3413 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?

Kérdés: Tárgyi adómentes tevékenységet folytató társaság a vásárolt személygépkocsit egy éven belül eladja. Az eladásról áfás számlát állít ki. A beszerzéskor felszámított áfát részben levonja. Hogyan kell ezt az áfát könyvelni?

Kérdés: Lehet-e külföldi tulajdonosnak dologi vagy egyéb tevékenységgel kapcsolatos költségeket számlázni? Milyen bizonylat kell a számla kiállításához?

Kérdés: Egyszeres könyvvezetésnél hogyan könyvelem helyesen a személygépkocsi beszerzését (előleg, előleg jóváírása, végszámla)?

Kérdés: Hogyan történik a kft. tulajdonában lévő szociális (üdülő) építmény hasznosításának elszámolása, ha azt a dolgozók üdültetésére használják? Mennyi legyen a dolgozók térítése? Milyen áfavonzata van a juttatásnak?

Kérdés: A Díjbeszedő Rt. a bérlő kérésére a terhelési értesítőn használja a "bemutatási név" és a "bemutatási cím" fogalmat, de a számlán fogyasztóként a bérbeadó neve szerepel. Ezek alapján könyvelőirodánk nem akarja a bt. – mint bérlő – költségei között elszámolni a díjakat. Hogyan kell értelmezni a fenti fogalmakat?

Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?

Kérdés: Társaságunk egyszeresen könyvel. Olyan telket vásároltunk, amelyen a tulajdoni lapon lakóház és udvar van. A lakóházat már használatba vettük. Ezt az épületet (40 m2) lebontanánk a nem megfelelő állaga és rossz elhelyezése miatt, és egy 60 m2 alapterületű telephelyet építenénk. Helyesen járunk-e el, ha az új épület 60 m2-éből 20 m2-t beruházásként, 40 m2-t pedig ráfordításként könyvelünk? Úgy gondoljuk, az új Szt. 105. §-ának (5) bekezdése lehetőséget biztosít erre.

Kérdés: Beolvadásunkat megelőzően cégünk és a jogutód cég egymás között számlákat bocsátott ki, amelyek áfáját levonásba helyeztük, de pénzügyileg nem rendeztük. A beolvadást követően ezek a követelések-kötelezettségek összevezetésre kerültek, nincs pénzmozgás. Hogyan lehet ezeket az áfákat visszaigényelni?