1221 talált cikk az adó alapja kifejezésre

Kérdés: Társaságunk üzemi baleset miatt vagyoni és nem vagyoni kártérítést fizetett volt dolgozónk hozzátartozójának. A kártérítés összegét a felek egyezsége alapján állapították meg és fizették ki. Meg kell-e növelnünk a társasági adó alapját ezzel az összeggel?

Kérdés: A Számviteli Levelek 248. számában az 5093. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan lenne két kiegészítő kérdésünk. A válaszban említett eset egy vadásztársaságra is vonatkozik. Kérdéseink: Abban nem vagyunk biztosak, hogy az áfa hiánya és annak következményeként felmerült késedelmi pótlék és bírság összege 100%-ban könyvelhető-e az alaptevékenység, illetve a cél szerinti tevékenység ráfordításaként? A vadásztársaság alapszabályában nevesítette a bérvadásztatás bevételét a cél szerinti tevékenységei között. (Bérvadásztatás TEÁOR 92.62, Tao-tv. 6. számú melléklete A/1. pont.) Az áfa hiánya a bérvadásztatással függött össze. A tárgyévre vonatkozó társaságiadó-bevallásban pedig a társasági adó alapjának növelését, a megfelelő soron 100%-ban kell figyelembe venni? [A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete.]

Kérdés: A német anyacég és cseh leányvállalata dolgozói a magyar leányvállalatnál vannak kiküldetésben, és a magyar társaság fizeti szállásköltségüket, ami jelenleg panzióban való elhelyezést jelent. A magyar társaság elszámolhatja-e ezen költségeket kiküldetési költségként? Ha igen, milyen bizonylatolás szükséges ehhez? Ha nem, akkor milyen adóvonzata van?

Kérdés: Ténylegesen felhasznált (nem mezőgazdasági, hanem fuvarozói) gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésekor a visszatérített összeget hogyan kell könyvelni? Egyéb árbevételként vagy anyagköltség-csökkentésként? Amennyiben egyéb árbevételként, ez esetben ez a tétel növeli az iparűzési adó alapját?

Kérdés: Társaságunk termálfürdő és élményfürdő megvalósítását tervezte. Ehhez próbafúrásokat és terveket készíttetett. A bejövő számlákon lévő elő­zetesen felszámított áfát mint következő időszakra átvihető követelést állította be. A tervek között szerepelt az önkormányzattal közös üzemeltetés, illetve befektetőnek történő értékesítés. A gazdasági válság meghiúsította mindkét elképzelést. A tagok a beruházást ki akarják selejtezni, de mi lesz az áfával? A társaság egyéb tevékenysége tárgyi mentes.

Kérdés: A kft. olyan eszközt vásárolt, amely egyáltalán nem szolgálja a vállalkozás tevékenységét. A vásárolt eszköz kávéfőző, vízforraló, grill, hűtő. Az eszközöket a tulajdonos bank­kártyával fizette ki. Javasoltam, hogy fizesse be a pénztárba. Ez nem tetszett neki. Abban maradtunk, akkor adóalap-növelő tétel lesz. Ezt hogyan számoljam el helyesen? Kis értékű eszköz? Egyéb ráfordítás vagy értékcsökkenési leírás egy összegben?

Kérdés: A Számviteli Levelek 252. számában az 5165. kérdésre adott válaszban a cím szerinti témával foglalkoztak. Véleményem szerint, a fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani. A zárójelben lévő mondathoz kapcsolódó válasz más módon is megközelíthető.

Kérdés: A 4439. számú kérdésre adott válaszukat a következőkre tekintettel kérjük pontosítani, kiegészíteni. Ha tárgyi eszközt lelünk fel, amely korábban állományban volt, de leselejtezték, hogyan tudjuk azt visszakönyvelni? Kivezetéskori vagy a jelenlegi nettó értéken? Ez utóbbi esetben hova kell könyvelni az értékcsökkenést? Új tárgyi eszközként vegyük állományba, de milyen értéken? Kell-e a visszavételről jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan érinti a visszavétel a társasági adó alapját? Milyen hatással lehet a lezárt év beszámolójára?

Kérdés: Árverésen vásároltam ingatlant. Utána bányaszolgalmi jogot alapítottak, és megítéltek határozatban 2,5 millió forint kártalanítást. Kérdésem: a kártalanítás milyen bevétel, könyvelnem kell-e a telek értékcsökkenését?

Kérdés: A gazdasági társaság fő tevékenysége nyomdai szolgáltatás. Elektronikai termékek használati útmutatóit, garanciajegyeit gyártja. A cég évente szállítási keretszerződést kötött a megrendelővel, valamint vállalkozási keretszerződést az alvállalkozójával. A szerződések a megrendelt darabszámról, árról, gyártási határidőről nem rendelkeztek, mert azokat a konkrét munkák esetén rögzítik. A társaság a számlák értékét alvállalkozói díjként állította be az iparűzésiadó-bevallásba a Ptk. alapján. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?