306 talált állásfoglalás az alapítás kifejezésre

Kérdés: Az ügyvédi iroda tagja a saját tulajdonában lévő ingatlant apportként vitte be az irodába. A lakást most a gyermekének adná el, ajándékozná oda. (A gyermekek a lakást már felújították, az iroda ezzel kapcsolatosan költséget nem számolt el.) Az ingatlan könyv szerinti értéke 4 millió forint, a piaci értéke 25 millió Ft. Hogyan lehet a felvetetteket optimálisan megoldani?

Kérdés: Nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány) irodalmi díjat alapítana, s ezzel együtt – adott összeget – juttatna magánszemélyeknek. Milyen dokumentumok szükségesek a díj alapításához, valamint annak adómentes juttatásként való kezeléséhez? Ha ösztöndíjat is szeretne nyújtani a szervezet, mit kell tartalmaznia az erről szóló megállapodásnak, különös tekintettel az adómentességi feltételekre?

Kérdés: A feketegazdaság visszaszorítására módosult a számviteli törvény 14. §-a. Ennek értelmében meg kell határozni a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlagát. Hogyan lehet ezen követelménynek megfelelni?

Kérdés: A bt. 10-10 ezer forinttal alakult, ez szerepel a társasági szerződésben. A társaság 2007-ben átalakult kft.-vé. A taggyűlés az eredménytartalékból – az átalakulás során – a jegyzett tőkét 20 ezer forintról 3 millió forintra emelte fel, amelyből mindkét tag 1500-1500 E Ft-tal rendelkezik. Az egyik tag 2008. október 1-jével a kft.-ből ki akar lépni, az üzletrészét felajánlotta a másik tagnak 10 ezer forintért. (Így nincs jövedelme, mert az üzletrészt a bt. alapításakor befizetett 10 ezer forinttal szerezte.) Úgy gondolom, az 1500 E Ft és a 10 E Ft közötti különbözet után a kilépő tagnak kell megfizetnie a 25 százalékos adót, neki kell bevallania és befizetnie. A társaságnak csak annyi feladata van, hogy a tagváltást átvezetteti a cégnyilvántartáson, és bejelenti az APEH-nek. Ha a kilépő tag valóban 10 ezer forintért adja el az üzletrészt, akkor az eladást gyakorló tag árfolyamveszteséget számol el, ami miatt viszont nem lesz adófizetési kötelezettsége.

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás eredménytartalék terhére jegyzett tőkét emelt. A tulajdonos vállalat a részesedések között az alapításkori ténylegesen befizetett összeget tartja nyilván. Van-e teendője a tulajdonos vállalatnak a részesedéssel kapcsolatban?

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?

Kérdés: Az Szt. 135. §-a kiegészült a (6) bekezdéssel, amely kapcsolódik a bírósági cégeljárás azon változásához, mely szerint a jövőben egyre rövidebb időt vesz igénybe a cégbejegyzés. A módosítás lehetővé teszi az előtársasági beszámoló mint önálló beszámoló elhagyását akkor, ha a vállalkozó az előtársasági időszak alatt nem kezdte meg vállalkozási tevékenységét. Mit jelent ez utóbbi kitétel? Kimenő számlája nyilvánvalóan nem lehet. Bejövő számlája sem? Szerződést sem köthet?

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?

Kérdés: Bátyám és felesége 2003. 11. hóban vásároltak egy társasházban lévő 32 m2 alapterületű üzlethelyiséget 1,8 M Ft-ért. A földhivatali bejegyzés még ez évben megtörtént, eszerint fizették az illetéket. Lakássá alakították át, ott laknak, a jogerős lakhatási engedélyt 2004. 07. hóban megkapták. Sajnos a földhivatalba a jogerős lakhatási engedély 2004-ben nem került bejegyzésre (senki nem hívta fel a figyelmüket, hogy ezt nekik kell intézni), most van folyamatban az átminősítés földhivatali bejegyzése. 2008. 03-ban egy 80 m2 sorházi lakást vásároltak 16,7 M Ft-ért (magas hitelt bevállalva). A 2003-ban megszerzett ingatlant mindenféleképpen el szeretnék adni (két lakást nem tudnak fenntartani), és a hitelbe törleszteni az eladási árát, kb 6 M Ft-ot. Mi számít jövedelemnek, hogyan kell utána adózni? Az Szja-tv. 60. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében az 5. év lehet 2009. 07. hó? És ha még ebben az évben sikerülne eladni?

Kérdés: Ügyfelem előtársaságként nem végzett sem szolgáltatást, sem árbevételt elérő vállalkozási tevékenységet. Az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése szerint nem kell az előtársaságról külön beszámolót készíteni, ha a vállalkozó a vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő mérlegfordulónapjáig sor kerül. Ha csak költségei voltak a vállalkozási tevékenységnek, mentesül az előtársasági időszak beszámolókészítése alól? Hogyan tudom a beszerzések levonható áfáját arányosítani, amíg nem tudom, hogy melyik tevékenységből mennyi lesz a bevétel?