Értékcsökkenési leírás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó tárgyi eszközei után nem számol értékcsökkenési leírást, mivel nem kívánja veszteségét növelni. Nyereséges tevékenység esetén elszámolhatja-e az ÉCS-t, vagy a leírási időt ki lehet tolni, vagy úgy kell tekinteni, mintha már el lett volna számolva?
Részlet a válaszából: […] ...Haaz üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg,akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni(kivéve ha az értékcsökkenés elszámolása a cégautóadó megfizetésére tekintetteltörténik). Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Termelői támogatások áfaarányosításnál

Kérdés: Az Áfa-tv. átmeneti rendelkezései alapján a mezőgazdasági támogatások mint nemzeti támogatások mentesülnek az áfamegosztási kötelezettség alól. Nevezetesen a 25/2004. FVM-rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások, például a vágóbaromfi-támogatás 9,50 Ft/kg, a vágósertés-támogatás 2000 Ft/db. Valóban mentesülnek?
Részlet a válaszából: […] ...azáfa rendszerében adóalapot nem képeznek, esetükben az Áfa-tv. 38. §-ábanmeghatározott – a támogatások után keletkező – arányosítási kötelezettségtőleltekinteni nem lehet. A 2003. XCI. törvény 211. §-a ugyan valóban tartalmazátmeneti, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Vadásztársaság áfaelszámolása

Kérdés: A vadásztársaság alapszabálya szerint a társaság feladata és tevékenységi köre a következő: biztosítja a vadászterületen élő vadállomány védelmét, óvja és védi a természetvédelmi értékeket és berendezéseket, mezőgazdasági termelőtevékenységet végez a vad téli takarmányozásához szükséges mértékben, gondoskodik a vad szükségszerű takarmányozásáról, a természetes szaporulat figyelembevételével mesterséges vadnevelést végez, a vadásztársaság tevékenységéhez szükséges kiadások részbeni fedezéséhez – bérvadászok részére – vadászatot szervez. Bevételei: őzbaktrófea-, őzbakagancs-, élőnyúl-értékesítés, bérkilövési díj, lőtt mezei nyúl értékesítése. Az áfaelszámolás során kell-e arányosítást alkalmazni, mivel van 25 százalékos árbevétel, exportárbevétel, tagdíj, ami tárgyi adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó előzetesen felszámított áfa összegemaradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét azarányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Építési-szerelési munkák önköltségének megállapítása

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?
Részlet a válaszából: […] ...munkák közvetlen önköltsége, amely utókalkulációval,továbbá – a megrendelő igazolása alapján – a teljesítési fok alapjánarányosítással is meghatározható. A kalkulációs egység egy szerződés szerintimunkánál (egy létesítménynél) nagyobb egység nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...munka egyes munkafázisai, tételei elemiegységeihez kapcsolódó közvetlen önköltségtől elkülönítetten kell kezelni,különösen arányosításkor.Az építési-szerelési munkák – társaságra jellemző – műszakinormáit előre el kell készíteni. Célszerű ezekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Levonási hányad kerekítése

Kérdés: Egy általunk könyvelt kft. 2004-ben működési célú állami támogatásban részesült. Az állami támogatások utáni áfaarányosítási kötelezettségének a kft. eleget tett. Gyakorlati kérdésként merült fel azonban, hogy az arányosítás kapcsán megállapított levonási hányad (0,8375) két tizedesjeggyel történő megállapításakor a kerekítés szabályait kell-e alkalmazni, vagy a jelzett eredményből, a harmadik tizedesjegytől kezdve, azok "levágásával" határozandó-e meg a levonási hányad? A kft.-nél az első módszer szerint jártunk el.
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezni továbbá, hogy az előbbiekben kifejtettekáltalános érvényűek, azaz az előzetesen felszámított áfa összegénekarányosítással történő megosztásakor minden esetben aszerint kell eljárni.(Tehát nemcsak az államháztartási támogatások utáni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Arányosítási kötelezettség

Kérdés: Kizárólag adóköteles növénytermesztési tevékenységet folytató vállalkozás vagyunk. 2004 első félévében arányosítási kötelezettséget keletkeztető állami támogatásban részesültünk. Szeretnénk megtudni, hogy már év közben – a támogatás folyósításának időpontjában – arányosítanunk kellett volna, vagy megfelelően jártunk-e el akkor, amikor e kötelezettségünknek csak a 2004. évi utolsó adómegállapítási időszakról szóló bevallásunkban tettünk eleget?
Részlet a válaszából: […] ...arányosítási előírások bevezetését követően felvetődöttannak a lehetősége, hogy amennyiben egy adóköteles tevékenységet végző adóalany2003-ban maradéktalanul (100%-ban) élhetett adólevonási jogával, akkor a2004-ben – az e tevékenységére kapott állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Kompenzációs felár arányosítása

Kérdés: Áfaköteles tevékenységet folytató társaságunk közvetlenül egyes termelőktől mezőgazdasági termékeket vásárol fel, melyek után kompenzációs felárat fizet. Feladataink ellátására 2004-ben államháztartási támogatásban részesültünk. Kérdésünk, hogy a kompenzációs felár tekintetében, amely nálunk előzetesen felszámított adóként elvileg levonásba helyezhető, kellett volna-e arányosítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt erősíti meg a 2004. évi CI. törvény304. § (2) bekezdése is. Mivel e törvény 304. §-ának (4) bekezdése értelmébenez az arányosítás alóli mentesség 2004. január 1-jétől visszamenőlegeshatállyal alkalmazandó, társaságuk helyesen járt el, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Arányosítási kötelezettség alóli mentesítés

Kérdés: Nem világos számunkra a 2003. évi XCI. törvény 211. § (16) bekezdésének alkalmazása. E rendelkezés alapján mely támogatások mentesülhetnek az arányosítási kötelezettség alól? Vállalkozásunk a 12/2003. (II. 7.) FVM rendelet alapján vágósertések után járó termelési támogatását 2004-ben igényelte, melynek összegét tavaly ki is utalták cégünk számlájára. E támogatás tekintetében kellett volna-e arányosítanunk vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...az APEH, a Magyar Államkincstár vagy az FVM Költségvetési Irodafolyósította, illetve folyósítja –, figyelmen kívül kell hagyni az arányosításiszabályok alkalmazásakor. Ezen arányosítás alóli mentességnek csak az afeltétele, hogy az e támogatásokról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...és a kalkulált haszonnalcsökkentett eladási áron is értékelhető, a még várhatóan felmerülő költségek ateljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók.11. Árbevételt csökkentő tételek módosítása [73. § (2) bekezdésének d) és e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
13
14
15
20