291 cikk rendezése:
231. cikk / 291 Jövedelem közös tulajdon megszüntetése esetén
Kérdés: Közös tulajdon megszüntetésével (házasságfelbontást követően) kapcsolatos szerződés esetében a felek megállapodnak abban, hogy "xy" megváltási árat fizet "z-nek" 1/2-ed hányadú ingatlanrészéért. Ez a megváltási ár jövedelem lesz-e "z-nek", ill. "xy"-nál beszerzési értéknek számít-e majd, ha értékesíteni kívánná az ingatlant? Illetékköteles-e ez az összeg?
232. cikk / 291 Ingyenes eszközátadás illetéke
Kérdés: Az illetékről szóló törvény 17. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés "kedvező" illetékfizetési kötelezettséget állapít meg "ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletre", ha a gazdálkodók egyazon személy 100 százalékos tulajdonában állnak. A törvény ajándékozási illetéket határoz meg ajándékozás esetére. Mi az ingyenes eszközátadás, s miben különbözik a kettő egymástól? Elképzelhető-e olyan ügylet 100 százalékos tulajdonban álló cégek között, ami ajándékozás, de nem tartozik az ingyenes eszközátadás fogalmába, s ezért más illetékelbírálás alá esik? Az ajándékozás fogalmába beletartozik-e a követelés elengedése, a boltnyitási hozzájárulás, a fejlesztési hozzájárulás?
233. cikk / 291 Tőkeemelés illetéke
Kérdés: A jegyzett tőke emelésére a társaság tagjai által átadott pénzeszközök a társaságnál ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztetnek-e?
234. cikk / 291 Telephely (fióktelep) létesítése
Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?
235. cikk / 291 Elengedett kötelezettség illetéke
Kérdés: A cégek részéről az elengedett kötelezettség és az APEH által ingyenes pénzeszközátadásnak minősített esetek is illetékkötelesek?
236. cikk / 291 Eszközök bontási költségeinek elszámolása
Kérdés: Vállalkozásunk köteles átadni több épületét az önkormányzatnak. Az épületekben lévő berendezések egy részére azonban a továbbiakban is szükségünk van. Egy részüket selejtezzük, ezzel nincs is problémám. Mit kell csinálni azon eszközök bontási költségével, amelyeket ugyanolyan formában, csak egy másik épületben használunk tovább?
237. cikk / 291 Vagyoni értékű jogok értékcsökkenése (ingatlan)
Kérdés: A kft. ipari zóna területen a városi önkormányzattól beépítetlen földterületet vásárolt. A telekvásárlással egyidejűleg megállapodást kötöttünk útszolgalmi jog alapítására és vagyoni értékű jog megszerzésére. Az útszolgalmi jogra vonatkozó megállapodás szerint az ingatlan megvásárlója biztosítja az önkormányzat "saját használatú út" használatához a telken való átjárást a szükséges mértékben. A vagyoni értékű jog megszerzésére kötött szerződés alapján a szolgáltató kft. a közműkiépítést (víz, szennyvíz, villamos energia, gáz) elvégzi az ingatlanok használatához szükséges mértékig. A felek a szerződésben rögzítették, hogy ezen közműhasználati jog örökös, ingatlanhoz kapcsolódó jog. Álláspontunk szerint a megszerzett jogokkal a megvásárolt ingatlan értéke megnőtt. Elszámolható-e az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok után értékcsökkenés?
238. cikk / 291 Raktár átalakítása költségeinek elszámolása
Kérdés: Cégünk egyik telephelye eddig raktárként működött. 2006. 08. 14-én engedélyt kapott az önkormányzattól kereskedelmi tevékenység folytatására. A használati mód változásához kapcsolódó költségek: illeték, tűzvédelmi szabályossági felülvizsgálat, építési engedélyezési terv elkészítése elszámolható-e a tárgyév költségei között, vagy alapítás-átszervezés költségeként aktiválandók? Hasonló a kérdés a másik telephelyen lévő raktárépületben kialakítandó gyártó üzem engedélyezési, kockázatértékelési stb. költségeinek elszámolásával kapcsolatban is.
239. cikk / 291 Bevallás évközi osztalékról
Kérdés: Francia alapítású magyar cég 2006. 03. 31-ével eltérő üzleti évre vált. Az új üzleti év 2006. április 1-jétől 2007. március 31-éig tart. A francia tulajdonos a csonka év utolsó napján (március 31.) osztalékot vett fel franciaországi bankjában. A fizetendő osztalékadó kulcsa 15 százalék (illetőség- és haszonhúzói igazolás megvan). Milyen nyomtatvány alkalmazható ezen osztalék bevallásához? A 06081-es nem kellett, mert éves bevalló.
240. cikk / 291 Törzstőkén felüli vagyon alapításkor
Kérdés: Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?
