Devizában képzett céltartalék

Kérdés: 2013-tól euróban könyvelünk. A 2011-ben nem realizált árfolyamveszteség devizában (Ft-ban) van meghatározva. Az ehhez kapcsolódó céltartalékot év végén át kell-e értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...Az (1) bekezdés szerint a forintban elkészített beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell a választott devizára átszámítani.A kérdés szerinti céltartalék nem tartozik az Szt. 146....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés után üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. törzstőkéjén felüli saját tőke terhére jegyzett tőkét emel. A tőkeemelés megfelel a jogszabályban előírtaknak. A tagnak mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha elidegeníti a már meglévő és a tőkeemelésből kapott üzletrészt is? Tőkeemelésnél mennyi a megszerzett érték, ha a tagnak 1000 egység alapításkori üzletrésze van, amihez vásárol 200 egységnyit névértéken, a névérték 50 százalékáért, a névérték 200 százalékáért, az 1200 egységnyi üzletrészre a tőkeemeléssel 360 egységnyit kap? Ha mind az 1560 egységnyi üzletrészét értékesíti, akkor milyen és mennyi adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyzés: a kérdésből csak a lényeg maradt ki, mennyiért történik az értékesítés?Az Szja-tv. 67. §-ának (1) bekezdése szerint árfolyam­nyereségből származó jövedelem az értékpapír (jelen esetben az üzletrész) átruházása ellenében megszerzett bevételnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

EU-s kibocsátáskereskedelmi rendszer

Kérdés: Társaságunk rendelkezik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere által érintett létesítménnyel, ezért EU kibocsátási egység [EU A] kiosztásban részesül. Az ingyenesen – a kibocsátás fedezetére – kapott egységeket az áruk között tartjuk nyilván a FIFO-elv alkalmazásával, a kiosztáskori tőzsdei spotárfolyamon, az ingyenesség miatt az egységek értékével azonosan passzív időbeli elhatárolást képzünk. Ezen egységek forgalmijegyzék-számlán szerepelnek. Társaságunk a kiosztott egységeket egy kibocsátáskereskedelemre szakosodott kereskedőháznál felhasználásig (2014. április) letétbe helyezi (társaságunk forgalmijegyzék-számlájáról az egységek átvezetésre kerülnek a kereskedőház forgalmijegyzék-számlájára). A kereskedőház a letétbe helyezésért díjat fizet társaságunknak. A letétbe helyezés időszaka alatt a kereskedőház az egységek felett szabadon rendelkezhet, azokat átruházhatja, de a letétbe helyezési időszak lejáratával ugyanannyi EUA-egységet vissza kell utalnia forgalmijegyzék-számlánkra. A szerződésben nem szerepel sem az egységek jelenlegi értéke, sem pedig a visszaadáskori értéke. Hogyan kell ezt a "letétbe helyezési" konstrukciót könyvelni? Van-e arra lehetőség, hogy a kiosztáskor képzett időbeli elhatárolást csak 2014 áprilisában – az egységek visszaadásakor – oldjuk fel, nem pedig a letétbe helyezéskor?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint az ingyenesen kapott kibocsátási egységeket az áruk között elkülönítetten tartják nyilván a kiosztáskori tőzsdei spotárfolyamon. Azon lehet vitatkozni, hogy az áruk között vagy a vagyoni értékű jogok között kell-e kimutatni. Érveket, ellenérveket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Devizás forgóeszközhitel esetében céltartalékképzés

Kérdés: A devizás forgóeszközhitel árfolyamvesztesége 2013. 01. 01-től elhatárolható. Rulírozó hitel esetén is? Mi a teendő akkor, ha igen, akkor hogyan kell céltartalékot képezni? Ha a rulírozó hitelt folyósítás nélkül újítják meg? (Ha újrafolyósítják, akkor teljesen új hitelnek minősül, a teendők érthetőek.)
Részlet a válaszából: […] ...a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címkék:  

Euróban könyvelés két árfolyamon?

Kérdés: A kft. 2013-tól euróban vezeti a könyvelését. Tevékenységéből eredően naponta több száz felvásárlási jegyet állít ki forintban, amelyet a számlavezető bank vételi árfolyamán számol át euróra. Felvásárlási jegyeket naponta folyamatosan állítunk ki, és azok automatikusan átkerülnek a könyvelésbe (a könyvelőprogram a hivatalos devizaárfolyamot automatikusan átveszi a számlavezető bank honlapjáról). Emiatt a felvásárlási jegyek naponta 2 különböző árfolyammal kerülnek be a könyvelésbe. Megfelelő ez az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] ...forintban történik. Így felesleges a felvásárlási jegyeket forintról euróra átszámítani, hiszen a könyvelési program a hivatalos devizaárfolyam automatikus átvételével a forintot számolja át euróra, annak függvényében, hogy a számlavezető bank délelőtti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címke:

Devizában készített beszámoló adatai

Kérdés: Euróban történő könyvvezetés esetén a beszámoló adatait euróban vagy ezer euróban kell megadni? Ha jól értelmezem a törvényt, akkor euróban.
Részlet a válaszából: […]

Jól értelmezi a számviteli törvény 20. §-ának (3) bekezdését, mely szerint a devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat az MNB hivatalos devizaárfolyam-jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. Ez az euró esetében azt jelenti, hogy euróban.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Behajtási költségátalány

Kérdés: Állásfoglalást szeretnék kérni a Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésében rögzített 40 eurós behajtási költségátalány gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Értelmezésünk szerint, amennyiben egy másik gazdasági társaság tartozik társaságunknak, az adós a 40 eurós behajtási költségátalányt számlánként köteles megfizetni. Más értelmezés szerint az eladó fizetési felszólítás alapján egyszeri 40 eurós behajtási költségre jogosult, függetlenül a számlák számától. Melyik értelmezés a helyes? A 2013. július 1-jétől hatályos késedelmikamat-szabályok és a 40 eurós költségátalány mely számlákra alkalmazandó?
Részlet a válaszából: […] ...költségei fedezetére legalább 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni.A felek közötti szerződésben a pénztartozás (a számla szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címke:

Lakóházépítés eladási céllal

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...összegben a vásárolt készletek között kell – elkülönítetten – (külön alszámlán) állományba venni. A készletekhez kapcsolódó árfolyam-különbözeteket viszont nem lehet a készletek bekerülési értékében figyelembe venni. Ez általános előírás, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.
Kapcsolódó címkék:    

Pay-Pal fizetési rendszer

Kérdés: A Pay-Palról történő pénzfelvételt milyen árfolyamon kell könyvelni? Ez azért érdekes, mert a forintbankban megjelenik egy fix összeg, amelyet a Pay-Pal bankban a program mérlegelt közép­árfolyamon számolja el. Helyes-e az, ha a kettő közötti különbözetet árfolyam-különbözetként számolom el?
Részlet a válaszából: […] ...forintbank bankkivonata alapján (a tényleges forintösszeg): T 384 – K 389;– a Pay-Pal számla csökkenésének elszámolása könyv szerinti árfolyamon (a kérdés szerint: mérlegelt középárfolyamon): T 389 – K 3822;– a 389. számlának lehet egyenlege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címke:

Kft. üzletrészvásárlása felárral

Kérdés: Magyar társaság kft.-üzletrészt vásárolt osztrák, illetve osztrák-magyar állampolgártól. A vételár jelentősen meghaladta a saját tőke nyilvántartási értékét, és az eladóknak is jelentős jövedelmük keletkezett. Kérdés az üzleti vagy cégérték elszámolása, a magánszemélyek adózása.
Részlet a válaszából: […] ...teher, továbbá a kettős adózás elkerüléséről szóló jogszabály miként rendelkezik ezzel kapcsolatosan.Az Szja-tv. 67. §-a szerint árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezik az eladóknak az üzletrész értékesítésekor, ha a kapott ellenérték meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címke:
1
34
35
36
82