Találati lista:
181. cikk / 541 Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással
Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?
182. cikk / 541 Kölcsön társaságok között
Kérdés: Kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló két társas vállalkozás milyen formában adhat kölcsönt egymásnak? Kamatmentesen van-e rá lehetőség? Milyen szerződés kell hozzá, hogy szabályos legyen?
183. cikk / 541 Lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsön elengedése
Kérdés: A kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott munkavállalójának. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták (méltányolható lakásigény, adómentes értékhatár stb.). Két év elteltével a fennmaradt kölcsön összegét a munkáltató elengedi. A tartozást a 19. főkönyvi számlán tartották nyilván. Az elengedett követelést az egyéb ráfordításokkal szemben vezetem ki? A Tao-tv. szerint a magánszemély javára történő elengedés nem növeli az adózás előtti eredményt, így társaságiadó-fizetési kötelezettség nincs utána?
184. cikk / 541 Visszatérés az egyszerűsített éves beszámolóra
Kérdés: Ügyfelem értékhatár-túllépés miatt 2015-ben készített először éves beszámolót. Az Szt. 2015. 07. 04-től hatályba lépett módosított értékhatárok közül a megelőző évek adatai csak egy mutató értékét haladják meg. Hogyan kell értelmezni az Szt. 97. §-ának (2) bekezdését az értékhatár-módosítást figyelembe véve? Mikor térhet vissza a társaság az egyszerűsített éves beszámoló készítésére?
185. cikk / 541 Fenntartott intézmények és tartozások kikerülése
Kérdés: A szociális intézményeket fenntartó nonprofit kft.-től az intézmények kikerültek, állami fenntartásúak lesznek. A kft. és az átvevő Főigazgatóság megállapodása alapján az intézményekkel a tartozásállományt is átvették, a kiegyenlítetlen számlákat a Főigazgatóság fogja kiegyenlíteni. Az átadást követően még a kft. nevére kiállított számlákkal mi a teendő? A megállapodás alapján a szerződéseket átveszik, de a szerződések módosítása még folyamatban van, és a Főigazgatóság azt a tájékoztatást adta a szállítók részére, hogy a szerződésmódosításig még a kft. nevére állítsák ki a számlákat. A kft.-nek meddig kell ezeket a számlákat befogadnia, a könyvelésében szerepeltetni? Könyveléstechnikailag az átmeneti időszakban mi a helyes a számlákkal kapcsolatban?
186. cikk / 541 Pályázat előlegének elszámolása
Kérdés: K+F GINOP vissza nem térítendő pályázat előlegének és elszámolásának könyvelése. Jól gondolom, hogy az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani, és az elszámolás után könyvelem költségként és egyéb bevételként?
187. cikk / 541 Osztalék miatti kötelezettség átminősítése
Kérdés: A kft.-nek két gazdasági társaság az alapító tagja. A tagokkal szembeni osztalékfizetési kötelezettség és tagi kölcsön miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Megállapodásban (szerződésben) "átminősíthető-e" az osztalék miatti kötelezettség tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül?
188. cikk / 541 Bontási tevékenység áfája
Kérdés: Cégünk ipari csarnokok, gyárépületek bontásával foglalkozik. Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében e szolgáltatás – mivel építési hatósági engedélyköteles, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött – a fordított adózás körébe tartozik. A 2016. 06. 14-től hatályos 312/2012. Korm. rendelet azonban a bontási engedélyt, tudomásulvételi eljárást, az egyszerű bejelentést megszüntette. E naptól a 191/2009. Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni a bontási tevékenységnél, ami alapján a bontást a hatósághoz nem kell bejelenteni. Ezt felváltotta az építőipari kivitelezési tervek elkészítése és annak az e-naplóba való feltöltési kötelezettsége. Ezen változást – szerintünk – az Áfa-tv. nem követte. Az Áfa-tv. idevonatkozó §-ait szorosan értelmezve, tevékenységünk a továbbiakban egyenes áfás lenne, mivel sem bontási engedély, sem tudomásulvételi eljárás, sem egyszerű bejelentés nem kapcsolódik hozzá. A szolgáltatást igénybe vevő fél még nem tudja, hogy a gyárépületek lebontása után a területet miként fogja hasznosítani. Önök szerint a bontási tevékenység áfaköteles vagy a fordított adózás körébe tartozik?
189. cikk / 541 Áruk között kimutatott telek értékesítése
Kérdés: Társaságunk tárgyi eszközei között hosszú évek óta nem hasznosított üres telek szerepelt. 2015-ben a telket átsoroltuk az áruk közé. 2016 augusztusában a telket értékesítettük, ami a 2015. évi mérlegkészítéskor még nem volt ismert. Hogyan kell könyvelni?
190. cikk / 541 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
