Ingatlanvásárlás áfája

Kérdés: Cégünk ingatlant vásárolt egy másik cégtől. Az ingatlan művelési ága: kivett telephely. Eddig a telephelyért bérleti díjat fizettünk. Az eladó cégnek nyilatkoztunk, hogy nem választottuk az Áfa-tv. 88. §-ának (1) bekezdése szerinti adózási formát. Így az eladó a számlát nettó értékben állította ki, ráírva, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az adót a vevő fizeti. Hogyan értelmezzük a nettó értékben kiállított számlát, van-e adófizetési kötelezettségünk? Az ingatlan területén az egyik épületben mentőállomás működik. A megvásárlás után a bérleti díjat mi számlázzuk. Be lehet-e jelentkezni az áfakörbe, hogy a számlát áfásan állíthassuk ki? Ha megszüntetjük a mentőállomással a szerződést, be kell-e fizetnünk az áfát az ingatlanvásárlás után?
Részlet a válaszából: […] A választ néhány pontosítással kezdjük.Nem igazán érthető a kérdés azon része, mely szerint: – azeladó cégnek nyilatkoztunk, hogy nem választottuk az Áfa-tv. 88. §-ának (1)bekezdése szerinti adózási formát. A hivatkozott rész az Áfa-tv. vonatkozórendelkezéseinek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Támogatás esetén az áfa levonhatósága

Kérdés: A 3811. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. Az Áfa-tv. 5. számú mellékletének 2. pontja szerint: Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevezőjének értékét növeli. Helyes-e, ha az adózó csak egy tevékenységet végez, és ezen tevékenység 100%-os támogatottsága esetén, az adóalany a termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját 100%-ban levonja, míg a levonási hányad nulla?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes!Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany csak akkor jogosultaz általa fizetendő adóból levonni azt az adót, amelyet a termék beszerzéséhez,szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított,abban a mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Térítés nélküli átadás kikötéssel

Kérdés: Térítés nélkül átadunk egy silót partnerünknek. A megállapodásban kikötöttük, hogy ezért egy évig havi x tonnát tőlünk kell vásárolnia. Mi a helyes elszámolás a számvitelben, az áfában?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélküli átadás/átvétel ténye csak akkorkérdőjeleződik meg, ha az átadás/átvételhez kapcsolódik egy másik, az átadássalellentétes irányú ügylet. Az adott esetben a második ügylet is azonos irányú(termékátadás ellenérték ellenében). Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Saját vállalkozásban végzett beruházás (áfa)

Kérdés: Megvalósult egy 200 millió Ft összegű beruházás, 2008. évben fejeződött be és került aktiválásra. A beruházás több külső vállalkozó igénybevételével valósult meg. Mintegy 20 millió Ft értékben az anyagot a társaság vásárolta meg, amelyet nem számlázott ki a hitelezőnek. A felhasznált, beépítésre átadott anyagot mint saját teljesítményt számolta el a társaság a számviteli előírások szerint. Kérdés, hogy ez valóban saját rezsis beruházás az Áfa-tv. szerint? És az épület aktivált értéke képezi a fizetendő áfa alapját? A létesítményben egy szinten uszoda, szauna és konditerem is van, amely nem a vállalkozási tevékenységet szolgálja. Mikor és milyen formában kell az áfa megosztását elvégezni, mikor kell megfizetni az uszodai szintre jutó visszaigényelt áfa összegét? Az uszodai szint épületrészhez bevételszerző tevékenység nem kapcsolódik, az a tulajdonosok és az alkalmazottak pihenését, kikapcsolódását szolgálja majd.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-a nem tartalmaz értelmező rendelkezést azadóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházásra. Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapjánellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásánbelül végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Áfa-visszaigénylés EU-s társfinanszírozású projektnél

Kérdés: Egy civil szervezett elnyert egy 100%-os támogatottságú EU-s társfinanszírozású projektet. A civil szervezet jogosult áfa visszaigénylésére azoknál a projekteknél, tevékenységeknél, amelyek nem tartoznak az alaptevékenységéhez, pl. konferenciaszervezés, tanulmánykészítés stb. Mivel az alaptevékenység tárgyi adómentes érdekvédelmi tevékenység, ezért az áfa visszaigénylését elvileg arányosítással kell megállapítani, de ha egyértelműen megállapítható, hogy egy adott költségelem a tárgyi adómentes, vagy az áfás tevékenységhez kapcsolódik, akkor az Áfa-tv. szerint másképpen is megoldható. Mivel a szervezetnek van áfalevonási jogosultsága, így az EU-s társfinanszírozású projekt esetében nettó módon számolt el (mivel a visszaigényelhető áfát az állam nem téríti meg), vagyis a támogatás nettó összegét a pályázat keretében igényelte vissza, míg az áfa összegét levonásba helyezte, mivel azt az APEH-től kellett visszaigényelni. Kérdés, hogy helyesen járt-e el a civil szervezet, hogy az elkülönített nyilvántartás alapján igényelte vissza az áfát, vagy arányosítással kellett volna visszaigényelni azt? Nem okoz-e problémát az, hogy nincs vevői áfás számla a támogatás összegéről, mivel az állam, mint "vevő", ilyet nem állít ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetettek kapcsán mindenekelőtt arra szükségesfelhívni a figyelmet, hogy az adóalanyok által eszközölt beszerzésekre jutóelőzetesen felszámított áfa (a továbbiakban: inputáfa) arányosítással történőmegosztása csak a legvégső esetben alkalmazandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Saját vállalkozásban végzett beruházás áfaszabályai

Kérdés: Az Áfa-tv. 134. §-ának (1), (2) bekezdése rendelkezik a vállalkozáson belül a saját beruházás eredményeként előállított tárgyi eszköz áfa-visszaigénylésével kapcsolatban. Értelmezésünk szerint a saját vállalkozásban megvalósított beruházások áfáját csak a beruházás aktiválásakor igényelhetjük vissza. Mezőgazdasági vállalkozás vagyunk, ahol sajátos beruházás a növendék állatok tenyészállattá történő átminősítése. Hogyan értelmezendő ez esetben az Áfa-tv. hivatkozott előírása? Egyéb beruházásoknál is problémát jelent a törvény alkalmazása.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Áfa-tv. 134. §-ának értelmezésévelkezdjük.Saját vállalkozásban végzett beruházás az Áfa-tv. 11. §-a(2) bekezdésének a) pontja alapján, ha az adóalany ennek eredményeként tárgyieszközt állít elő. (Ez a meghatározás eltér a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Kiválás után beolvadás

Kérdés: Az A kft.-ből november 30-án kiválással létrejött a B kft. A cégbejegyzés dátuma december 21. Ezt követően A kft. beolvad a C kft.-be. Van-e törvényi akadálya annak, hogy a két átalakulás egy napon jöjjön létre? A kiválással létrejövő B kft. mikor, milyen hatállyal kapja meg az adószámát? November 30-án B kft. adóalanynak minősül-e, végezhet-e adóköteles tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] A kérdések arra utalnak, hogy a kérdező a társaságjog (aGt., a cégtörvény) legfontosabb előírásait sem ismeri. Terjedelmi okokból – akérdéshez kapcsolódóan – csak a legfontosabbakat ismertetjük.A gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos jogielőírásokat a Gt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Sportegyesület sporttevékenysége és reklámszolgáltatása

Kérdés: Sportegyesület, mely versenyautóval rendelkezik, és autóversenyeken vesz részt, hogyan kezelheti az új Áfa-tv. szerint a versenyautóhoz kapcsolódó költségeit? A szponzorokkal olyan reklámszerződéssel rendelkezik, hogy a számlázott reklámszolgáltatást, melyet vállalkozói bevételként könyvel, úgy teljesíti, hogy a versenyautó a reklámhordozó.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a kérdés nem fejti ki asportegyesület által (esetlegesen) végzett sporttevékenységet, továbbá nemrészletezi a versenyautóhoz kapcsolódó költségeket sem, válasz csakáltalánosságban, feltételesen adható.Mindenekelőtt abból az alapvetésből kell kiindulni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Bérelt személygépkocsi költségeinek elszámolása

Kérdés: A cég személygépkocsikat bérel (tartósan, egész évben), amelyet a dolgozók – változó arányban – munkavégzésre és magáncélra használnak. Minden egyes személygépkocsi után megfizetik a teljes cégautóadót. A dolgozók a vásárolt üzemanyagról számlát hoznak, amelyeket teljes összegükben költségként elszámolunk. Jó ez így? A személygépkocsik bérleti díjának áfáját teljes összegében levonhatjuk? Éves és havi autópálya-matrica vásárlásakor keletkezik-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég a bérelt személygépkocsik magáncélúhasználatát biztosítja (lehetővé teszi), a cégautóadót az Szja-tv. 70. §-aszerint megfizeti. A cégautóadó megfizetésével a magáncélú használatratekintettel keletkező jövedelem (ideértve az úthasználat díját és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Követelés elévülése

Kérdés: 2003. évi szállítói tartozást, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak, hány év után lehet kivezetni a szállítói állományból? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?
Részlet a válaszából: […] A szállítóval szembeni kötelezettséget a könyvekből akkorlehet legkorábban kivezetni, amikor a szállítónak a kérdező céggel szembenikövetelése elévül.A követelések elévülésére vonatkozó előírásokat a Ptk.324-327. §-ai tartalmazzák. Ezek alapján általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
1
11
12
13
19