Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...a pénztárbizonylat alapján felvett valuta könyvelése forintban: T 382 – K 389, a valutafelvét napján érvényes választott devizaárfolyammal forintra átszámított összegben;– a bankkivonat alapján a felvett valuta forintban: T 389 – K 452, a bankkivonat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...eszközök értéke meghaladja, azaz az átvett eszközök értéke a több, akkor a különbözetet részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell a tulajdonosnál (a tagnál) kimutatni a pénzügyi műveletek bevételei között.Ha a bevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
Kapcsolódó címke:

Számlavezető bank végelszámolása

Kérdés: 2018. év végén cégünk számlavezető bankjának likviditási problémái miatt a bankszámláinkat befagyasztották, majd 2019. évben megindult a bank végelszámolása. A devizás számlák egyenlegét adott napi árfolyamon forintra átszámították, ebből kifizetésre került az OBA által biztosított 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg, az ezután fennmaradt összeget a végelszámoló betétkövetelésként nyilvántartásba vette. A bank végelszámolása várhatóan több évig is eltarthat. A végelszámoló által visszaigazolt betétkövetelést kimutathatjuk a továbbiakban is a pénzeszközök között, vagy át kell vezetni a követelések közé? Az év végén elszámolandó értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordítása vagy az egyéb ráfordítások között kell elszámolni? A társasági adónál növelni kell-e az adóalapot az elszámolt értékvesztés összegével?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a következőket válaszoljuk:Az OBA által biztosított 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg kifizetése után az összevont bankszámlák egyenlegéből a cég a végelszámolás megindulása után már kifizetéseket nem tud teljesíteni, így azt bankszámlaként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
Kapcsolódó címke:

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...jutalom.RészvényjuttatásA részvény-, az értékpapír-juttatás akkor számít egyéb munkajövedelemnek a juttatás időpontjában érvényes árfolyamon, amikor annak szabad felhasználására a munkavállaló jogosultsága megnyílik. Abban az esetben tehát, ha a munkáltató és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.
Kapcsolódó címke:

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott áfaösszeget a szállító által választott, az Áfa-tv. 80. §-a alapján alkalmazott, az MNB hivatalos, közzétett euróárfolyamával forintra átszámított összegben is fel kell tüntetni. A kérdező cég, mint vevő, az előlegszámlán a forintban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Devizás gyűjtőszámla

Kérdés: A gyűjtőszámlát a könyvelési nyilvántartásokban egy tételben vagy teljesítési időpontonként kell rögzíteni? Ha az árbevételt tételesen indokolt könyvelni, devizában kiállított gyűjtőszámla kiegyenlítése esetén az árfolyam-különbözetet is tételesen kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...ki, akkor a devizaértékeket a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – az Szt. 60. §-a szerint választott – devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.Ha a devizában kiállított gyűjtőszámlán különböző – szerződés szerinti –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.
Kapcsolódó címke:

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2019. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagát alkalmazza. 2020. január 1-jétől az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamra térünk át. Az áttéréshez kapcsolódóan át kell-e értékelni a 2019. december 31-i devizás, devizaalapú követeléseinket, kötelezettségeinket a január 1-jétől használni szándékozott devizaárfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök és kötelezettségek [ideértve a (7) bekezdés szerinti devizaalapú tételeket is] forintértékének meghatározásakor milyen devizaárfolyamot használ.Ha az eddig használt, a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosa adóztatásánál figyelemmel kell lenni az Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének ah) alpontjában foglaltakra. E szerint az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az értékpapír (a szövetkezeti üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészvásárlás

Kérdés: Cégünk üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet adóalapot képez? A különbözet üzleti vagy cégértékként kimutatható? Cégünknél a különbözet árfolyamnyereségként került elszámolásra.
Részlet a válaszából: […] ...a több, üzleti vagy cégértékként,– amennyiben a vételár a kevesebb, negatív üzleti vagy cégértékkéntkimutassa.A különbözetnek árfolyamnyereségkénti kimutatása jogszabályellenes, akkor is, ha az üzletrész értékénél kevesebb a vételár. Az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.
Kapcsolódó címke:

Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?
Részlet a válaszából: […] ...kivont jövedelem,– az értékpapírkölcsönből származó jövedelem,– a vállalkozói osztalékalap, az osztalékjövedelem,– az árfolyamnyereségből származó jövedelem,– az Szja-tv. 1/B. §-a hatálya alá tartozó természetes személy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
19
20
21
82