Peresített követelés áfája
Kérdés
Gazdasági társaság által nyújtott termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást a számlát befogadó vevő nem ismeri el. A vevő a számlát visszaküldi a kibocsátónak, aki a számlát sztornírozza, egyidejűleg a követelését peresíti. A termékértékesítő, a szolgáltatást nyújtó társaság pernyertessége esetén melyik áfabevallásban kell a bíróság által megítélt teljesítés utáni áfát szerepeltetni? Az eredeti teljesítés szerintiben vagy a bírósági döntés jogerőre emelkedése napja szerinti bevallásban? Szaklapban megjelent szakmai vélemény szerint a vevő pernyertessége esetén a fizetendő adót visszamenőleg a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni, önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettséggel!
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. december 15-én (257. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5266
[…] kibocsátott számlát nem lehet sztornírozni, a kibocsátott számla adatait a számlával egy tekintet alá eső okirattal (sztornószámlával) kell módosítani, és mind az eredeti, mind a sztornószámlát könyvelni kell!] A számla sztornírozása után az eladónál, a szállítónál a könyvekben nem szerepel a vevővel szemben követelés, tehát a követelést nem lehet peresíteni. A bírósághoz benyújtott keresetben a teljesítés vevő általi elismertetését lehet kérni. Ha a bíróság az eladó, a szállító által benyújtott kereset alapján a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás teljesítését elismerteti a vevővel, illetve ennek hiányában a bíróság mondja ki a teljesítést, a teljesítés időpontja a bírósági határozatban megjelölt időpont, általában a bírósági határozat jogerőre emelkedésének az időpontja. Ezzel az időponttal mint teljesítési időponttal kell a számlát kibocsátani, a fizetendő áfát ezen időpont szerinti bevallásban kell szerepeltetni. (Véleményünk szerint a bírósági határozat szerinti teljesítés időpontja csak kivételes esetben lehet visszamenőleges!) Ha a vevő a számlát azért küldte vissza, mert a számlán lévő ellenértéket nem ismerte el, de a teljesítés megtörtént, akkor az eladónak, a szállítónak nem a számlát kell sztorníroznia, hanem a számlával egy tekintet alá eső okiratot (helyesbítő számlát) kell kibocsátania az el nem ismert különbözetről (mind a számlát, mind a helyesbítő számlát könyvelni kell, így helytelen az a vevői gyakorlat, amely […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*