Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. január 11-én (378. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7492

[…] előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.Mikortól kell számítani a megőrzési időtartamot?A számviteli beszámoló, a beszámolóban lévő adatokat alátámasztó bizonylatok megőrzésének időtartama a beszámoló elfogadása üzleti évének utolsó napjától kezdődik (hasonlóan az adó megállapításához való jog elévülésének kezdetéhez). Így például a 2017. évi üzleti év beszámolóját elfogadó legfőbb szerv ülése (a taggyűlés, a közgyűlés) 2018-ban van. Ez esetben a megőrzési idő a beszámoló és az azt alátámasztó bizonylatok vonatkozásában legalább 2026. december 31. napjáig tart.A bizonylatok megőrzése a gazdálkodó (a társaság) feladata. Ha szervezeti változás (megszűnés) következik be, a megőrzés időtartama nem változik, a számviteli bizonylatok további megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor kell intézkedni.A társaság megszűnhet jogutódlással, illetve jogutód nélkül. Jogutódlással történő megszűnéskor a megszűnő társaságot terhelő – a bizonylatokra vonatkozó megőrzési – kötelezettség a jogutódra száll át.Jogutód nélküli megszűnés (végelszámolás, kényszertörlési eljárás, felszámolás) esetén jellemzően a vonatkozó jogszabályok a megőrzésről külön intézkednek.A Cégtörvény 112. §-ának (1) bekezdése alapján a végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagainak az elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratmegőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni (a számviteli előírások szerint ennek fedezetét jelentő forrást az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni, más szervezetnek az iratmegőrzésre adott megbízás esetén annak a fedezetét a lekötött tartalékból kell átadni és átvenni). A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának megőrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (a tulajdonosok) valamelyike vállalja (a fentebb példaként említett esetben 2026. december 31-ig). A cég iratanyagának elhelyezésére egyebekben a csődtörvény erre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.A kényszertörlési eljárásra vonatkozó előírások között a bizonylatok megőrzésére vonatkozó külön előírást nem találunk. Tekintettel azonban arra, hogy a kényszertörlési eljárás cégtörvény szerinti szabályai alapvetően a Cégbíróságra telepítik a feladatokat, a cég iratanyagainak a megőrzéséről is a Cégbíróságnak kell gondoskodnia.A Csődtörvény 53. §-a alapján a felszámolásra kerülő cég iratainak kezelése és megőrzése a felszámoló feladata. Ez azt jelenti, hogy ő köteles a levéltár által – megkeresés alapján – meghatározott irattári anyagokat a levéltárnak átadni, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére a rendelkezésre álló bizonylatok alapján a mindenkori előírásnak megfelelően a szükséges adatszolgáltatást megadni, valamint az irattári anyag nem megőrzendő részének selejtezéséről gondoskodni. Jellemzően a felszámoló maga irattároz. […]