Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban van-e az alapító önkormányzatával? Szerződéses viszonyban vannak egymással, és a szerződés alapján 2011-ben teljesítés is történt. Amennyiben kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak egymással, a kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást vezetnie?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartástkészíteni a szokásos piaci ár meghatározásáról. Ezen előírás alapján anyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik az adóév utolsó napjánkisvállalkozásnak nem minősülő adózóra, továbbá a közhasznú, kiemelkedőenközhasznú nonprofit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.
Kapcsolódó címke:

Önellenőrzés illetőségigazolás után

Kérdés: A Tao-tv. 2. § (4) bekezdésének b) pontja és 15. §-a alapján 2010-ben a külföldi szervezet a társasági adó alanya volt. Az adó alapja a részére fizetett, juttatott kamat, jogdíj, valamint szolgáltatási díj a Tao-tv. 15. §-ában meghatározottak szerint. A külföldi szervezet ilyen jövedelmei után a forrásadó mértéke 30%, amely adót a (magyar) kifizető köteles megállapítani, levonni és befizetni. A kifizetőt nem terheli a 30%-os adó levonásának, befizetésének kötelezettsége, ha egyezményes állambeli külföldi személy részére fizet (juttat) kamatot, jogdíjat, meghatározott szolgáltatási díjat. Annak igazolására, hogy a külföldi szervezet illetőséggel rendelkezik egy olyan államban, amellyel Magyarországnak van hatályos egyezménye – az Art. 4. számú mellékletének 7. pontja szerint –, a kifizetést (juttatást) megelőzően illetőségigazolást kell kérni. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés (juttatás) időpontjában nem tudja igazolni illetőségét, akkor a kifizető a külföldi személy írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Az illetőségigazolást azonban legkésőbb a bevallás benyújtásáig be kell szerezni, ellenkező esetben a kifizető köteles megfizetni a nyilatkozat alapján le nem vont, meg nem fizetett adót. Ha a kifizető 2011. május 31-ig beszerezte a külföldi szervezet (német társaság) illetőségigazolását, de a társaságiadó-bevallást május 20-án elküldték, szükséges-e az 1029-es bevallást önellenőrizni, bevallani az adót, majd azt önellenőrzéssel visszakérni, és ha szükségesek az önellenőrzések, az adó pénzügyi rendezése elhagyható-e, elegendő-e az önellenőrzési pótlék pénzügyi rendezése?
Részlet a válaszából: […] ...az adóbevallásbenyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követőenmeg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségkéntkell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.
Kapcsolódó címke:

Bejelentett részesedéshez kapcsolódó veszteség

Kérdés: Társaságunk 2007-ben vásárlás útján tulajdoni részesedést szerzett egy zrt.-ben, amelynek mértéke meghaladta a 30%-ot. Ezt az adóhivatalnak bejelentettük, amely a bejelentést nyilvántartásba vette. A vásárlással egyidejűleg alaptőke-emelést is végrehajtottunk (erről bejelentés nem történt). 2011-ben a meglévő üzletrészünket teljes egészében értékesítettük, jelentős veszteséggel. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének "m" pontja szerint a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan, a befektetés kivezetése miatt, a ráfordításként elszámolt összeg bevételt meghaladó része a társasági adó alapját növeli. A teljes ráfordítástöbblet növeli-e az adóalapot, vagy csak a bejelentett részesedésre eső összeg, az alaptőke-emelésre jutó rész viszont nem (vagyis egy ún. megosztást kell számolnunk és alkalmaznunk)?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének m/b) pontja szerint abejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámoltértékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történőkivezetése (ide nem értve az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...bevételkéntelszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során. Ezpedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társaságiadó-bevallásában – azalapelvre hivatkozással – csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynekösszegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Készpénzkölcsön a kft.-nek

Kérdés: A bt.-nél az évek során jelentős mennyiségű készpénz halmozódott fel a pénztárban, amelyből kölcsönt nyújtana a kft.-nek. Később a kft.-ből a tagi hitelt kivezetnék. Megvalósítható-e, hogy pl. 2011 januárjában adja a pénzt a bt., és ugyanezen év decemberében el is engedi? Az elengedés társasági adójával tisztában vagyunk. Van-e más adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...Nem változik a végleges pénzeszközátadásmegítélése attól, hogy azt kölcsönként adja ugyan a bt., de még ugyanabban azadóévben el is engedi. Ezért célszerűbb, ha már a pénzeszközök átadásátvégleges pénzeszközátadásnak tekintik, és nem kölcsönnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Átvállalt tartozás

Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdését alkalmazó adózó. E rendelkezés szerint ugyanis a 2009.december 31-éig elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévbenelszámolt bevételre a Tao-tv. 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1)bekezdésének ly) alpontja és (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó (eva)

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó esetében, amennyiben a vállalkozás székhelye a házastárs tulajdonában lévő ingatlanban van, és nem fizet a használatért, kell-e adóalapot növelő tételként figyelembe venni, mint ingyenes szolgáltatás igénybevételét?
Részlet a válaszából: […] ...eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzettösszes bevétel, módosítva a törvényben meghatározott jogcímek szerint [azegyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 5. § (1)bekezdés].A számvitelről szóló törvény hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt ingatlan felújításának adói

Kérdés: Cégünk bérleményben működik. Az ingatlant az elmúlt 10 évben felújítottuk, átalakítottuk. A ráfordítások áfáját levonásba helyeztük, a bérelt ingatlanon végzett felújítást évente értékcsökkentjük. Ha el kellene mennünk erről a telephelyről, és a bérelt ingatlanon végzett felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként leírnánk (mert nem térítene a bérbeadó a ráfordított összegből semmit), keletkezne-e áfafizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...adózás előtti eredményt növelni kell, kivéve ha az adózó rendelkezik ajuttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében azeredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesznegatív [1996. évi LXXXI. törvény 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címkék:    

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékadórólszóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-törvény) hatálya alá tartozó vállalkozó aTao-törvény rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenésileírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízingdíj összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Eltérő üzleti év – adókedvezmény

Kérdés: Egy eltérő üzleti évvel könyvelő társaság figyelembe veheti-e a 2011. szeptember 30-i fordulónappal készített mérlegében adóalap-kedvezményként a 2011. júniusi törvény, illetve kormányrendelet alapján nyújtott támogatását?
Részlet a válaszából: […] ...napján hatályos szabályok szerint kellteljesítenie, megállapítható, hogy a kérdéses adózó először a 2011. október1-jén kezdődő adóévében élhet a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
44
45
46
105