Beruházáshoz kapcsolódó áfák levonhatósága

Kérdés: Újonnan alakult kft. vásárolt és bérelt épületet átalakít, felújít, bővítést végez. Induláskor megnyílik-e tárgyi eszköz beszerzése címén az áfa visszaigénylése a következő számlák alapján: ingatlanközvetítői díj, beruházás megvalósításával kapcsolatos kivitelezői és előkészítő munkák menedzselése, koordinálása, faanyagvizsgálat, felmérési és bontási tervdokumentáció részszámla, üregkutatási célú geofizikai vizsgálatok, építéstörténeti dokumentáció készítése. Ezen beérkező számlákat mint befejezetlen beruházást tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] A kérdés a tevékenységek széles körét fogja át, ezértelőször néhány sarkkövet meg kell jelölni. Sem a régi Áfa-tv., sem az új Áfa-tv. szerint nem minősültárgyi eszköznek a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése,függetlenül attól, hogy ezen munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Közvetített szolgáltatás áfája

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű kft. reklám-, marketingszolgáltatást, kiállítás-, konferenciaszervezési szolgáltatást végez ügyfelei részére. Négy külföldi és egy belföldi székhelyű cég megbízta a kft.-t a magyarországi konferenciájuk megszervezésével. A megkötött szerződésekben a megbízók kikötötték, hogy a kft. megbízhat más vállalkozót a rendezvény lebonyolításával, tehát közvetített szolgáltatásként teljesítette a kft. a megbízást. A szolgáltatás továbbszámlázása ugyanolyan áron történt. A kft. által a rendezvény lebonyolításával megbízott, magyarországi székhelyű cég az Áfa-tv. 66. §-a (5) bekezdése alapján állapítja meg adókötelezettségét, ezért a kft. részére kibocsátott számlában az áthárított adót, adómértéket nem tüntetett fel. Az Áfa-tv. szerint a közvetített szolgáltatás igénybevevője és nyújtója ugyanolyan adómértékkel számlázhatja tovább az adott szolgáltatást, mint amilyen mértékkel azt a részére nyújtották. Igaz ez ebben az esetben is? Tehát a kft. szintén úgy állíthatja ki a számláját mind a külföldi, mind a belföldi megbízója részére, hogy abban áthárított adót és adómértéket nem tüntet fel? Ebben az esetben a kft.-nek sem fizetendő, sem előzetesen felszámított visszaigényelhető adót nem kell elszámolnia, illetve fizetnie? Vagy a kft.-nek fel kell számítania az áfát a megbízói felé kiállított számlájában, viszont az általa kapott számlát úgy kell tekintenie, hogy a 66. § (5) bekezdésre hivatkozás ellenére az mégis tartalmaz áfát, és ezt előzetesen felszámított adóként figyelembe tudja venni a kft. az adókötelezettsége megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 8. §-ának (4) bekezdése szerinti közvetítettszolgáltatás esetén főszabály szerint a közvetítőnek is az adott szolgáltatásraegyébként irányadó adómértéket kell alkalmazni (azaz általában egyezik azadómérték az eredeti szolgáltatást nyújtó adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Rendszám feltüntetése a számlán

Kérdés: A közúti teherfuvarozással, útépítéssel, tehergépjármű bérbeadásával foglalkozó gazdasági társaság több tehergépjárművet, munkagépet üzemeltet. Minden jármű és munkagép gázolajjal üzemel. A társaság személygépkocsit nem üzemeltet. A társaság a tehergépkocsikról, a munkagépekről külön-külön menetlevelet, illetve gépnaplót vezet, az egyes járművek, munkagépek üzemanyag-felhasználásáról havonta kimutatást készít. A tankolásról a cég nevére, címére szóló készpénzes számlát kap a társaság, ami alapján a költségkénti elszámolás és az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezése megtörténik. Szükséges-e az egyes tankolásoknál a jármű forgalmi rendszámát is a számlára ráíratni? Mit befolyásol az, ha a számlán a rendszám nem szerepel? (Nem minden töltőállomáson hajlandók azt feltüntetni, a munkagépeknek meg nincs is rendszámuk.)
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 16., 17. pontjaitartalmazzák a számla, az egyszerűsített számla tartalmi követelményeit. Ezekközött a beszerzett eszköz (gázolaj) felhasználására utaló megjegyzéskövetelménye, az, hogy a gépkocsi, a munkagép rendszámát – vagy azt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Magáncélú telefon költségvetési szervnél

Kérdés: A Számviteli Levelek 146. számában a 2976. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat esetén, amennyiben a magánszemély(ek) részére kiszámlázott ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát, akkor az adóalany a felszámított áfa teljes összegét levonásba helyezheti, ha egyébként csak adóköteles tevékenységet végez. Költségvetési szervünk részéről az a kérdés merült fel, ha alaptevékenységünk tárgyi adómentes, és mellette van adóköteles tevékenységünk (azonban nem kell alkalmaznunk az arányosítás szabályait), akkor nem helyezhetjük levonásba a magánhasználat utáni áfát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szerint három esetben fordul elő az előzetesenfelszámított adó levonásának tilalma: kizárólag tárgyi adómentes tevékenységheztörténő beszerzés esetén, nem az adóalanyiságot eredményező tevékenység esetén,valamint a törvény tételes tiltásai esetén. Fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Áfamódosítás hatása

Kérdés: Áfaalany több éven keresztül vett igénybe jogi szolgáltatást. A számla kibocsátója figyelmen kívül hagyta az Áfa-tv. azon változását, mely szerint a jogi szolgáltatás nem tartozik a tárgyi adómentes tevékenységek közé. A két fél 2007 júliusában megállapodott, hogy a kibocsátott számlákat úgy módosítják, hogy a számlák végösszege nem változik, a számlákat befogadónak további fizetési kötelezettsége a számlahelyesbítések miatt nem keletkezhet. A számlák befogadójánál csökken az elszámolt költségek összege, így nő az eredménye. Kell-e utólagos engedményként kezelni az áfa szerepét? Kell-e az eredménynövekedés miatt a társasági adót önellenőrzéssel módosítani? Elfogadható-e a két fél megállapodása az áfa visszafelé történő számítására?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2003. évtől hatályos változásával a jogiszolgáltatás valóban kikerült a tárgyi adómentes tevékenységek közül. Mivel ezta változást 2003. január 1-jétől nem vették figyelembe, azaz a jogiszolgáltatást nyújtó a számlában nem számította fel a 25 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Operatív lízing vagy bérlet

Kérdés: A kft. nettó 6 millió forint értékű tehergépkocsit bérel operatív lízing keretében 6 év időtartamra. A szerződésben rögzítették, hogy a futamidő végén az eszközt vissza kell szolgáltatni a bérbeadónak, a bérlő annak a tulajdonjogát nem szerezheti meg. A bérbeadó az első alkalommal ún. emelt összegű bérleti díjról 600 ezer forint + áfa értékű számlát bocsátott ki, a további bérleti díjról szóló számlák 86 ezer forint + áfa értékűek. Minősíthető-e ez a szerződés bérletnek? Az első emelt összegű számla elszámolható-e bérleti díjként? Ha igen, akkor egy összegben, vagy időbeli elhatárolással? Az emelt összegű bérleti díjként számlázott érték áfatartalma levonásba helyezhető-e a számlán megjelölt teljesítési időszakban?
Részlet a válaszából: […] A magyar jog nem ismeri az operatív lízing fogalmát. Azoperatív lízing – a gyakorlat szerint – olyan lízing, amely nem minősülpénzügyi lízingnek. A kérdéses esetben valójában az operatív lízing nem más,mint a sajátosan értelmezett bérlet. Számviteli, adózási szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Zöldszám levonható áfája

Kérdés: A kft. zöldszámot üzemeltet. Erről a telefonszámról kimenő hívás nem kezdeményezhető. A cég szabályzataiban le van írva, hogy a telefonköltség 30 százalékát továbbterheli a dolgozók felé. Hogyan kell a szolgáltatás áfáját elszámolni, illetve mit és kinek kellene kiszámlázni, ha a telefonszámlán a zöldszám előfizetési díja 64.20.11., a forgalmi díja 64.20.28. SZJ-számmal szerepel?
Részlet a válaszából: […] A válasznál különkell foglalkozni az áfával és külön a természetbeni juttatáskénti kezeléssel.Az Áfa-tv. 33.§-a (4) bekezdésének előírásából az következik, hogy a telefonszolgáltató SZJ64.20.11. SZJ-számmal számlázott díja előzetesen felszámított áfájának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Telefonszámla előzetesen felszámított áfájának 30 százaléka

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában a 2856. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a telefonszámla áfája akkor vonható le teljes egészében, ha a cég a számla értékének legalább 30 százalékát (a magáncélú használat miatti továbbszámlázás kivételével) továbbszámlázza. Véleményem szerint a 30 százalékba beletartozik mindenféle továbbszámlázás. Ezt a vonatkozó PM-APEH tájékoztató 2.3. pontjának a) alpontja is alátámasztja. Itt nincs semmiféle kikötés.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. §-ának (4) bekezdése alapján a helyi éstávolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá azinternetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel igénybevétele esetén azelőzetesen felszámított áfa 30 százaléka nem vonható le....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Saját vállalkozásban végzett korszerűsítés

Kérdés: A cég üzemcsarnokát korszerűsítették. A munkákhoz a cég anyagot vásárolt, azok áfáját levonásba helyezte. A munkákban a saját dolgozók is részt vettek. Helyesen járunk-e el, ha kikalkuláljuk a közvetlen önköltséget, majd ezen értékkel az üzemcsarnok értékét növeljük, és az így növelt érték lesz az értékcsökkenés alapja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem lehet sem igennel, sem nemmel válaszolni,mert a kérdésből nem derül ki, mit ért a kérdező az üzemcsarnokkorszerűsítésén.Amennyiben a korszerűsítés megfelel az Szt. 3. §-a (4)bekezdésének 8. pontjában leírt korszerűsítési fogalom követelményének, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Lakásszövetkezet áfabevallása

Kérdés: A lakásszövetkezet tagjai befizetik a közös költséget, amelyet a lakásszövetkezet kötelezettségként tart nyilván. A lakásszövetkezet fizeti a lakóközösség által igénybe vett szolgáltatások számláit. A tárgyévet követően dönt a közgyűlés a működési költségek ismeretében, hogy a befizetett közös költségből mekkora rész fordítódjon üzemeltetésre, illetve kerüljön a felújítási alapba. Ekkor kerül kibocsátásra az áfás számla tárgyévi teljesítéssel, és kerül a kötelezettség bevételként elszámolásra. Nyilvánvalóan nem keletkezik nyereség. Eltérés csak az áfánál van, a nem áfás munkabért is áfásan kell kiszámlázni. Kell-e a lakásszövetkezetnek minden esetben áfabevallást benyújtania? Ha alanyi mentes vagy nem volt más üzleti tevékenysége? Ha csak a következő év áprilisában dönt a közgyűlés a tárgyévi eredményről, kiszámlázandó összegről, hogyan lehet az áfát bevallani?
Részlet a válaszából: […] A lakásszövetkezet is az Áfa-tv. hatálya alá tartozik. A2006. évben hatályos előírások szerint a lakásszövetkezeti tevékenységadóköteles. Az alanyi adómentesség választására jogosító 4 millió forintosösszeghatárba így beletartozik a közös költségek kiszámlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
1
12
13
14
19