Egyéni vállalkozásban nem használt személygépkocsi

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2001-2002. években megfizeti a cégautóadót. 2002-ben vásárol egy tehergépjárművet, ezért a továbbiakban nem használja a személygépkocsit a vállalkozásában. Mi a teendő abban az esetben, ha nem adja el a személygépkocsit, illetve ha 2004-ben értékesítésre kerül az autó? Az szja- és áfafizetési kötelezettség hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...együttes összegének első 200 ezerforintja után nem kell az adót megfizetni. Ha a vagyonátruházásból származójövedelem az egész adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot, akkor ezt azadóbevallásban sem kell feltüntetni.A jövedelem megállapításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági támogatás az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támogatásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...kapta-e amagánszemély. Mindkét esetben – a támogatás pénzügyi rendezésétől függetlenül -a támogatásnak az a része minősül az adóévben a tevékenységgel összefüggőenmegszerzett adóköteles bevételnek, amely egyenlő a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...összegével kiszámított kamat a kamatkedvezmény összege,amelynek 44 százaléka a személyi jövedelemadó. Az adót a kifizetőnek (akft.-nek) adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévbenmegszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
Kapcsolódó címke:

Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér összege után köteles járulékot fizetni. Van-e akadálya annak, hogy a költségként elszámolható vállalkozói kivét a minimálbérnél magasabb összegben történjen, természetesen az szja megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] ...dönthet arról is, hogy havi rendszerességgel "fizet" a saját személyesmunkavégzéséért. Fontos összefüggés azonban, hogy az adóévben "kivett"vállalkozói kivét összege jelentősen befolyásolja a vállalkozói osztalékalapután fizetendő adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolás a fejlesztési tartalékkal az evánál

Kérdés: Egy bt. 2005. január 1-jétől evaalany. Bevételi nyilvántartást választott, így nem alanya a Szt.-nek. 2003-ban fejlesztési tartalék címen lekötött 1500 ezer forintot. El kell-e számolni a fejlesztési tartalékkal, vagy van hasonló rendelkezés, mint a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményénél?
Részlet a válaszából: […] ...alól – az Eva-tv.-ben szabályozott eltéréssel -a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint számol el az áttérést megelőzőadóévi társasági adóval [Eva-tv. 19. §-ának (1) bekezdése; Tao-tv. 16. §-a (1)bekezdésének b) pontja]. Ebből következően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Adómentesen adható juttatások

Kérdés: A munkavállalók részére évente 3x5700 Ft/hó értékben adómentesen adható juttatásoknál járható-e az a megoldás, hogy a munkavállalók például élelmiszer, vegyi áru, ruházat vásárlásáról a cég nevére szóló számlát adnak le? Természetesen ha a számla értéke az adómentes határt meghaladja, akkor csak az adómentes határig történik kifizetés és elszámolás a könyvelésben.
Részlet a válaszából: […] ...(kifizetőnként) legfeljebb évihárom alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalványértékéből alkalmanként az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10százalékát meg nem haladó (2005-ben 5700 forint) rész, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Innovációs járulék kis- és középvállalkozásnál

Kérdés: 2005. január 1-jétől a kisvállalkozásoknak nem kell innovációs járulékot fizetni. Melyik év beszámolójának adatai alapján kell besorolni a vállalkozásokat annak megítéléséhez, hogy hova tartoznak?
Részlet a válaszából: […] ...KTIA-tv. 5. §-a alapján a járulékfizetésre kötelezettgazdasági társaság a járulék összegét maga állapítja meg és vallja be azadóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig, azaz a 2004. adóévvonatkozásában 2005. május 31-ig. Ez időpontig viszont a 2004...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Gépfelújítás értékcsökkenési leírása

Kérdés: Társaságunk egy gépet, amelynek nettó értéke nulla (eredeti bekerülési értéke 3 millió forint), 2 millió forint értékben felújít. Az aktiválás 2004. január 1-jén történt meg. Ezt követően a gép bekerülési értéke 5 millió forint. A gépet 4 évig tervezi használni a társaság, a terv szerinti értékcsökkenést évi 500 ezer forintban határozta meg. A Tao-tv. szerint a gép értékcsökkenési leírása évi 14,5 százalék. Mi ennek a leírásnak az alapja: a számvitelben kimutatott bekerülési érték (5 millió forint), vagy a ráaktivált érték (2 millió forint)?
Részlet a válaszából: […] ...nulla legyen. A konkrét példán ez azt jelenti, hogy 5 millió forint 14,5százaléka, azaz 725 ezer forint vonható le egy-egy 365 napos adóévben, deösszesen legfeljebb a számított nyilvántartási érték több adóévben együtt. Ezazt jelenti, hogy ha a felújításkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Szokásos piaci ár

Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottak szerint nem jelentős,akkor a módosítást érvényesíteni kell. Az USD euróra történő átszámításánálalkalmazhatja azon adóév utolsó napjának árfolyamát, amely év adatai alapján azátlagárat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: A kft. 2004-ben mikrovállalkozásnak minősül. Tevékenysége szőlőtermesztés saját ültetvényen, szőlőfelvásárlás, borkészítés saját pincészetben, palackos bor értékesítése saját pincészetből. 2004-ben csökkentheti-e a korábban még használatba nem vett ingatlan és műszaki gép, berendezés, felszerelés érdekében elszámolt beruházás értékével a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem vehető igénybe azadóalap-kedvezmény az ültetvény bekerülési értékére, az ültetvény bekerülésiértékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakításértékére, valamint ha az adózó a tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
75
76
77
105