385 talált állásfoglalás az árfolyam-különbözet kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?

Kérdés: A felek tartós bérleti szerződést kötöttek egymással 2007. 03. 08. napján, 2 éves határozott időre. A bérleti szerződés CHF-alapú, a bérbeadó a havi bérleti díjakat, valamint a maradványértéket a finanszírozó bankjánál érvényes folyósításkori vételi árfolyamon határozta meg. A bérleti díjak számlázásakor a bérbeadó az előző hónap 25. napjára vonatkozó eladási árfolyamon számláz, az egyéb kapcsolódó szolgáltatások HUF-alapúak (téli gumi, szerviz, csereautó stb.). A maradványértéket a bérbeadó a szerződés megkötésekor a gépkocsi bruttó vételára alapján határozta meg, a folyósításkori CHF-árfolyam alkalmazásával. A havi bérleti és szolgáltatási díjakban az árfolyamváltozás miatti eltérések a bérleti díjat változtatták, és áfaalapot képeztek. A szerződés lejáratakor a bérbeadó a maradványérték árfolyam-különbözetét átterhel(het)i a bérbevevőre a szerződés alapján (mivel a szerződés aláírásakor és a lejáratakor eltér a CHF árfolyama, ezért árfolyam-különbözet keletkezik). A gépkocsi későbbi sorsa a bérbevevő számára nem ismert, lehet, hogy eladásra kerül, lehet, hogy bérautóként vagy tesztautóként hasznosítják.

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.

Kérdés: Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?

Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?

Kérdés: Társaságunk tulajdonosa külföldi cég. Könyvviteli nyilvántartásainkat forintban vezetjük, a beszámolót is forintban készítjük el. 2006-ban az eredménytartalék és az adózott eredmény terhére a jóváhagyott osztalékot a beszámolóban is forintban mutattuk ki. A taggyűlésen az osztalék jóváhagyása a 2006. 12. 31-i MNB-árfolyam alapján euróban történt. A jóváhagyott osztaléknak csak a töredéke került kifizetésre. Kellett-e a társaságnak 2007., 2008. években árfolyam-különbözetet elszámolnia?

Kérdés: Cégünk esetenként készpénzért értékesít EU-s vevő részére euróban kiállított és kifizetett számlával. Devizaszámlával nem rendelkezünk. Esetenként a bevételt azonnal a számlavezető bankunkba befizetjük, azt forintra átváltják. Mivel a vételi ár mellett jelentős kezelési költséget is felszámol a bank, felmerült a kérdés, hogy még mindig kötelező-e az euróbevételt azonnal a bankban forintra váltani? Vagy jogosult-e a cégtulajdonos a banki vételi árfolyamon azt forintban befizetni?

Kérdés: Magyarországon működő, EU-s adószámmal rendelkező kft. román ügyfelei részére lejben akar készpénzes számlát kiállítani. A számlavezető bankja nem váltja a lejt. Hogyan kezelhető a tranzakció? A befolyt összeget átváltatja hivatalos pénzváltónál, és az így kapott összeget befizeti a bankszámlájára, vagy a pénztárban maradhat? A pénzváltó árfolyamával lehet könyvelni az értékesítést? Ha a vevő rendelkezik EU-s adószámmal, akkor ki lehet állítani a készpénzes számlát áfa nélkül?

Kérdés: A két fél termék beszerzéséről állapodott meg. Az egyik fél külföldről dollár ellenében szerzi be a terméket a megrendelő kérésére, és a saját árrésének rákalkulálása után továbbértékesíti, számlázza a megrendelőnek. Megegyezésük szerint az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes egészében a megrendelő fizeti. Ezért a számlázás és a megrendelő által történő kiegyenlítés közötti árfolyam-különbözetet az eladó átterheli a megrendelőre, árfolyam-differencia megnevezéssel, áfásan. Ez a beszerzett alapanyag bekerülési értékét növeli, tehát költség (és nem árfolyam-különbözetből származó ráfordítás) a megrendelő cégnél? Ez esetben az áfa felszámítása helyénvaló?

Kérdés: Az "A" külföldi hitelező (nem pénzintézet) egy magyarországi kft. részére devizában kölcsönt nyújtott. Ezt a kölcsönt egy "B" külföldi hitelező (nem pénzintézet) megvásárolta. A kft. értesítést kapott, hogy a korábban "A" követeléseként kimutatott kölcsönt "B" követeléseként mutassák ki. Pénzmozgás nem történt. A hitelező személyének változása okoz-e a kölcsönváltás napjával a kft.-nél realizált árfolyam-különbözetet? Vagy az ügylet nem kerül könyvelésre, és csak az analitikus nyilvántartásban kell a kölcsönt nyújtó személyének változását átvezetni?