivitelezőknek, de maga is részt vesz (szakembereivel) a beruházási tevékenységben, akkor a költségek elszámolása az előbbiektől eltér. A kivitelezők számláit igénybe vett szolgáltatások költségeként kell könyvelni (T 52 – K 454), a kft.-nél a beruházással kapcsolatosan közvetlenül felmerülő költségeket (T 51, 52, 54, 55, 56 – K 1, 2, 3, 4) az 5. számlaosztályban kell elsődlegesen elszámolni, majd a beruházási munka befejezésekor (ha az a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, az év végén) kell azok együttes összegét a beruházási számlán a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben könyvelni (T 161 – K 582). Ez esetben saját vállalkozásban végzett beruházásról van szó. Így amikor a rendeltetésszerű használatbavétel megtörténik, és az épület […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*