435 talált cikk az adásvétel kifejezésre

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: 2009. március hónapban – adásvételi szerződés keretében – 30 millió forint + áfa összegben gép-berendezés vásárlás történt. A júniusban megkapott számlán a teljesítés megegyezik a szerződésben szereplő dátummal, a fizetési határidő 2009. 05. 31., amely számlát hitelből egyenlítették ki. Könyvelhetem-e a számlát júniusban, és visszaigényelhetem-e az áfát?

Kérdés: A társaság lakóingatlanokat épít. 2009. június 29-én eladott egy lakást, amely ekkor szerkezetkész állapotban volt. Az adásvételi szerződést benyújtották a Földhivatalhoz. A szerződés szerint a vételárból 15 millió forintot a vevő június 30-án kifizetett. Az eladó erről az összegről részszámlát bocsátott ki, amelyben 20%-os áfakulcsot alkalmazott. A lakás-használatbavételi engedélyt legkésőbb októberben kapják meg. A vételár fennmaradó részének megfizetése a lakás átadásának a feltétele. Milyen áfakulccsal adózik ezen fennmaradó vételárrész, tekintettel arra, hogy a szerződést július 1-je előtt benyújtották a Földhivatalhoz?

Kérdés: "A" és "B" kft. korábban társasházat alapított. A társasházi alapító okirat megosztási vázrajza és műszaki leírása szerint 10 db parkolóhelyet magában foglaló terület kizárólagos használója az "A" kft. Használatbavételi megállapodás alapján az "A" kft. a parkolókat a "B" kft. végleges használatába adja X Ft + áfa ellenében. Számviteli szempontból minek minősül a végleges használatbaadás?

Kérdés: A kft. nyílászárók forgalmazásával foglalkozik. A nyílászárókat megvásárolja, majd a helyszínen beszereli. Ebben az esetben a nyílászáró könyvelhető az eladott áruk beszerzési értékeként, az elhelyezés pedig szolgáltatásként?

Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?

Kérdés: Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki kizárólag ingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni (áfaalany) mint magánszemély, teljes egészében banki hitelből vásárolt lakóingatlant. Az adásvételi szerződésben – ingatlanszakértő által becsült módon – külön-külön szerepel a lakóépület, a telek és egy 50 m2-es melléképület. Ezt a melléképületet akarja a magánszemély egyéni vállalkozásába bevinni, és bérbeadás útján hasznosítani. Véleménye szerint a költségek (ideértve a kamatráfordítást is) a becsült értékek arányában megoszthatók és elszámolhatók az egyéni vállalkozásban. A melléképületet a bérbe vevő kft. alakítja át, számolja el annak a költségeit, a megállapodás alapján, mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást. Az átalakítás során biztosítva lesz az elkülönült áram, víz, fűtés és egyéb működéssel kapcsolatos költségek mérése. Ezen költségeket vagy a bérbeadó fizeti és számlázza tovább, vagy a mérők a kft. nevére kerülnek, és így azt közvetlenül a kft. rendezi. Helyes a fenti gondolatmenet?

Kérdés: A kft. 2008 novemberében alakult. A működése során vásárolt 3 db tehergépkocsit, amelyhez az egyedüli tag 2 millió forint tagi kölcsönt nyújtott. A tag áprilisban névértéken eladta az üzletrészét. A kilépő tag az új taggal úgy állapodott meg, hogy a tagi kölcsön összegét – az eredeti 2 millió forintos összegért – rá engedményezi. Keletkeztet-e valamilyen adónemben ez kötelezettséget a tagnál vagy a társaságnál? Kell-e könyvelni az engedményezést?