815 talált cikk az árfolyam kifejezésre

Kérdés: A társaság 2006-ban élt a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének dzs/a) pontja adta lehetőséggel, és csökkentette adóalapját a nem realizált árfolyamnyereséggel. Az adó alapja a többi módosító tétel után 5000 E Ft volt. A nem realizált árfolyamnyereség 8000 E Ft volt, így a végső adóalap -3000 E Ft lett. A 8. § (1) bekezdésének dzs/b) pontja értelmében a korábbi években a 7. § (1) bekezdésének dzs/a) pontja szerint figyelembe vett összeget az eszköz vagy kötelezettség kikerülésekor növelő tételként szerepeltetni kell az adóbevallásban. A fentiek szerint az következne, hogy a rossz döntés miatt csökkentő tételként csak 5000 E Ft-ot tudott érvényesíteni a cég, viszont 8000 E Ft-ot kell a kikerüléskor "visszaadnia" az adóalapba. Ez viszont ellentmondana minden adójogszabály szellemiségével. Mi a helyes eljárás a fenti esetben?

Kérdés: A 3606. kérdéshez kapcsolódva nem egyértelmű számomra a válaszuk. A bt. beltagja (nem munkavállaló, jövedelemben nem részesül a bt.-ből!) elszámolhatja-e költségként a bt.-ben a külföldi szakkiállítás, vásár stb. költségeit (utazás, szállás stb.)? Felveheti-e 15 eurós napidíjat, esetleg forintban felveheti-e (milyen árfolyamon)? Külföldi tárgyalásra (hivatalos célból) saját személygépkocsival megy ki. Üzemanyagköltségként (útnyilvántartás alapján) a külföldön is érvényes APEH üzemanyagárral és a 9 Ft/km amortizációs normaköltséggel számolhat-e?

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?

Kérdés: Egy, a cukorrépa-termesztést is integráló mezőgazdasági vállalkozás – a térségben lévő cukorgyár bezárása miatt – 2007. évben felhagyott a cukorrépa-termesztéssel, és termelési kvótájáról is lemondott. Az MVH-tól szerkezetátalakítási támogatási határozatot kapott 2008. januári keltezéssel. A vállalkozás mérlegkészítési időpontja április 30. A határozatban a támogatás összege euróban van számszerűsítve, azonban a kifizetési árfolyamot nem tartalmazza, erről az MVH külön határozatot fog kiállítani a későbbiekben. A határozat szerint a támogatás mértékét "a 2007/2008. évi lemondás után" állapították meg, melynek a kifizetésére 2008 júniusában és 2009 februárjában kerül sor, két részletben. A támogatás elszámolása az alábbi számviteli kérdéseket veti fel: 1. Melyik évre, illetve évekre kell elszámolni egyéb bevételként a kapott támogatást? 2. Amennyiben a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig csak euróban áll rendelkezésre, a 2007. évre elszámolandó támogatást milyen árfolyamon kell a beszámolóba beállítani, s majd a tényleges árfolyam birtokában hogyan kell eljárni az árfolyam-különbözetek elszámolását illetően? 3. A vállalkozás a szerkezetátalakítás érdekében a 2007-2009-es években több, a növénytermesztéshez kapcsolódó gépi, valamint állattenyésztési beruházás megvalósítását tervezi. Van-e lehetőség a "cukorrépa-termesztés megszűnése miatt" kapott szerkezetátalakítási támogatásnak – az éves beruházási (üzembe helyezési) költségek 2007. évi ténylegesen megvalósított és 2008-2009. évi tervezett összegéig – évek között történő időbeli elhatárolására, majd az amortizációs költségekkel arányos összegben történő feloldására?

Kérdés: Külföldi vevőnk angol fontban kiállított csekkel egyenlíti ki tartozását. A csekk kiállításának időpontja május 14-e volt, a csekket postai úton május 27-én kaptuk meg, a bank kb. két hét alatt fogja jóváírni az összeget. Melyik dátummal és árfolyamon kell kivezetni a devizában nyilvántartott vevőtartozást?

Kérdés: A külföldi tulajdonos devizában utalta át a törzstőkét. A társasági szerződés a jegyzett tőkét forintban határozza meg. A befizetéskori árfolyamon forintra számítva az összeg eltér a társasági szerződésben szereplő összegtől. A régi Szt. (2000 előtt) a különbözetet tőketartalékba helyeztette, a 2000. évi C. tv. a tőketartaléknál nem említ ilyen jogcímet. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Az Szja-tv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A külföldi pénznemben keletkező bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyama alapulvételével kell forintra átszámítani. A társaság a munkavállalójával olyan munkaszerződést köt, amelyben a bruttó bért a deviza árfolyam-ingadozásaihoz kötik. A devizában meghatározott bruttó bért forintban számfejtik és rendezik. Alkalmazni kell-e a fentebb hivatkozott rendelkezést a bér számfejtése során, vagy a társaság az átszámítást elvégezheti-e a valuta eladási árfolyamával? Ha ez utóbbi alkalmazható, akkor az MNB vagy a választott hitelintézet eladási árfolyamával? A cég tagja tagi jövedelmét (személyes közreműködésére tekintettel) devizában kívánja felvenni. A tagi jövedelem, a munkabér felvehető devizában?

Kérdés: Az új Áfa-tv. 80. §-a alapján a külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalapot át kell számítani forintra. A 172. § szerint a külföldi fizetőeszközben kifejezett adó összegét forintban is a számlán fel kell tüntetni. Kérdésem, a 80. § alapján az adó alapját is fel kell tüntetni a számlán, vagy elegendő csak az adó összegét?

Kérdés: Társaságunk vendéglátóhelyet működtet, ahol külföldi vendégek is megfordulnak, és külföldi pénznemben fizetnek. A számlát mi forintban állítjuk ki, és a vendég igénye szerint fizethet forintban, illetve valutában is. A számviteli politikánkban a külföldi pénznem árfolyam-meghatározásánál a számlavezető bankunk választott árfolyamát alkalmazzuk. Kérdésem: a külföldi vendégtől való készpénzvaluta elfogadásánál is alkalmazhatom a fent említett, választott árfolyamot?

Kérdés: Kft.-nk a tartós tulajdonosi részesedésének felét adásvételi szerződés alapján a könyv szerinti értéknél lényegesen magasabb áron értékesítette decemberben, amelyet a vevő ki is egyenlített. A cégbíróságra a tulajdonosváltás nem került beadásra. Februárra úgy alakultak a dolgok, hogy a mérlegkészítés időpontjáig visszavásároljuk eredeti áron az üzletrészt. Helyesen könyveltem a 478. főkönyvi számlára?