Összeolvadás esetén az eredménytartalék

Kérdés: A bt.-nek több millió forintos eredménytartaléka van. A kft.-nek 10 millió Ft-os tagi kölcsöne, amit jegyzett tőkévé alakít megszűnés vagy eladás előtt. Ha a bt. megvásárolja, összeolvad a kft.-vel, kiveheti a kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét adómentesen? Mennyi lenne a kft. minimumcégértéke? A kft. 2 éve veszteségesen működik, adóssága nincs, tagi kölcsönből működött. Mit javasol a bt.-nek? Hogyan vegye ki az eredménytartalékot, ha lehet, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azonban nem adómentes! A vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelemadóját és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulását meg kell fizetni a magánszemély tagoknak a rájuk eső osztalék után.A kft.-nek 10 millió forintos tagi kölcsöne van, de a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Előleg készpénzben

Kérdés: Ügyfelem pénztárgép használatára kötelezett, kiskereskedelmi tevékenységet végez. A termékeket megrendelés alapján szerzi be, amihez a vásárlóktól előleget szokott átvenni. Az előlegről előlegszámlát állít ki, amelyet a pénztárgépben is rögzít a 27%-os forgalmi gyűjtőben. Az áru megérkezésekor a vevő a fennmaradó részt is kifizeti, ügyfelem a pénztárgépbe a fizetendő előlegen felüli részt üti a 27%-os gyűjtőbe. Ugyanekkor kiállít egy készpénzes számlát is a vevő részére, amelyen a fizetendő végösszeg megegyezik a pénztárgépes nyugta összegével. A problémám abból adódott, hogy egy vásárló átutalással fizetett előleget, de a végszámla már készpénzes volt. A pénztárgépbe beütött végszámlánál nem derült ki számomra, hogy ott előleg-visszavonásra került sor. A nyitott előlegre rákérdeztem, válaszként azt kaptam, sok készpénzes előleg, illetve készpénzben fizetett végszámla van, csak ez a könyvelésben nem derült ki.
Részlet a válaszából: […] ...alapján számunkra nem egyértelmű, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet végző ügyfél a készpénzes végszámlát az eladott áru (termék) teljes értékéről állítja ki, vagy csak az előleget meghaladó fizetendő összegről.Az ügyfél akkor jár el helyesen, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás otthoni szakápolást ellátónál

Kérdés: Otthoni szakápolást ellátó bt. az OEP-pel kötött finanszírozási szerződés keretében látja el tevékenységét, emiatt egészségügyi szolgáltatónak minősül. Vonatkozik-e rá a 2011. évi CLV. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja, miszerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra? Elfogadható-e a mentes rész meghatározására az alábbi módszer: OEP-től származó bevétel/éves összes árbevétel x szochoalap? Cégautóadó fizetésére kötelezett-e a bt.?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü-tv.) 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...részére történne, az a magánszemélyeknél piaci értéken adóköteles bevételt jelentene, a társaságnál pedig egészségügyi hozzájárulás fizetésén túlmenően még a nettó értékkel az adózás előtti eredményt is növelni kellene.Ha nem minősíthető idegen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Saját benzinkútnál történő tankolás

Kérdés: Társaságunk üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. A saját személygépkocsikat is a saját benzinkutunkon tankoljuk, ugyanott, ahol a "nagyközönség" is. Nincs elkülönített tartály (kút) a saját tankolásokra. A saját tankolásról ugyanúgy számlát állít ki az automata, mint mindenki másnak, csak nálunk a számlán az eladó és a vevő neve is ugyanaz, a társaság neve. Hogyan kell könyvelni és milyen bizonylatok alapján a saját tankolásokat és az áfát? Folyamatos készletnyilvántartást nem vezetünk, minden üzemanyag-beszerzést az eladott áruk beszerzési értéke ráfordításszámlára könyvelünk, majd a hó végi készletet vezetjük vissza az előbb említett ráfordításszámláról. Egy hónapon belül többször is vásárolunk üzemanyagot eladási céllal, más-más áron. Nem tudjuk megmondani, hogy a cég autóiba történő tankolás éppen melyik beszerzésből történt. Gondot jelent, hogy az üzemanyag-beszerzés áfáját levonjuk, de a saját tankolás áfáját nem lehet levonni. Kérjük, számpélda bemutatásával, kontírozásával segítsék a probléma megoldását!
Részlet a válaszából: […] ...készletnyilvántartást nem vezetnek, akkor a saját gépkocsik tankolása során felhasznált üzemanyag bekerülési értékét az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt összeget csökkentő tételként kell számításba venni, mert azt anyagköltségként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzésiadó-bevallás székhelyváltozás esetén

Kérdés: Hogyan változik az iparűzésiadó-bevallás, ha év közben változik a székhely?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik, hogy miképp kell megállapítani és bevallani az egyes, adókötelezettséggel érintett önkormányzati adóhatóságokhoz a helyi iparűzési adót, ha a vállalkozás év közben megváltoztatja a székhelyét.A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról;– a leltárban meg kell jelölni az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kerülő eszközöket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzített (ez utóbbi eltérhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépjármű magáncélú használatának elszámolása

Kérdés: Milyen lehetőségek vannak a céges személygépjármű, illetve kisteherautó magánhasználatának elszámolására? Hogyan kell szabályosan elszámolni, könyvelni, illetve bizonylatolni a magánhasználatot?
Részlet a válaszából: […] ...megfizeti, például a magáncélú használat alatt megtett kilométerek számított költsége alapján, vagy valamely személyszállítással (áruszállítással) foglalkozó cég tarifái szerint.Ha a magáncélú használatért a magánszemély térítést fizet a költségek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címke:

Kölcsönadott munkavállalók utáni iparűzési adó

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, s az ország több pontján létesített e célból irodát. Nem teljesen világos számunkra, hogy a kölcsönadott munkavállalóink foglalkoztatásának helyszínén kötelesek vagyunk-e helyi iparűzési adót fizetni. Továbbá az is bizonytalanságot okoz, hogy a kölcsönadott munkavállalókat mely településen kell figyelembe venni, különösen, ha a kölcsönadott munkavállalók munkavégzésének helye szerinti településen van irodánk, azaz telephelyünk. Az értelmezési nehézséget az okozza, hogy a Htv. a változó munkahelyen foglalkoztatottakra vonatkozóan ad útmutatást, de azt nem rögzíti, hogy ki tekintendő változó munkahelyen munkát végző munkavállalónak.
Részlet a válaszából: […] ...és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozó azon önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, ahol székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címke:

Szőlőültetvények telepítéséhez támogatás

Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján szőlőültetvények telepítéséhez kapott támogatást a társaság. A szerződés szerint a támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból (szőlőültetvények vétele, ültetési munka, támrendszer kialakítása) és a bevételkiesés kompenzációjából tevődik össze. Az ültetvény teljes egészében beruházásként került elszámolásra, bevételkiesés nincs. A kapott támogatás halasztott bevételként, időbeli elhatárolással, majd a tárgyi eszköz (új szőlőültetvény) értékcsökkenésével arányosan egyéb bevételként elszámolható?
Részlet a válaszából: […] A szőlőültetvények vételét, az ültetési munkát, a támrendszer kialakítását valóban beruházásként kellett elszámolni, mint ahogyan a kérdésben is írják. De beruházásként kell elszámolni a szőlőültetvény termőre fordulásáig felmerülő gondozási, vegyvédelmi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
97
98
99
364