Adóalap-csökkentés az elhatárolt veszteséggel

Kérdés: Egy kft. adóalap-csökkentéseként figyelembe szeretné venni a korábbi évek felhalmozott elhatárolt veszteségéből a törvény által megengedett összeget. E sor c) rovatába az előző adóév(ek)ben keletkezett és még nem érvényesített elhatárolt veszteségből [az előző adóév(ek) adóalapjának negatív összegéből] az adóévben a Tao-tv. 17. §-a szerint, az e nélkül számított pozitív adóalapból annak 50 százalékáig levonható összeget kell beállítani.
1. Először tehát figyelembe kell venni az egyéb növelő-csökkentő tételeket (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.), és az így megkapott adóalap (tao-korrigált adóalap) 50%-áig állítható be csökkentő tételként a veszteség elhatárolásként?
2. Az eredménykimutatásban található adózás előtti eredmény 50%-át állíthatom be csökkentő tételként a veszteséget a többi csökkentő tétellel együtt?
Részlet a válaszából: […] ...17. § (2) bekezdésének el ő írása a 2004-t ő l keletkezett és az adóévi adóbevallásig fel nem használt elhatárolt veszteség az adózás el ő tti eredmény növel ő -csökkent ő tételekkel (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.) módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.
Kapcsolódó címke:

Üzletkötők részére járművek biztosítása

Kérdés: Cégünk kereskedelmi kft., amely termékeit az egész ország területén értékesíti. A megrendelések felvételét és az áruk eladását üzletkötők végzik, különböző vállalkozási formában (nem alkalmazottak). Havonta állítanak ki részünkre az ügynöki jutalékról számlát. Tevékenységükhöz eddig a saját, illetve vállalkozásaik tulajdonát képező gépjárműveiket használták. Cégünk úgy döntött, hogy a kft. tulajdonát képező személygépkocsit, illetve kisteherautót biztosít ezen vállalkozások részére a feladat elvégzéséhez. A járművekkel kapcsolatos költségeket könyvelésünkben számoljuk el, a cég nevére szóló számlák alapján. A megtett kilométerekről menetlevelet, illetve útnyilvántartást vezetnek ügynökeink. Ezen nyilvántartásainkat csak megőrizzük, hogy az üzleti célú használat bizonyítható legyen. Van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy egy másik vállalkozásnak gépjárművet biztosítsunk a megbízási szerződésben foglalt feladatok elvégzéséhez? Mire kell ügyelni a megbízási szerződésben foglaltaknál? Nem merülhet fel a munkaviszony vélelmezése? Cégünknek elismert költsége lesz-e a gépkocsikkal kapcsolatos költség? Megfelelők-e a vezetett nyilvántartások? Más adónemre van-e hatással a költségek elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...el ő tt röviden: a kft. a kérdésben leírt esetben megalapozatlanul döntött, nem vette figyelembe az alapvet ő számviteli, továbbá az adózás rendjére vonatkozó követelményeket, de a Ptk. szerz ő désre vonatkozó el ő írásait sem.Menjünk sorjában!Azzal, hogy a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Reklámadó-túlfizetés

Kérdés: Szíveskedjenek megerősíteni azt, hogy 2017-ben a reklámadó-túlfizetésként az adófolyószámlán jóváírásra kerülő összeget tárgyévi egyéb bevétel címen kell majd az érintett vállalkozásoknak könyvelniük, továbbá a társaságiadó-kulcsok csökkentése miatt a visszafizetett összegekre 9 százalékos adóterhet kell majd megfizetniük. Ez a reklámadó-túlfizetés nem minősül önellenőrzésnek, annak ellenére sem, hogy előző években elszámolt egyéb ráfordítással kapcsolatos bevételről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...szemben: T 464-11 – K 384.A reklámadótörvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany adókötelezettségét – önadózás útján – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Elévült adótartozás elengedése

Kérdés: A NAV által elévülés miatt elengedett adótartozást hogyan számoljuk el? Figyelembe vehető a társasági adónál csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet, mivel az adótartozás nem konkrét eszközhöz kapcsolódik.Az elévült tartozás egyéb bevételként elszámolt összegével az adózás el ő tti eredményt csökkenteni nem lehet, mivel az elévülés nem jelenti azt, hogy adót nem kellett volna fizetni, nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: A kft. 2016 decemberében – közbenső mérleg alapján – 100 egység osztalékelőleget fizetett a tulajdonosoknak. 2017 januárjában – a 2016. évi közbenső mérleg alapján – újabb 100 egység osztalékelőleget fizetett. A 2016. évi beszámolójában 500 egység adózott eredmény szerepel, a taggyűlés 300 egység osztalékról döntött. Helyesen járt el a társaság, hogy 2017-ben a 2016. évi beszámoló elfogadása előtt a 2016. év terhére fizetett ki osztalékelőleget?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelési tételként. Ebből azonban nem következik az, hogy az egyik a 2016. évet terheli, a másik pedig a 2017. évet. Személyi jövedelemadózás szempontjából azonban nem mindegy, mert a decemberben kifizetett osztalékelőleg személyi jövedelemadóját decemberben kell levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:

Jogdíjkedvezmény figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)–(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (29)–(30) bekezdései alapján csökkenti az adózás előtti eredményt, akkor a nettó árbevétel megállapítása során – utoljára a 2021. június 30-áig lezáruló adóévben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Mikrogazdálkodói beszámoló – áttérés, amortizáció

Kérdés: A saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozó kft. át kíván térni mikrogazdálkodói beszámoló készítésére. Az ingatlanok egy része már leíródott, illetve maradványértéken szerepel a nyilvántartásokban. Az adótörvény szerinti leírásnál azonban még értékkel szerepelnek, itt nincs maradványérték. Hogyan alakul, változik-e a leírás a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére való áttérés után?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti értékcsökkenést el kell számolni (mert a teljes bekerülési érték még nem került leírásra!). Így a társaságiadó-alapot (az adózás előtti eredményt) növelő értékcsökkenési leírás nem lesz, viszont lesz az adózás előtti eredményt csökkentő, a Tao-tv. 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Lábon álló kukorica értékesítése

Kérdés: Lábon álló kukoricát értékesítettünk, és az Önök 6403. kérdésre adott válaszának megfelelően befejezetlen termelésnek minősítettük, 27%-os áfával számláztuk ki a vevőnek. A vevő nem fogadja el, hivatkozva a NAV Szakértői Intézet által jegyzett tájékoztatóra, mely szerint a "Lábon álló kukorica, amely nagyon kevés szemtermést tartalmaz, szárral együtt az 1005. vtsz. alá tartozik", tehát e tekintetben terméknek minősül, emiatt fordított adózás alá tartozik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 310. számában a 6403. számú kérdésre adott válaszunkban a lábon álló termék értékesítése kapcsán valóban arra a megállapításra jutottunk, hogy ha betakarítatlan kukoricát értékesítenek, amelynek a tényleges mennyisége nem ismert, akkor a kukorica a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Osztalék az evás társaságnál

Kérdés: Evás kft. beszámolója előző évi adatai új mérlegsémának megfelelő átrendezésével kapcsolatos a kérdésünk. Az evás társaságok az eva befizetése után rendelkezésükre álló összegeket általában kiveszik a cégből. Év végén a számított kivehető osztalék és a már kivett osztalékelőleg egyenlege minimális, ez az összeg került a kötelezettségek sorába. Az új mérlegséma szerint az adózott eredmény 7500 E Ft, ilyen összeggel a kötelezettséget nincs módunk csökkenteni, mert a fel nem vett osztalék összege csak 500 E Ft volt. Nem tudok mást, mint a felvett osztalékelőleget a követelések sorába beállítani, ezzel viszont az eszköz-forrás összege változik.
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz vegyük sorra, hogy mit és hogyan kell könyvelni.A tulajdonosokat nyilvánvalóan csak az evával (az adófizetéssel) csökkentett adózás előtti eredmény, az adózott eredmény illeti meg. Az eredménykimutatásba az evás társaságnál is be kell állítani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.
Kapcsolódó címke:

Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint a nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak kell 2017-ben havi 7110 forint (napi 237 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
58
59
60
227