Magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?
Részlet a válaszából: […] ...a beszámolójában kimutatott saját tőke adott tagra jutó arányos részének a jóváhagyás éve első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő százalékkal számított összege után 20 százalék, az ezt meghaladó rész után 35 százalék. Például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata, feltéve, hogy a kamat a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg. A kifizető által a magánszemély(ek)től felvett hitel (kölcsön) után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...ki kell számítani az osztalékmegállapítás évének (ez a kérdésben szereplő esetben 2002. év) első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese szerinti részét;c) a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kibontakozási hitelkonstrukció elszámolása

Kérdés: A 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet alapján kibontakozási hitelkonstrukció keretében évenkénti értékelés alapján támogatás vehető igénybe. Ezt a kibontakozási hitelkonstrukcióba bevont hitel törlesztésére kell fordítani. Hol kell elszámolni a támogatás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...a hitelintézet által nyújtott hároméves futamidejű kibontakozási hitelhez a támogatás igénylésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat legfeljebb 50 százalékának megfelelő kamattámogatást vehet igénybe, amit az adóhatóságtól történő igényléskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Kamatbevétel adózásának szabálya

Kérdés: Ha a magánszemélynek a kifizetőtől kapott éves kamatbevétele meghaladja az Szja-tv. szerinti adómentes határt (évi 10 ezer forintot), az e fölötti rész a magánszemély egyéb összevonandó jövedelmének minősül-e? Ekkor kinek kell az adót levonnia és befizetnie? Ez a 10 ezer forintos adómentességi határ független-e az adott kölcsön összegétől? A magánszemélynek a kifizetőtől kapott kamatbevétele milyen adómértékkel adózik, mikor és kinek kell bevallania, illetve befizetnie, ha meghaladja az évi 10 ezer forintos adómentes határt?
Részlet a válaszából: […] ...(a magánszemélynél) kamatjövedelemnek és ezzel 0 százalékkal adózó jövedelemnek: a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot, annak legfeljebb 5 százalékával meghaladó részt, ezen belül is a társaságnál együttesen legfeljebb évi 200 ezer forint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Feltételekkel kapott támogatás a lekötött tartalékban

Kérdés: Lekötött tartalékba kellett-e helyezni 2001. január 1-jével a korábbi 5 év folyamán támogatással vásárolt és még meglévő erő- és munkagépek miatt igénybe vett támogatásból az 5 évből még hátralévő összeget?
Részlet a válaszából: […] ...mi minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak 5 éven belül, továbbá azt, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni.A leírtak alapján tehát fennáll annak a veszélye, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes kölcsön

Kérdés: Két egymással kapcsolt vállalkozásban lévő társaság közül "A" 20 millió forint kölcsönt nyújt "B" társaságnak kamatmentesen. Nem találunk konkrét törvényi előírást arra, hogy a kölcsönadónak meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját a jegybanki alapkamattal. Vonatkozik-e erre az esetre a Tao-tv. 18. §-a? A Tao-tv. egyértelműen utal a kölcsönnyújtásra, de csak szerződést említ. Kötelezheti-e az adóhatóság "A" társaságot az adóalap növelésére? Az "A" társaság jelentős nyereséggel bír, ám a "B" társaság veszteséges.
Részlet a válaszából: […] ...esetén a "B"-nek csökkentenie kell – az adóalapot a szokásos piaci kamatnak megfelelő összeggel. A szokásos piaci kamat nem a jegybanki alapkamat, hanem a Tao-tv. 18. §-ában meghatározott módszerek valamelyikével meghatározott szokásos kamat (mivel itt valószínűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...évi 10 ezer forint minősül az Szja-tv. értelmében kamatnak, de az is csak akkor, ha a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot, 1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetében a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...értéket.b) Az a) pontban meghatározott összegnek ki kell számítani az osztalékmegállapítás évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő részét (hányadát).c) A magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Engedmény összege a skontónál

Kérdés: A skontó elszámolásához kapcsolódóan: ha az engedmény összege a jegybanki kamattal számítottnál magasabb, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...akar (legyen 3 nap), valamint a késedelmes fizetés esetén fizetendő késedelmi kamat mértékét (legyen évi 24 százalék). (A jegybanki alapkamattal csak akkor kell számolni, ha a szerződésben a késedelmi kamatról nem intézkedtek.)A felvázolt adatok alapján, 3 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
1
7
8