Közvetített szolgáltatás utólagos bizonylatolása

Kérdés: Az új Szt. szerinti közvetített szolgáltatással kapcsolatban kérdezem, ha a vállalkozás az év elején elmulasztotta az új Szt.-nek megfelelő számlázást, azt hogy a kibocsátott számlán szolgáltatásfajtánként külön tüntesse fel a közvetített szolgáltatást, ezt a számla utólagos helyesbítése nélkül lehet-e valamilyen más módon, belső kimutatással pótolni annak érdekében, hogy a szolgáltatást megfelelő módon könyvelhessük és az iparűzési adó alapjának megállapításánál, adóalapot csökkentő tételként érvényesíthessük?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a rövid válasz egyértelmű legyen. Az új Szt. előírásainak nem megfelelően kiállított számlát nem lehet a könyvelés, az adóalap-megállapítás szabályszerű bizonylatának tekinteni, és nincsen olyan technikai megoldás, amivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Iparűzési adó alapja: jövedéki adó

Kérdés: Az új Szt. szerint a jövedéki adó egyéb ráfordítás, nem csökkenti az árbevételt. Emiatt a helyi iparűzési adó alapja indokolatlanul megnő. Lehet-e emiatt korrekciót alkalmazni az iparűzési adó alapjánál?
Részlet a válaszából: […] Bizonyára elkerülte a kérdező figyelmét a Htv. 52. §-a módosított 22. pontja, amely a nettó árbevételt értelmezi. E szerint nettó árbevétel a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele... csökkentve a jövedéki adó, a fogyasztási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] A válaszban feltételezzük, hogy a devizahitelt nyújtó magánszemély az USA-ban rendelkezik illetőséggel. Az 55 százalékos részesedés alapján pedig feltételezzük, hogy többségi irányítást jelentő befolyással (az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük: a bérlet, a pénzügyi lízing témakörével több válaszban is foglalkoztunk, többek között a Számviteli Levelek 7. számában a 109-110. kérdésre, a 10. számban a 180. kérdésre, továbbá a 12. számban a 217-219. kérdésre adott válaszokban.Itt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Követelés értékesítése

Kérdés: Társaságunk a 100 százalékban tulajdonában lévő kft.-nek kölcsönt adott, amelyet az nem tud visszafizetni, ezért eladjuk, benne a kölcsönt is. A kölcsön eladási ára 5 millió forint, könyv szerinti értéke 30 millió forint. Társaságunk a 25 millió forint veszteséget hitelezési vagy értékesítési veszteségként írja-e le? Kell-e a társasági adó alapját korrigálni?
Részlet a válaszából: […] A követelés értékesítésekor az eladó a kapott ellenértéket (az 5 millió forintot) az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint az egyéb bevételek között, a könyv szerinti értékét az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Kis összegű kerekítés elszámolása

Kérdés: A vevő-szállító számla összege számlánként eltér a kiszámlázott értéktől, a vevő 1, 2, 8 Ft-tal, esetenként 10, 60 Ft-tal kevesebbet utal. 2001-től hogyan kell az eltérést a könyvekben rendezni? A vevők arra hivatkoznak, hogy az ő nyilvántartásukban ennyi a kötelezettségük.
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 72. §-a (2) bekezdésének előírásából következik: az eladónak a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés számvitelt érintő részére a választ a Számviteli Levelek 21. számában a 416. kérdésre adott válasz tartalmazza. Ebben utaltunk arra is, hogy az miként befolyásolja az iparűzési adó alapját. Itt az adott szolgáltatásnak az iparűzési adó alapjára gyakorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó alapja

Kérdés: Az iparűzési adó értelmező rendelkezései között az elábé, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatás fogalmi meghatározásánál szereplő csökkentést hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdezőt vélhetően az érdekli, milyen szerepet töltenek be az iparűzésiadó-alap megállapítása során a nettó árbevétel-csökkentő tételek törvényi definíciójában szereplő, a másik két adóalap-csökkentő tételre vonatkozó kitételek. Ezek funkciója nem más, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: továbbadott hitel kapott kamata

Kérdés: Figyelembe vehető-e (2001 előtt és után) az iparűzésiadó-alap számításakor csökkentő tételként (közvetített szolgáltatásként) a hitelintézetnek fizetett kamat, ha a hitelfelvétel az anyavállalatnál annak érdekében történt, hogy azt azonnal, változatlan formában továbbadja a leányvállalatának? A hitelnyújtás szolgáltatás, s a hitelszerződésben szerepel, hogy a hitel végeredményben a leányvállalathoz kerül. (A leányvállalattól kapott kamat növeli az iparűzési adó alapját.)
Részlet a válaszából: […] A Htv. 2000. december 31-ig hatályos 39. §-ának (1) bekezdése szerint az alvállalkozói teljesítések értékével csökkenthető a nettó árbevétel az iparűzési adó alapjának kiszámítása során. A Htv. 52. §-ának 39. pontja szerint pedig az alvállalkozói teljesítések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: sportoló szolgáltatása

Kérdés: Az egyéni vállalkozóként működő sportoló sportszolgáltatást nyújt a kft.-nek, a kft. pedig reklámszolgáltatást nyújt megrendelőjének. Figyelembe lehet-e venni közvetített szolgáltatásként az iparűzési adó alapjánál a játékos szolgáltatását? (A játékos által viselt mezen fel van tüntetve a reklámozó cég neve!)
Részlet a válaszából: […] A Htv. értelmében a nettó árbevétel-csökkentő alvállalkozói teljesítések értéke (2001. január 1-jétől közvetített szolgáltatások értéke) alatt valójában két különböző ráfordításelemet kell érteni: a tulajdonképpeni alvállalkozói teljesítések értékét, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
112
113
114
119