1042 talált cikk az adóév kifejezésre

Kérdés: Az egyik szaklapban megjelent a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazása miatti adómegtakarításra vonatkozó tájékoztató. A tájékoztató szerint a Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontjában szereplő feltétel esetében az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít. Társaságunk nagyrészt részmunkaidős munkavállalókat foglalkoztat. Ez azt jelenti, hogy a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében a minimálbér négyszerese után kell teljesíteni a nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-bevallási kötelezettséget ahhoz, hogy társaságunk a kedvezményes adókulccsal állapítsa meg társaságiadó-fizetési kötelezettségét, ha a törvényben előírt többi feltételnek egyébként megfelel a társaság?

Kérdés: A kft. a két munkavállalóját munkáltatói kötelezvény alapján, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzése végett szakképzésre küldte el. A kft. egyik munkavállalója 2008. 04. hónapban kezdte a 3 éves tanfolyamot. A szakképző intézménytől a kft. megkapta a 2009. évre eső teljes képzési díjat tartalmazó számlát 210 000 Ft-ról. A 2009. 02. 01-től módosult Szja-tv. 7. §-ának p) pontja alapján a kft.-nek a minimálbér két és félszeresét meghaladó rész feletti összegre a természetbeni hozzájárulások alapján az adót és a járulékokat ki kell-e fizetnie, kell-e adózni a korlát feletti rész után?! Az Szja-tv. módosítása 2009. 02. 01-től hatályos. Vonatkozik-e ez a módosítás a már 2008. évben megkezdett tanfolyamokra? A cég másik munkavállalója úgyszintén 2008-ban kezdett meg egy tanfolyamot. A munkavállaló jelezte, hogy másodállásában nyelvtanfolyam elvégzésére akarják kötelezni. Mivel a két cégben a munkavállalót érintő szakképzések összköltsége 250 000 Ft, ezért kell-e adózni a 178 750 Ft feletti rész után? Ha igen, melyik cégnek kell adóznia a különbözet után? A munkavállalónak nyilatkoznia kell a másodállásában, hogy ő már 2009-re meghatározott értékben – "természetbenijuttatás-mentes" – szakképzésben részesül?

Kérdés: Egyéni vállalkozó evás ügyfelem 2008. évben rokkantnyugdíjas lett. Most szeretne dolgozni, tehát kiegészítő evás egyéni vállalkozó lett. A 2009. évi tv. szerint egy képzett átlagkereset 90%-ához kell viszonyítanom a jövedelmét, figyelnem, nehogy ezt túllépje, mert akkor elveszíti a rokkantnyugdíját. Mivel evás egyéni vállalkozó, nem tudom, hogy ezt az összeget hogyan számoljam ki? A Nyugdíjfolyósító Intézet azt a felvilágosítást adta, hogy ezt az adatot az APEH fogja szolgáltatni számukra. Az APEH mi alapján, milyen tv. alapján számolja ki ezt az összeget?

Kérdés: A rendkívüli értékcsökkenés elszámolásával és annak társaságiadó-vonzatával kapcsolatban kérdezem: mely esetben nem kell adóalapot növelő tételként elszámolni a rendkívüli értékcsökkenést?

Kérdés: Egy működő társaságnak kötelező-e elszámolnia és a társaságiadó-alap megállapítása során érvényesítenie a Tao-tv. 1. és 2. számú mellékletében meghatározott módon kiszámolt értékcsökkenési leírást adóalap-csökkentő tételként, vagy saját maga jogosult dönteni arról, hogy a csökkentő tételt az adóalap megállapítása során érvényesíti-e vagy sem?

Kérdés: A Számviteli Levelek 3808-as és 3947-es kérdése foglalkozik a kis összegű osztalék utáni ehóval. A takarékszövetkezeteket érinti a kérdés, melyet eddig nem így értelmeztünk (minden osztalék után levontuk az ehót), ugyanakkor további kérdésünk, figyelemmel a kifizető eho-levonási kötelezettségére, hogy honnan tudjuk, hogy a magánszemélynek az adóévben az összes osztalékból származó jövedelme nem éri-e el az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdése szerinti határt? Nyilatkoztatni kell erről a magánszemélyt? Az Eho-tv. csak a bérbeadásból származó jövedelem és a felső korlát megfizetésének valószínűségéről ír elő nyilatkozattételi lehetőséget.

Kérdés: Az új típusú cégautóadóval megszűnik az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabály, mely szerint az adó megfizetésével minden, az autóval kapcsolatos kiadás elszámolható. A műszaki szakértéshez 2007. évben vásárolt személygépkocsi milyen költségei és mi alapján számolhatók el a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozónál 2009-ben?

Kérdés: Egy betéti társaság 2004-től az eva hatálya alá tartozik, de téves bejelentés miatt a bevételi nyilvántartás lett megjelölve. A bt. kettős könyvelést végez, ettől függetlenül ezt a helyzetet szeretné tisztázni, és a kettős könyvvezetést "hivatalosan" végezni. Év végén bejelentheti-e az APEH-nek a könyvvezetés változtatását, illetve az áttérésnél milyen korrekciókat kell figyelembe venni?

Kérdés: Egy kft. adókötelezettsége 2008. évben egy adott önkormányzat illetékességi területén megszűnt, mert az ott működő telephely bezárt (a kft. megszüntette működését az adott településen, cégbírósági végzés készült). A kft. székhelye azonban másik településen továbbra is változatlanul működik 2008. teljes évben. A megszűnt telephelyen milyen időszaki adatokból kell az iparűzési adó elszámolását elvégezni? 1. A 2008. 12. 31-i mérlegadatokból kell számolni (a záró bevallást 2009. május 31-ig kell a megszűnő telephely önkormányzatához benyújtani)? 2. Vagy 2008. 01. 01-jétől a tevékenység megszüntetésének napjáig kell időszakos mérleget készíteni (könyvvizsgálati kötelezettség van az éves beszámolóra), és ez alapján elszámolni a telephely illetékessége szerinti önkormányzattal?

Kérdés: "A" és "B" magánszemély alkotja 50-50%-os részesedéssel "X" kft.-t. "A" és "B" osztatlan közös 50-50%-os tulajdonában áll 3 db ingatlan (1 raktár, 1 irodaépület és 1 iroda célú lakás). "A" és "B" megállapodnak abban, hogy "X" kft.-nek bérbe adják jelzett ingatlanaikat, a bérbeadás, számlázás, adó- és eho-elszámolás "A" nevében történik. "X" kft. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "A" magánszemély és "X" kft. kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (esetleg egyszerűsített nyilvántartás) készítésére? Egy másik vállalkozással kapcsolatban: "Y" bt. két magánszemélyből áll: "C" (személyesen közreműködő beltag, tulajdoni hányada: 75%) és "D" (személyesen közre nem működő kültag, tulajdoni hányada: 25%). "Y" bt.-nek könyvel "Z" evás egyéni vállalkozó, aki "D" házastársa. "Y" bt. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "Z" egyéni vállalkozás és "Y" bt. kapcsolt vállalkozás-e, és ha igen, akkor kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (akár egyszerűsített nyilvántartás) készítésére?