815 talált cikk az árfolyam kifejezésre

Kérdés: A 2011. évben a mérlegben jóváhagyott osztalékot 2012-ben kívánjuk kifizetni devizában. Az Szja-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon, vagy a (4) bekezdés szerint a megelőző hó 15. napján érvényes MNB-árfolyamon kell átszámítani?

Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.

Kérdés: Keletkezik-e árfolyam-különbözet azonos devizanem esetén az egyik bankszámláról a másik bankszámlára történő átvezetéskor, illetve ha a devizaszámla egyenlegének egy részét lekötjük, valamint a valuta devizaszámláról történő felvételekor?

Kérdés: A magyarországi székhelyű kft.-nek Németországban van a telephelye, a társasági adót ott fizeti. A németországi munkákra Magyarországról visz ki munkavállalókat, akik ott fizetik a személyi jövedelemadót, itthon a cég csak a járulékokat fizeti a szerződésben rögzített bérük után. A telephelynek van eurós bankszámlája, ott veszi fel az eurót, és ott váltja át, ahol kedvezőbben váltják, erről hoz dokumentumot. A felvett eurót és a valutabeváltást könyvelve a 389. számlán marad egyenleg. Ezt hova tegyem? A német számlákat – úgy tudom – itthon is könyvelni kell. Hogyan és milyen árfolyammal?

Kérdés: Szeretném megtudni, tiltja-e törvény, határozat, hogy a vevő által kiállított devizaszámlát ugyanezen féltől, mint szállítótól forintban befogadott számlát a cég kompenzáljon? A másik fél álláspontja, hogy nem tudja elfogadni a kompenzációt. Mi a kompenzáláskor annak a számlának az árfolyamával számoltunk, amelyiknél hamarabb van a teljesítés időpontja.

Kérdés: A határidős leszállítási tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérem segítségüket (példán is bemutatva), elsősorban a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre. A határidős ügylet euró vásárlására vonatkozik, az euró kifizetése az előre megkötött árfolyamon kerül a bankszámlán jóváírásra. Kell-e árfolyam-különbözetet elszámolni a jóváírás időpontjában kialkudott ár, illetve az MNB-árfolyamon számított ár eltérésére vonatkozóan?

Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?

Kérdés: Kérdésem az 5449. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Az első év végén az érvényes árfolyammal számoljuk el passzív elhatárolásként a költséget (300 Ft/euró árfolyamon), ha nem számláztak folyamatos teljesítést. Sőt még a következő év végén sem számlázzák ki, ekkor az euró árfolyama 250 Ft. A 3. évben számlázzák, amikor az árfolyam 320 Ft/euró. A 2. év végén, illetve a számla megérkezésekor az árfolyam-különbözetet a pénzügyi eredményben vagy a költségek között kell kimutatni? Ha az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazzuk, akkor a számlát 320 Ft/euró árfolyamon a költségek közé kell tenni. Ebből számomra az következik, hogy az átértékelési különbözet is költség.

Kérdés: Társaságunk lekötött euróbetéttel rendelkezik, forintban vezetjük a könyveinket, MNB-középárfolyamot használunk. A 2011. év folyamán euró ellenében értékesített tárgyi eszközt a partner 2011 júliusában kiegyenlítette, az aktuális MNB-árfolyamon vette nyilvántartásba, majd annak egy részét egy hét múlva euróban lekötötte, a lekötés napján szereplő MNB-középárfolyamon könyvelte, így nem realizált árfolyam-különbözet keletkezett. 2011. és 2012. év folyamán többször feloldott és lekötött. Év végén átértékelték. Helyesen jártak el? Az év közben nem realizált árfolyamnyereség beállítható társaságiadó-alapot csökkentő tételként?

Kérdés: A praxishitelt az orvos-bt. átvállalta. Elszámolhatja-e költségként a kamatot és az árfolyamveszteséget, mint a vállalkozás érdekében felmerült költséget? Köteles-e ezeket áthárítani az orvos tagra, akinek semmi személyes külön előnye nem származik abból, hogy a praxist nem ő fizette ki, hanem a bt.-je? Ő tartozik most a bt.-nek a praxis árával. A bt. viszont hasznot húz abból, hogy praxis­joggal rendelkező orvosa van, aki nélkül nem is működhetne.