3640 talált cikk az áru kifejezésre

Kérdés: A társaságunknál folytatott ellenőrzés megállapította, hogy cégünket – egy épületberuházás kapcsán – áfalevonási jog 2013-ban nem illette meg. Az adóhiányt 2014-ben befizettük. Helyesen járunk el akkor, ha a határozat dátumával megegyezően az adott eszköz bekerülési értékét módosítjuk az adóhiány összegével, a késedelmi pótlékot, illetve az adóbírságot viszont a tárgyévre könyveljük? Szíveskedjenek a kontírozást is bemutatni!

Kérdés: A művészeti szakközépiskola fenntartója nonprofit kft. OM-azonosítóval rendelkezik. Bevételei: szponzori támogatás, oktatástérítési díjak, képzési hozzájárulások, fejlesztési célú szakképzési hozzájárulás normatív támogatás, amelyet a fenntartón keresztül kap, bérleti díjak. Kettős könyvvitelt vezet. A mérleget hova kell beadni? A társaságiadó-alapot, az adót hogyan kell meghatározni? Vonatkozhatnak-e rá a nonprofit szervezetre vonatkozó előírások és kedvezmények?

Kérdés: Az alábbi két jogszabály eltérő rendelkezései miatt akadtak kérdéseink: Az új Ptk. az alábbiak szerint szabályozza az ügyvezetők jogviszonyát: 3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] (1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ugyanakkor a Tbj-tv. az alábbiakról rendelkezik:
d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Megkérdeztünk egy jogászt a két jogszabályi hivatkozás értelmezésével kapcsolatban. Tőle azt az állásfoglalást kaptuk, hogy a Ptk. csak a vezető tisztségviselőkre, míg a Tbj-tv. csak a tagokra vonatkozik. Így azok a vezető tisztségviselők, akik tagok is egyben a bt.-k esetében (ha csak egy beltagja van), akkor az ügyvezetői teendőket csak megbízási jogviszony alapján láthatják el. A kft.-k esetében pedig munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban. Ezen álláspont alapján további kérdéseink merültek fel:
1. A két jogszabály fenti értelmezése helyes-e?
2. Van-e teendő azokkal a társas vállalkozókkal (akik tagok és ügyvezetők is egyben), akik módosítják a társasági szerződést (már Ptk.-ra hivatkozással), van főállásuk, az adott vállalkozásban munkát nem végeztek, és eddig a 08-as bevalláson munkaviszony melletti társas vállalkozóként jelentettük nullás adattartalommal. Ha az új Ptk.-t nézem, akkor elvileg ez már nem lehetséges, hiszen az ügyvezetői teendőket csak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lehet ellátni.
3. Hogyan fog alakulni azoknak a társas vállalkozóknak a jogviszonya, akik eddig munkaviszonyban látták el az ügyvezetői teendőket, és nem volt máshol 36 órát elérő jogviszonyuk?
4. Ha az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, akkor a Tbj-tv. szerint is lehet megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül is?
5. Elláthatja-e a kft. tagja egy munkaviszonyon belül az ügyvezetői feladatokat, és mellette betölthet-e valamilyen más munkakört, ha ezt a munkaszerződése és a munkaköri leírása is tartalmazza?
6. Mi a teendő azokkal a betéti társaságokkal, ahol egy beltag van, ő az ügyvezető is, és mellette személyesen közreműködik? Ha az új Ptk.-t nézem, akkor mind az ügyvezetői teendőket, mind pedig a személyes közreműködést csak megbízási jogviszony keretében láthatja el (hiszen a legfelsőbb bíróság egy jogegységi határozatban kimondta, hogy nem lehet munkaviszonyban). Ebben az esetben viszont nem alkalmaztuk a Tbj-tv. rendelkezéseit, amelynek értelmében a személyes közreműködést tagi jogviszonyban kellene ellátni (magasabb járulékfizetéssel), míg az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül. Nem tudjuk eldönteni, hogy ebben az esetben a Ptk. szabályait vegyük-e figyelembe, és a Tbj-tv. rendelkezéseit ne tartsuk be, vagy fordítva. Esetleg mi a megoldás mindkét jogszabály rendelkezéseinek betartására?
7. Egyszemélyes kft. ügyvezetője végezheti az ügyvezetői tevékenységet munkaviszony keretében akkor is, ha erre nem tér ki a társasági szerződés?
Alapvető problémánk, hogy nem tudjuk, hogyan kell összhangba hozni az új Ptk.-t a Tbj-tv. rendelkezéseivel. Számunkra a kettő ellentétes szabályokat tartalmaz. Ebből kifolyólag nem tudjuk a rendelkezéseket átültetni a gyakorlatba.

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?

Kérdés: Az egyéni cég alapításakor hogyan kell meghatározni a saját tőkét, ha az egyéni vállalkozó – az összes eszközeinek értékét csökkentve a kötelezettségekkel – csak egy részét szeretné az egyéni cég jegyzett tőkéjeként bejegyeztetni? A fennmaradó összeget tagi kölcsönként vagy tőketartalékként kimutathatja? Ha tőketartalékként kell kimutatni, akkor a csökkenéskor kell-e, ha igen, hogyan kell adóznia?

Kérdés: Az autójavító műhelyben rendszeresen előfordul, hogy üzemanyagot kell vásárolni a javításra kerülő gépjárművekbe. Ezt a költséget hogyan lehet megtéríttetni a jármű tulajdonosával? Jelenleg a számla a műhely nevére szól, és anyagköltségként kerül elszámolásra. A vevő felé kiállított számlában az áfát felszámítják, de a megnevezés nem üzemanyag továbbszámlázása, hanem extra szervizcsomag. Helyesen járnak így el?

Kérdés: Az autósiskola vállalkozás gépjárművezető-oktatást, vizsgára való felkészítést végez. Az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításánál közvetített szolgáltatás címen adóalap-csökkentő tételként kívánja elszámolni a megbízott gépjárműoktatók számlája szerinti díjat és a tanulók vizsgadíját. A képzőszerv útján befizetendő vizsgadíjat a tanulók fizetik be a hatósághoz, a hatóság a vállalkozás részére állítja ki az arról szóló számlát. A vállalkozás a tanulók által befizetett tandíjról pénztárbevételi bizonylatot állít ki. A továbbiakban arról ír a kérdező, hogy milyen feltételek mellett lehet közvetített szolgáltatás az oktató díja, a vizsgadíj. A részben helyes, részben nem egészen megfelelő tartalmú fejtegetéseket nem idézzük, azokra a válaszban kitérünk.

Kérdés: Van-e osztalékfizetési korlátozás a régen alakult kft.-re, ha idén a 2012-ben jóváhagyott osztalékot kívánja kifizetni, és törzstőkéje csak 500 ezer Ft? Fizethet-e osztalékot két tulajdonos esetében csak az egyiknek, és a másiknak csak egy fél év múlva?