Ingatlanfelújítás költségeinek beszámítása a bérleti díjba
Kérdés
Egy alanyi áfamentes közhasznú egyesület 2024-ben bérbe vett egy ingatlant határozatlan időre havi 250 E Ft bérleti díj mellett egy szervezettől. A bérleti szerződésben a felújításra vonatkozóan külön megállapodtak, mely szerint a bérbevevő 12 M Ft értékben felújítást végez. A bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségébe beszámíthatja ezt oly módon, hogy bérlőnek a havi bérleti díjat nem kell ténylegesen megfizetnie a bérbeadó számára mindaddig, ameddig az esedékes bérleti díjak összege a beszámítás összegét el nem éri? Amennyiben a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, mielőtt a beszámítási összeget az addig esedékes bérleti díjak összege elérné, úgy a beszámítási összegből fennmaradó hátralék megtérítésére a bérlő nem jogosult. A felújítás 2024-ben megtörtént. Az ingatlan még nem került üzembe helyezésre, mivel további felújításra van szükség (pl. mosdó kialakítása), melyre várhatóan 2025-ben kerül sor. A felújítást a bérbevevő kapott támogatásból valósította meg. A teljes felújítás értéke 14 M Ft volt. A támogatási szerződésben az szerepel, hogy a beruházással létrehozott, felújított vagyon a megvalósítási időszak végétől számított öt éven belül az általános szerződési feltételeknek megfelelően nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe, vagy más használatába, vagy hasznosítható a támogatási céltól eltérő módon.
A bérbe vevő egyesületnél egyelőre az első öt évre látszik a fenntarthatóság.
A kérdéseink:
1. A bérbe vevő egyesületnél hogyan könyveljük helyesen a fenti gazdasági eseményeket, a felújítást, aktiválást, a havi bérleti díjakat, továbbá a beszámításokat?
2. A bérbe vevő egyesületnél, ha a felújítást idegen ingatlanon végzett felújításként kell nyilvántartani, az értékcsökkenésnél alapvetően a fenntartási időhöz igazodnánk. Ez helyes megoldás, vagy más szempontra is figyelnünk kellene?
3. Szükséges-e kiszámlázni a bérbeadó felé a felújítás összegét? Ha igen, melyik időpontban és milyen jogcímen kell a számlákat kiállítani?
4. Amennyiben a bérleti jogviszony a beszámítási összeg előtt véget érne, hogyan helyes a könyvelésben ezt kezelni?
5. A felújításon túl 1 M Ft értékben konyhabútort építettek be, mely szintén a támogatásból valósult meg. Ez a felújításhoz hasonlóan könyvelendő, és az értékcsökkenése is aszerint történhet?
6. A bérbeadónál hogyan kell helyesen könyvelni a fenti eseményeket: felújítás, bérleti díjak, beszámítások, bérleti jogviszony idő előtti megszűnése?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. május 22-én (526. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9923
[…] bérbeadónál a bérlővel szembeni követelését a bérlővel szembeni kötelezettség összegébe beszámítja (T 45 – K 311), a beszámított összegben megszűnik, illetve csökken a követelés is, a kötelezettég is.A bérbevevőnél a felé számlázott bérleti díjat költségként számolja el, és kötelezettségként mutatja ki (T 52 – K454), a bérbeadó felé számlázott felújítási költséget (T 311 – K 91-92, 467) pedig követelésként szerepelteti. Ezt követően jöhet a beszámítás! (T 454 – K 311.)Ha időközben megszűnne a bérleti jogviszony, és a bérbeadó előbbiek szerinti kötelezettsége meghaladja a bérbevevővel szembeni követelését (nem került teljes összegében beszámításra), akkor a különbözetként mutatkozó összeget a bérbevevő elengedi (a bérbevevőnél elengedett követelés, a bérbeadónál elengedett kötelezettség), egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként számolja el a bérlő, illetve a bérbeadó, és viselik az elengedés jogkövetkezményeit.Beszámítás esetében a támogatásként kapott pénzösszeg a bérbevevőnél legfeljebb finanszírozza a felújítás során felmerült és még továbbszámlázásra nem került költségeket, amíg azok beszámításra nem kerültek. Szabályszerű eljárás keretében a fel nem használt támogatást vissza kell fizetni. Továbbszámlázott felújítást nem lehet támogatott felújításként kezelni.A külön kérdésekre a válasz:Abban az esetben, ha szabályszerűnek minősíthető a kérdés szerinti beszámítás, annak a könyvelési tételeit már bemutattuk. Ha nem tekinthető szabályszerűnek a beszámítás, akkor nem beszélhetünk beszámításról. Ez utóbbi esetben:– a bérbeadónak számláznia kell a bérleti díjat, a bérbevevőnek pedig költségként kell kimutatnia,– a bérbevevő a felújítással kapcsolatos ráfordításokat bérbe vett ingatlanon végzett felújításként könyveli elsődlegesen, a rendeltetésszerű használatbavételkor átvezeti az ingatlanok közé (T 162 – K 454 és T 123 – K 162), és megkezdi a terv szerinti értékcsökkenési leírásának az elszámolását,– az értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdésének a figyelembevétele mellett, elsősorban az ingatlan hasznos élettartama függvényében (vitatható az ötéves fenntarthatóság mint hasznos élettartam). Csak akkor kell a bérbeadó felé számlázni […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. május 22-én (526. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9923
[…] bérbeadónál a bérlővel szembeni követelését a bérlővel szembeni kötelezettség összegébe beszámítja (T 45 – K 311), a beszámított összegben megszűnik, illetve csökken a követelés is, a kötelezettég is.A bérbevevőnél a felé számlázott bérleti díjat költségként számolja el, és kötelezettségként mutatja ki (T 52 – K454), a bérbeadó felé számlázott felújítási költséget (T 311 – K 91-92, 467) pedig követelésként szerepelteti. Ezt követően jöhet a beszámítás! (T 454 – K 311.)Ha időközben megszűnne a bérleti jogviszony, és a bérbeadó előbbiek szerinti kötelezettsége meghaladja a bérbevevővel szembeni követelését (nem került teljes összegében beszámításra), akkor a különbözetként mutatkozó összeget a bérbevevő elengedi (a bérbevevőnél elengedett követelés, a bérbeadónál elengedett kötelezettség), egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként számolja el a bérlő, illetve a bérbeadó, és viselik az elengedés jogkövetkezményeit.Beszámítás esetében a támogatásként kapott pénzösszeg a bérbevevőnél legfeljebb finanszírozza a felújítás során felmerült és még továbbszámlázásra nem került költségeket, amíg azok beszámításra nem kerültek. Szabályszerű eljárás keretében a fel nem használt támogatást vissza kell fizetni. Továbbszámlázott felújítást nem lehet támogatott felújításként kezelni.A külön kérdésekre a válasz:Abban az esetben, ha szabályszerűnek minősíthető a kérdés szerinti beszámítás, annak a könyvelési tételeit már bemutattuk. Ha nem tekinthető szabályszerűnek a beszámítás, akkor nem beszélhetünk beszámításról. Ez utóbbi esetben:– a bérbeadónak számláznia kell a bérleti díjat, a bérbevevőnek pedig költségként kell kimutatnia,– a bérbevevő a felújítással kapcsolatos ráfordításokat bérbe vett ingatlanon végzett felújításként könyveli elsődlegesen, a rendeltetésszerű használatbavételkor átvezeti az ingatlanok közé (T 162 – K 454 és T 123 – K 162), és megkezdi a terv szerinti értékcsökkenési leírásának az elszámolását,– az értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdésének a figyelembevétele mellett, elsősorban az ingatlan hasznos élettartama függvényében (vitatható az ötéves fenntarthatóság mint hasznos élettartam). Csak akkor kell a bérbeadó felé számlázni […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
