314 cikk rendezése:
221. cikk / 314 Veszteségelhatárolás kiválás esetében
Kérdés: Kiválás esetén a korábban felhalmozott negatív adóalap megosztásra kerül a kiválással létrejövő társaság és a kiválás előtti átalakuló társaság között a vagyon arányában. A negatív adóalap ilyen módon történő megosztása során mit kell értelmezni a vagyonon, a mérlegfőösszeget vagy a saját tőkét?
222. cikk / 314 Bázisadat beolvadás esetén
Kérdés: Az egyik kft. beolvadt a másik kft.-be. Az átalakulási vagyonmérleg dátuma: 2006. 04. 12. A megmaradt kft. 2006. évi egyszerűsített éves beszámolójában előző évi adatként a 2005. 12. 31-i, illetve a 2006. 04. 12-i adatnak kell szerepelnie?
223. cikk / 314 Különváláskor a befektetés bekerülési értéke
Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Mindhárom társaságnak a "B" társaság lesz a tulajdonosa. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Kérdés az, hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét? Milyen bekerülési értéken fog szerepelni "B" társaság könyveiben az "A1", az "A2", illetve az "A3" társaság?
224. cikk / 314 Osztalékfizetés beolvadáskor
Kérdés: Átalakulás esetén a beolvadó társaság a közbenső mérlegben döntött osztalékfizetésről, a vagyonmérleg-tervezet alapját képező számviteli beszámoló a beolvadó társaságnál tartalmazta az osztalékfizetési kötelezettséget. A beolvadást a cégbíróság bejegyezte. A bejegyzési időszak alatt a befogadó társaság megvásárolta a beolvadó társaság üzletrészeit, és egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a döntésként szabályozott osztalékösszeget az éves beszámoló jóváhagyásakor a régi tulajdonosoknak kifizeti. A befogadó társaság hogyan jár el helyesen az adásvételkor vállalt osztalékfizetési kötelezettség rendezésekor? A régi vagy az új tulajdonosok számolhatják el az osztalékbevételt?
225. cikk / 314 Ügyvédi iroda átalakulása
Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
226. cikk / 314 Fejlesztési tartalék átalakuláskor
Kérdés: Kft. kedvezményezett átalakulással rt.-vé alakul. Az előző időszakban képzett fejlesztési tartalékot felhasználta. A kft. záró bevallásakor képezhet-e fejlesztési tartalékot, és figyelembe veheti-e ezt a társasági adó megállapításakor?
227. cikk / 314 Szövetkezetek átalakulása
Kérdés: A szövetkezetek ez évben esedékes kötelező átalakulásának számviteli, illetve adójogi feladatainak számbavételét szíveskedjenek összefoglalóan bemutatni!
228. cikk / 314 Törzstőke-leszállítás és következményei
Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?
229. cikk / 314 Kedvezményezett átalakulás
Kérdés: Ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaságunk ("A" Kft.) 2004-ben kiválással, kedvezményezett átalakulás keretében jött létre. A társaság tulajdonában lévő ingatlanokat átértékeltük, a jegyzett tőkét az átértékelt eszközérték jelentős hányadával megemeltük. A kiválás folyamatában a tulajdonosi szerkezet nem változott, ugyanaz a magánszemély 100%-os tulajdonában maradt a kiválással érintett és a kivált a társaság is. Az "A" társaság tulajdonosa 2003. évben ingatlanforgalmazással foglalkozó kft.-t ("B" Kft.) alapított, melynek 1%-ban tulajdonosa a kivált cég tulajdonosa (férj) és 99%-ban tulajdonosa a feleség. A "B" Kft. 2006. évben megvásárolt egy budapesti székhelyű kft.-t ("C" Kft.), melynek főtevékenysége ingatlanok bérbeadása. A megvásárolt kft. ("C" Kft.) épületeit felújítjuk, piacképessé tesszük. A tulajdonosok a 2 kft. ("B, C" Kft.) beolvadását tervezik a kiválással létrejött "A" Kft.-be. A budapesti székhelyű kft. ("C" Kft.) eszközeit (az ingatlanokat) piaci áron tervezzük a vagyonmérlegbe felvenni a beolvadás keretében. Kedvezményezett átalakulás keretében megvalósulhat-e a beolvadás, ha az "A" Kft. már részese volt kedvezményezett átalakulásnak (kedvezményezett kiválással jött létre)? Élhet-e továbbra is az "A" Kft. a Tao-tv. 16. § (9)–(11) bekezdés szerinti kedvezménnyel a beolvadást követően a piaci árra felértékelt eszközök tekintetében? A "C" Kft. ingatlanjainak átértékelése szerinti értékkel (kb. 400 000 E Ft) és a "C" Kft. saját tőkéje terhére a beolvadás keretében megemeljük az "A" Kft. jegyzett tőkéjét (kb. 500 000 E Ft). A beolvadást követően a tulajdonosi szerkezet terveink szerint a következőképpen alakul: 1. sz. tulajdonos 80%-ban lehet-e tulajdonos, a 2. sz. tulajdonos 20%-ban lehet-e tulajdonos?
230. cikk / 314 Kedvezményezett átalakulás
Kérdés: Véleményem szerint a 2734. "Kedvezményezett átalakulás" című válaszukban az alábbi mondat félreérthető: "Átalakulás esetén – ha a vagyont felértékelik – minden esetben keletkezik társaságiadó-kötelezettség, kérdés csak az, hogy ez kit terhel..." Szerintem ez a megjegyzés ellentétes a Tao-tv. 16. §-ának (9) bekezdésével, hiszen ez pontosan azt mondja, hogy bizonyos feltételek esetén a kiváló cég "nem köteles adózás előtti eredményét módosítani...". Véleményem szerint a 16. § (2) bekezdés d) pontjával szemben ezt akkor teheti meg, ha a kedvezményezett átalakulás során átértékelte ugyan a kiváló új cég az eszközeit, de kötelezettséget vállal arra, hogy jogutódként "a jogelődtől átvett eszközöket... figyelembe véve, adóalapját... úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg...". Az én értelmezésem szerint: a kiváló, jogutód cég az átvett – de az átalakulás során felértékelt – eszközök után úgy számol el értékcsökkenési leírást, hogy a jogelődnél történt korábbi leírást "folytatja", az átvett eszközök könyv szerinti (nem átértékelt) értékét veszi figyelembe a társaságiadó-alapja megállapításakor. Nem ezért kedvezményezett az ilyen kötelezettséggel lebonyolított átalakulás?
