Számlakerettükör

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?
Részlet a válaszából: […] ...kijelöltünk egy alszámlát az utólag kapott engedmény miatti követelésekre,– a 463-464. számlákat a munkavállalóktól levont járulékkal,– a 479. számlát az utólag adott engedmény miatti kötelezettséggel, a kapott foglalóval, egy elszámolási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...negatív üzleti vagy cégértékről szó.A Ptk. 3:162. §-a (1) bekezdésének előírása alapján a kft. törzstőkéje pénzbeli hozzájárulásként úgy is szolgáltatható, hogy a cégbíróság által bejegyzett törzstőkét a bejegyzésig a tagok ténylegesen nem fizetik be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címke:

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...köteles fizetni, vagy– a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Több év osztaléka kifizetésének sorrendje

Kérdés: A kft.-nek 4 tulajdonosa van. A társasági szerződés alapján tulajdoni hányaduk szerint jár nekik az osztalék. 2015. második félévében 5. tag lépett be. Az üzletrész vásárlásakor, illetve a társasági szerződésben az általános szabályoktól való eltérést nem kötöttek ki. (Maradt a tulajdoni hányadoknak megfelelő osztalékkifizetés.) 2013-2014-2015. évekre a kft.-nél jóváhagytak osztalékot, amelyek kifizetése folyamatosan, részletekben történik. (A korábbi 4 tulajdonos részére a 2014. évi osztalék nagy részét még nem fizették ki.) Helyes-e, hogy az 5. tagnak csak a 2015. évi mérlegben jóváhagyott osztalékra van jogosultsága? A kifizetéseknél figyelemmel kell-e lenni a keletkezés sorrendjére? A tagok megállapodhatnak-e abban, hogy az egyes tagoknak juttatott kifizetések időpontja eltérő? Van-e korlátozó rendelkezés arra, hogy az 5. tag a 2015. évi osztalékból, a korábbi 4 tag pedig a korábbi osztalékból részesüljön? Felmerülhet-e a Ptk. 3:187. §-ában kikötött tilalom?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó elő-írásokat indokolt figyelembe venni. (Magánszemély tulajdonosoknál az osztalékot terhelő adó és egészségügyi hozzájárulás a kifizetés időpontjához kapcsolódik, függetlenül az osztalék miatti kötelezettség keletkezésének időpontjától.)Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Bejövő fuvardíj elszámolása anyagköltségként?

Kérdés: Társaságunk az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódó bejövő fuvardíjat az alapanyagok között, az 51. számlacsoportban számolja el, annak ellenére, hogy az szolgáltatás. Az iparűzési adó alapjának kiszámításánál ezt az alapanyagok költségébe beszámíthatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni. Ha a bejövő fuvardíjat anyagköltségként nem lehet az 51. számlacsoportban elszámolni, akkor annak összegével a helyi iparűzési adó alapja sem csökkenthető.Van azonban arra lehetőség, hogy az anyagok beszerzésével kapcsolatos szállítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyból származó jövedelem (a 20 százalékkal növelt támogatás) mint adóalap után a kifizetőt 27 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli. De a kifizetőt terhelő kötelezettség ezen jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címkék:    

Saját tőke szerkezetének megváltoztatása

Kérdés: A kft. saját elhatározásából megváltoztathatja-e a saját tőke szerkezetét? Milyen lehetőségei vannak ennek? (Például a jegyzett tőke, a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára?) A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket meghaladja. A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. Tőkekivonás nem történne.
Részlet a válaszából: […] ...jelenjen meg (a magánszemély tulajdonosok a társaságból történő kivonáskor ez után is személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást fizessenek). Éppen ezért a jegyzett tőkének az eredménytartalék javára történő leszállítása csak akkor indokolt, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címke:

Gimnáziumi diákönkormányzat bevétele

Kérdés: Gimnáziumi diákönkormányzat milyen sajátos bevétellel rendelkezhet (például rendezvényen kínált sütemény értékesítéséből származhat-e bevétele), milyen nyilvántartás vezetésére kötelezett, milyen jogszabály vonatkozik a gazdálkodására?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban kell állnia a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai és képzési célkitűzéseivel. Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a tagjai tanulmányainak folytatásához szükséges feltételek megteremtéséhez. Az iskolaszövetkezet alapításában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címke:

Vásárolt személygépkocsi készleten

Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] ...de az eredeti beszerzési ár közelében értékesítik.A törvény az egyértelmű besorolás érdekében ezen eszközöket a készletek közé, áruként rendeli elszámolni, függetlenül attól, hogy ezen eszközök beszerzése, előállítása és értékesítése között megvalósul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Minden számlát könyvelni kell?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...egyes meghatározott juttatás) kell elszámolni, gondoskodva arról, hogy az azt terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás is bevallásra és befizetésre kerüljön az ügyvezető egyetértésével;– szolgáltatásnyújtás, illetve termékátadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címke:
1
112
113
114
364