Kereskedelmi áruk év végi értékelése

Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell meggyőződni. Az októberben – feltételezzük – mennyiségifelvétellel készült leltárral nem a készletre jutó árrés helyességéről kellmeggyőződni, hanem arról, hogy a nyilvántartás szerinti készletelemek és aténylegesen felvett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 21.
Kapcsolódó címkék:  

Nem áfaalanytól beszerzett személygépkocsi értékesítése

Kérdés: A 4695. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: amennyiben a személygépkocsi beszerzése már eleve nem volt áfás (a beszerzés – például – nem áfaalanytól történt), akkor nem alkalmazható az értékesítéskor az áfamentesség? Tehát áfásan kell a számlát is kiállítani és befizetni az adót?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adóalany szervezettőltörtént, illetve a személygépkocsi beszerzése olyan adóalanytól történt, aki(amely) áfát nem hárított át [pl. árrésadózást alkalmazó adóalany, vagy olyanadóalany, aki (amely) éppen az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 16.

Külföldi utazási csomag értékesítése

Kérdés: A magyar utazási iroda egy uniós gazdasági társaság utazási csomagjait értékesíti, szervezi, erről számlát kap, jellemzően egy évben egyszer az üzleti év végén! (Az utazási iroda az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozóan a pozíciószámonkénti nyilvántartást, illetve az árrés szerinti adózást választotta.) Kérdéseink: A) A 2010. évi áfabevallásban szerepeltetni kell-e, és ha igen, milyen módon azt a külföldi (EU-tagországbeli) utazási irodától vásárolt utazásszervezési szolgáltatást (vásárolt utat), melyet magánszemély (magyar) utas felé értékesít a magyar utazási iroda? A magyar utasok EU-tagállambeli turisztikai jellegű utakat vásárolnak katalógusból, internetről. A magyar utasok árrés + áfás számlát kapnak a szolgáltatásról! A cégnek fizetendő és levonható, vagy csak fizetendő áfája keletkezik a leírt esetben? B) Mi a helyzet a fent leírtakkal kapcsolatban a 2009-es adóévben? Mi a teljesítési dátuma a magyar utas által igénybe vett külföldi (EU-s) utazásoknak? Az utazási iroda mely teljesítési dátummal kell, hogy kiállítsa a számlát, illetve mely dátummal kell, hogy beállítsa az áfabevallásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...le nem vontáfa összege azonban a magyar utazási iroda utazásszervezési szolgáltatásainak[Áfa-tv. 206. §-a (1) bekezdésének a) pontja] árrését mint adóalapot [Áfa-tv.210. §-ának (1) bekezdése] csökkenti.Összefoglalva tehát: a magyar utazási iroda a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 24.
Kapcsolódó címke:

Utazásszervezési szolgáltatás értékesítése

Kérdés: Társaságunk Magyarországon bejegyzett utazásszervező kft. Uniós országban bejegyzett utazásszervező cég által szervezett utazást értékesít Magyarországon magánszemélyek részére. Cégünk az utakat uniós országban bejegyzett cégtől megvásárolja, amely cég társaságunknak a költségeket (hajó, repülő, szállás stb.) utazásszervezés címén leszámlázza. Kérdéseim: 1. Az utazásszervezés költségeivel (hajó, repülő, szállás stb.) kapcsolatosan melyik cégnek keletkezik áfafizetési kötelezettsége? Az uniós országban bejegyzett cégnek vagy társaságunknak? Amennyiben társaságunknak kell fizetni, akkor az áfa levonásba helyezhető-e? 2. A társaságunk felé számlázott szervezési költségek (hajó, repülő, szállás stb.) közvetített szolgáltatásnak (815. szla.) vagy (52. szla.) anyagjellegű költségnek minősülnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§). Az így le nem vontáfa összege ugyanakkor a társaság utazásszervezési szolgáltatásainak [Áfa-tv.206. § (1) bekezdés a) pont] árrését mint adóalapot [Áfa-tv. 210. § (1)bekezdés] csökkenti.Az 1/a) és 1/b) pontoktól eltérő áfakonzekvencia csak abbanaz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 15.
Kapcsolódó címke:

Használt személygépkocsi értékesítésének áfája

Kérdés: Ügyfelem használt autók kereskedésével foglalkozik. Magánszemélyektől is vásárol gépkocsit, adásvételi szerződéssel. A viszonteladókra vonatkozó különbözeti adózást használjuk. Hogyan és mi módon kell alkalmazni ezt az eljárást? Hogyan kell könyvelni a számlákat? A felmerülő egyéb költségeket hogyan kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni az adásvételi szerződéssel beszerzett gépkocsikat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az Áfa-tv. XVI. Fejezetetartalmazza. Ha az ügyfél ezt választja, akkor az értékesítéskor felszámítandóáfa alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adóösszegével. Az árrés a termékértékesítési (eladási) árának és beszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Uniós cégtől utazásszervezés igénybevétele (áfa)

Kérdés: Társaságunk Magyarországon bejegyzett utazásszervező kft. Uniós országban bejegyzett utazásszervező cég által szervezett utazást értékesít Magyarországon magánszemélyek részére. Cégünk az utakat uniós országban bejegyzett cégtől megvásárolja, amely cég társaságunknak a költségeket (hajó, repülő, szállás stb.) utazásszervezés címén leszámlázza. Kérdésem: 1. Az utazásszervezés költségeivel kapcsolatosan melyik cégnek keletkezik áfafizetési kötelezettsége? Amennyiben társaságunknak kell fizetni, akkor az áfa levonásba helyezhető-e 2009-es szabályok szerint? 2. 2010-es évre a változások érintik-e fentieket? 3. A társaságunk felé számlázott szervezési költségek (hajó, repülő, szállás stb.) közvetített szolgáltatásnak (815 szla.) vagy (52 szla.) anyagjellegű költségnek minősülnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nevében kötne megállapodást azutasokkal. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv306. cikke alapján ez az árrésadózás alapvető feltétele lenne. Valójában arrólvan szó, hogy a tagállami adóalany saját nevében, de magyar...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 4.
Kapcsolódó címkék:  

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...műveletek (események) folyamatát tükrözőösszes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.A kérdésben szereplő árrést sem lehet könyvvitelen kívülmegállapítani: az nem más, mint az eladott áruk eladási ára és az eladott árukbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 4.

Árrésszámítás

Kérdés: A kereskedelmi egységek árrésszámításának módszereit szeretném tudni. Mi a választási lehetőség, ha a IV. negyedévben leltározunk a boltokban, és a leltár alapján a megállapított árrés tömege és százaléka rendelkezésünkre áll? Hogyan járunk el helyesen, ha cikkelemes nyilvántartást vezetünk fogyasztási és beszerzési áron? Egyáltalán a számviteli politikában mikor kell ebben a témában dönteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megfogalmazottakra teljeskörűen– terjedelmi korlátok miatt – nem tudunk válaszolni. Éppen ezért csak alegfontosabbakra utalunk.Mi az árrés? A leggyakrabban alkalmazott meghatározásaszerint: az áru fogyasztói ára és beszerzési ára közötti különbözet.Nyilvánvalóan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 4.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan-adásvétel áfakötelezettsége

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] 1-2. Ingatlan-adásvétel során áfa szempontból vetttermékértékesítés [Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése] akkor valósul meg, amikor avevő az ingatlan felett tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez.Ezen tény bekövetkeztének időpontja (mint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 26.
Kapcsolódó címkék:    

Cégautó átminősítése készletté

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...el. Az Áfa-tv. szempontjából nem meghatározó az, hogy az adott eszköz atárgyi eszközök vagy a készletek között van. Az Áfa-tv.-nek az árrés adóztatásra vonatkozó előírása azadott esetben azért nem alkalmazható, mert a cég már értékcsökkenési leírástszámolt el,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
5
6
7
…
9