542. Számviteli Levelek / 2026. március 26.
TARTALOM

Egyházi fenntartású általános iskola helyesen könyveli-e a kettős könyvvitel keretében:
– a fenntartó átadja az intézmény részére a Magyar Államkincstár által átutalt bruttó összegű otthonteremtési támogatást: T 384 – K 96, egyéb bevétel, kapott támogatás;
– a munkavállalók részére az átutalt nettó összeg: egyéb személyi jellegű kifizetés: T 55 – K 384;
– a járulék könyvelése: T 462, 56 – K 384 (szja, szocho).

Egy áfakörös, 2022. 09. 01. óta átalányadózás alatt működő egyéni vállalkozó megszüntetné tevékenységét 2026 nyarán. A tárgyi eszközei között van egy tehergépkocsi és néhány 200 E Ft alatti értékű tárgyi eszköz, amelyeknek az áfafigyelési időszaka már eltelt. Lesz-e bármilyen adófizetési kötelezettség a megszűnéskor a tárgyi eszközök vonatkozásában?

Az Szja-tv. hatálya alá tartozó adózó elfogad bankkártyás fizetési módot. A terminálon elfogadott összeget 1-3 nappal később kapja meg a bankban jóváírásként. Mikor keletkezik a bevétel? A banki jóváírás napján, vagy azzal a nappal, amikor az értékesítés megtörtént, és a terminálon a bankkártyát elfogadták?

A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?

Cégünk 25 ezer forintos ajándékutalványt sorsol ki partnerei között egy üzleti rendezvényen. Az utalványt saját termékük vásárlására lehet beváltani. Hogyan történik az utalvány nyilvántartása és könyvelése a folyamat egészében?

A kft. taggyűlése úgy döntött, hogy a kft. tulajdonosai a saját tőkét megemelik a tulajdonosok által átadott eszközök (anyagok, tárgyi eszközök) piaci értékével, esetleg pénzeszközök átadásával, amelyek együttes értéke 20 millió forint lesz. A 20 millió forint összegű eszközátadásból a jegyzett tőkét 12 millió forinttal emelik meg, a különbözetet, 8 millió forintot pedig a tőketartalékba helyeznek. Hogyan kell a fentiek szerinti tőkeemelést bizonylatolni és könyvelni?

Vállalkozói szja-adózó egyéni vállalkozó 2024 decemberében emelt szintű szerkezetkész gazdasági épületet vásárolt 34 M Ft értékben a szállítói számla alapján, üzemkörön belüli, tevékenységet közvetlenül szolgáló szolgáltatóház, iroda, raktár beszerzése céljából. Előlegszámlázás nem történt, a számla végösszegét 2024 decemberében utalták át. Igazoltan megtekintett és átvett emelt szintű szerkezetkész épület került megvételre és kiegyenlítésre. A számla tartalmazza a szerkezetkész gazdasági épület felelős műszaki vezetőjének a nyilatkozatát, a teljesítésigazolást, a birtokátruházási jegyzőkönyv (kulcsátadás) szerinti állapotát és összegét. A fentiekről adásvételi előszerződés készült, amelynek értelmében a befejező munkákat a vevő egyéni vállalkozó saját költségén végzi el. „Végleges” szerződés csak a napokban kerül kiadásra, mert az ingatlant terhelte jelzálogjog és az annak biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, amely a napokban került törlésre. A használatbavételi engedély kiadása 2026. év folyamán lesz várható, amely kérelmet az épületet befejező vevő egyéni vállalkozó nyújt be bejegyzésre a földhivatalhoz. A 2024. évre benyújtott szja-bevallás 13-03. lap 36. sorában a 34 M Ft kisvállalkozói kedvezmény címén bevallásra került. Kérem véleményüket arról, hogy a leírtak alapján szabályszerű-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele 2024. évben?

Kedvezményezettnek minősül-e az a beolvadásos kiválás, amennyiben például 2026. 03. 10-én határoznak a folyamat megindításáról, és ebben az időpontban mind a kiválással induló társaság, mind a végső „céltársaság”, amelybe a beolvadás történik, ugyanazon két magánszemélynek a tulajdonában van? Első olvasatra egyértelműnek tűnik, hogy igen, de a bizonytalanságot az okozza, hogy a fenti tulajdonosi azonosság a „céltársaságban” csak 2026. 03. 10-én jön létre, előtte két idegen magánszemély volt a tulajdonos. Viszont a vagyonmérleg-tervezetekhez a 2025. 12. 31-i éves beszámoló adatait szeretnénk felhasználni.

Kérem segítségüket a kötelező könyvvizsgálat kapcsán. Zártkörűen működő rt., mely pénzügyi vállalkozás, részvényesei: „A” kft. 6%-os, „B” kft. 19%-os, „C” magánszemély 53%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. A részvénytársaság nem készít konszolidált beszámolót. 2025-ben a nettó árbevétel 15 E Ft volt, alkalmazottai nincsenek. „A” kft.-nek 2025-ben a nettó árbevétele 25 E Ft volt, 1 fő alkalmazottat foglalkoztatott. „B” kft.-nek 2025-ben a nettó árbevétele 28 E Ft, 1 fő alkalmazottal. Az rt. készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót, és kötelező-e számára a könyvvizsgálat?

Többgyermekes nyugdíjas anyák jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni 2026. évben, ha a kifizetőtől származó jövedelme nem haladja meg a 34.356.720 Ft-ot (felette a kifizető köteles az adót megfizetni). Ugyanakkor az egyéni vállalkozói minőségben szerzett jövedelemkorlát szintén 34.356.720 Ft, e jövedelem felett a magánszemély fizeti a szochót. Megerősítést szeretnék abban, hogy az egyéni vállalkozónál a jövedelem számít, nem a bevétel, mert számos értelmezésben keverednek a bevétel- és a jövedelemfogalmak, vagyis, ha egy általányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó bevételének jövedelemtartalma (pl. 80%-os költséghányaddal) nem több, mint 34.356.720 Ft, akkor nem kell szochót fizetnie? Ha a magánszemély nyugdíjas egyéni vállalkozó kifizetőtől munkabért kap, de egyéni vállalkozásból is származik jövedelme, akkor a jövedelemkorlát a 34.356.720 Ft duplája, vagy az összes jövedelme nem haladhatja meg az éves átlagkereset négyszeresét a szochomentességhez?

Társaságunk saját tulajdonú raktárcsarnokában a „galériaszinten” szeretne kialakítani egy konténerirodát. A konténer elhelyezéséhez szükséges átalakítások (acél tartószerkezet kialakítása, acél csigalépcső) számviteli szempontból minek minősül? Beruházásnak, vagy elszámolhatók/elszámolandók a tárgyidőszak költségeként? Ha beruházásnak, akkor milyen tárgyi eszköznek tekintendő a végeredmény? Ingatlannak vagy egyéb berendezésnek? Még nem tudjuk, hogy magát a konténert megvásároljuk, vagy csak bérelni fogjuk.

Egyik partnerünk támogatást kap, amelyből elszámolhatja a kiállításokon, rendezvényeken való részvétel számláit (a teljes összeget szolgáltatásnak tekintjük, ez alapján tudja a társaság elszámolni a saját támogatását). Ugyanakkor pályázatot ír ki, majd a nyertes cégek ingyen részt vehetnek a fenti rendezvényeken, kiállításokon. Kiszámolja a támogató, hogy milyen mértékben részesül a kiállítás számlájából, erről az összegről megállapodás készül, amely tartalmazza, hogy a támogatás de minimis, és erről számlát állít ki a támogató, de csak az áfa befizetése miatt. A támogatott az áfaösszeget kifizeti. Helyesen járunk-e el, ha nem értékesítési bevételként, hanem egyéb bevételként számoljuk el a számlázott összeget, majd egyéb ráfordításként a nyújtott támogatás összegét (eredményhatás 0 Ft)? Véleményem szerint a nyertes pályázó szolgáltatásként kapja a támogatást.

Adott egy társaságiadó-törvény szerint adózó gazdasági társaság. „A” Kft. (anyavállalat), amelynek van egy leányvállalata, „B” Kft. Az „A” Kft. kölcsönt adott a „B” Kft.-nek. A „B” Kft. éveken át veszteségesen működött, a saját tőkéje negatív, jelenleg a kölcsönt és annak kamatait nem tudja fizetni. Az „A” Kft. a „B” Kft.-ben lévő részesedésének értékelése kapcsán a korábbi években 100% értékvesztést számolt el. A kölcsönre a felek kamatot kötöttek ki. A kérdésünk, hogy amennyiben az adós minősítése alapján a várható kamat és kölcsön „B” Kft. általi megfizetése kérdéses, és így értékvesztést számol el az „A” Kft. a kölcsönre és annak kamatára is, akkor helyesen jár-e el az „A” Kft., ha a tárgyévre eső kamatkövetelést előírja, majd az év végi zárlat során a tárgyévben előírt kamatkövetelésre 100% értékvesztést számol el? Ha nem, akkor hogyan kellene eljárnia? Helyes-e, hogy a kamatot előírja minden évben, tekintve, hogy várhatóan a „B” Kft. nem fogja tudni fizetni a kamatot és a kölcsönt?

Jól gondoljuk-e, hogyha egy tüzelőanyag-kiskereskedelemmel (ÖVTJ’24 – 477812) foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó, ha akár csak egyetlen számlát is kiállít egy adóalany (legyen az akár egy gazdasági társaság, önkormányzat, civil szervezet vagy egyéni vállalkozó) felé, akkor elveszti a 90%-os költséghányadát, és az üzleti év elejétől visszaesik a 45%-os költséghányadsávba?

Adott egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő asztalos kft. 2025-ben 2025. 11. 21-én volt az utolsó árbevétele, a következő árbevétel számlája 2026. 02. 24-i keltezésű. Mivel a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók a mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél, miként kell megállapítani a 2025. 11. 21. után vett anyagokból elkezdett befejezetlen munkák értékét, és azt hogyan kell könyvelni?

A számlavezető banknál vezetett eurószámlán lévő euróból a cég annak egy részét leköti, emiatt a lekötött összeget egy másik bankszámlára átvezeti. Hogyan történik ennek a könyvelése, keletkezik-e árfolyam-különbözet? A lekötött euróra jutó kamatot mikor kell könyvelni és milyen árfolyamon, ha a lekötés megszüntetésekor történik a kamat fizetése? Mi van akkor, ha az egyik euróbankszámlát az egyik bankban, a másik euróbankszámlát a másikban vezeti, és az euró lekötése a másik bankhoz történő átutalás után valósul meg?

A kft. novemberben értékesítette a tehergépjárművét. Januárban a KGFB biztosító visszautalja az előző évnek arra a részére eső – korábban már pénzügyileg rendezett – részét, amikor már nem volt a cég tulajdonában a tehergépkocsi. Az ügyletre vonatkozó, helyes januári könyvelési tételekre vonatkozóan kérjük a segítségüket: szimplán T 3841 – K 533, vagy esetleg az egyéb bevételekkel szemben történő könyvelés a helyes?

A magyarországi webshop saját fejlesztésű okoseszközöket értékesít. Az eszköz belső elektronikai egységét egy magyar gyártócéggel gyártatja le a megadott specifikáció alapján, a gyártáshoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket a gyártó biztosítja. A gyártó az elkészült elektronikai egységeket adja át. Az eszközök végső összeszerelése (burkolat felhelyezése, adapterek, kábelek csomagolása) már a webshopnál történik, ezt követően értékesíthető. A webshop és a gyártó között keretszerződés nincs, az együttműködés egyedi megrendelések alapján történik. A gyártó által kiállított számlák (feltüntetésre kerül a legyártott darabszám) elszámolhatók-e a webshopnál anyagköltségként, ezáltal csökkenthetik-e a helyi iparűzési adó alapját, vagy ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek?

2025. 02. 04-én vásárolt 100 ezer forint nettó értékű porszívóra a vásárláskor 5 évre szóló biztosítást is kötöttünk, így a bekerülési értéke 133 ezer forint volt, amelyre 100%-os értékcsökkenést számoltunk el 2025-ben, így könyv szerinti értéke nulla. A porszívó 2026-ban meghibásodott, amelyet nem tudtak javítani, így visszavették azt. Kaptunk egy helyesbítő számlát 2026. 01. 04-én, és a teljes 100 ezer forint+áfa összeget visszafizették, majd a biztosítócég külön átutalta a 33 ezer forint biztosítási díjat. A visszaadás napján a kft. vásárolt egy ugyanolyan készüléket ugyanattól az eladótól, ugyanakkora, 100 ezer forint+áfa összegben, de erre már nem kötött biztosítást. Hogyan kell mindezt könyvelni?

Átalakulással kapcsolatban kérdezem: lehetséges-e az alábbi beolvadásos kiválás egy eljárás keretében? „A” cégből kiválik „a”, „B” cégből kiválik „b”, majd „a”-ba beolvad „b”. Vagy csak két lépésben működik (1. eljárás kiválás)? „A” cégből kiválik „a”, majd – miután az elsőt bejegyezték, 2. eljárás (beolvadásos kiválás): „B” cégből kiválik „b”, és beolvad „a”-ba?