Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?
Részlet a válaszából: […] Pontos a hivatkozott Ptk.-előírás, de az előzményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.
Kapcsolódó címke:

Kölcsön társaságok között

Kérdés: Kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló két társas vállalkozás milyen formában adhat kölcsönt egymásnak? Kamatmentesen van-e rá lehetőség? Milyen szerződés kell hozzá, hogy szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] ...ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik. (Tehát lehet kamatmentes is a társaságok közötti kölcsönnyújtás, ha azt észszerű indokokkal alátámasztottan, szívességi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
Kapcsolódó címke:

Lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott munkavállalójának. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták (méltányolható lakásigény, adómentes értékhatár stb.). Két év elteltével a fennmaradt kölcsön összegét a munkáltató elengedi. A tartozást a 19. főkönyvi számlán tartották nyilván. Az elengedett követelést az egyéb ráfordításokkal szemben vezetem ki? A Tao-tv. szerint a magánszemély javára történő elengedés nem növeli az adózás előtti eredményt, így társaságiadó-fizetési kötelezettség nincs utána?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták. Remélhetőleg nemcsak a méltányolható lakásigényt, az adómentes értékhatárt, hanem azt is – mint az adómentesség feltételét –, hogy a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Visszatérés az egyszerűsített éves beszámolóra

Kérdés: Ügyfelem értékhatár-túllépés miatt 2015-ben készített először éves beszámolót. Az Szt. 2015. 07. 04-től hatályba lépett módosított értékhatárok közül a megelőző évek adatai csak egy mutató értékét haladják meg. Hogyan kell értelmezni az Szt. 97. §-ának (2) bekezdését az értékhatár-módosítást figyelembe véve? Mikor térhet vissza a társaság az egyszerűsített éves beszámoló készítésére?
Részlet a válaszából: […] ...évtől ...) a vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet.A módosítást a 2015. évi CLXXVIII. törvény tartalmazta, és az átmeneti rendelkezés szerint [177. § (52) bekezdése] a 97. § (1) és (2) bekezdését a 2015. évben induló üzleti évről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címkék:  

Fenntartott intézmények és tartozások kikerülése

Kérdés: A szociális intézményeket fenntartó nonprofit kft.-től az intézmények kikerültek, állami fenntartásúak lesznek. A kft. és az átvevő Főigazgatóság megállapodása alapján az intézményekkel a tartozásállományt is átvették, a kiegyenlítetlen számlákat a Főigazgatóság fogja kiegyenlíteni. Az átadást követően még a kft. nevére kiállított számlákkal mi a teendő? A megállapodás alapján a szerződéseket átveszik, de a szerződések módosítása még folyamatban van, és a Főigazgatóság azt a tájékoztatást adta a szállítók részére, hogy a szerződésmódosításig még a kft. nevére állítsák ki a számlákat. A kft.-nek meddig kell ezeket a számlákat befogadnia, a könyvelésében szerepeltetni? Könyveléstechnikailag az átmeneti időszakban mi a helyes a számlákkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...intézményeket átadta, az átadást követően érkező termékre, igénybe vett szolgáltatásra nincs szüksége. Könyveléstechnikailag nincs átmeneti időszak.A nonprofit kft. és az átvevő Főigazgatóság között – a fenntartott intézmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címkék:  

Pályázat előlegének elszámolása

Kérdés: K+F GINOP vissza nem térítendő pályázat előlegének és elszámolásának könyvelése. Jól gondolom, hogy az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani, és az elszámolás után könyvelem költségként és egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás (az adott esetben a pályázat kiírójával) megtörtént. Átmeneti rendelkezés szerint ez az előírás a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék miatti kötelezettség átminősítése

Kérdés: A kft.-nek két gazdasági társaság az alapító tagja. A tagokkal szembeni osztalékfizetési kötelezettség és tagi kölcsön miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Megállapodásban (szerződésben) "átminősíthető-e" az osztalék miatti kötelezettség tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen az, hogy a választ adó nem ért egyet az osztalék miatti kötelezettségnek tagi kölcsön miatti kötelezettséggé történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Bontási tevékenység áfája

Kérdés: Cégünk ipari csarnokok, gyárépületek bontásával foglalkozik. Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében e szolgáltatás – mivel építési hatósági engedélyköteles, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött – a fordított adózás körébe tartozik. A 2016. 06. 14-től hatályos 312/2012. Korm. rendelet azonban a bontási engedélyt, tudomásulvételi eljárást, az egyszerű bejelentést megszüntette. E naptól a 191/2009. Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni a bontási tevékenységnél, ami alapján a bontást a hatósághoz nem kell bejelenteni. Ezt felváltotta az építőipari kivitelezési tervek elkészítése és annak az e-naplóba való feltöltési kötelezettsége. Ezen változást – szerintünk – az Áfa-tv. nem követte. Az Áfa-tv. idevonatkozó §-ait szorosan értelmezve, tevékenységünk a továbbiakban egyenes áfás lenne, mivel sem bontási engedély, sem tudomásulvételi eljárás, sem egyszerű bejelentés nem kapcsolódik hozzá. A szolgáltatást igénybe vevő fél még nem tudja, hogy a gyárépületek lebontása után a területet miként fogja hasznosítani. Önök szerint a bontási tevékenység áfaköteles vagy a fordított adózás körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...végezhető az építmény bontása, ha– az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 köbmétert, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy– a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert.Az Áfa-tv. 2016. 07. 16-tól hatályos 142...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Áruk között kimutatott telek értékesítése

Kérdés: Társaságunk tárgyi eszközei között hosszú évek óta nem hasznosított üres telek szerepelt. 2015-ben a telket átsoroltuk az áruk közé. 2016 augusztusában a telket értékesítettük, ami a 2015. évi mérlegkészítéskor még nem volt ismert. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. Így a készletté átminősített telek – áfa nélküli – eladási árát is az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni. Nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírást – a cégtörvényi előírások változása miatt – pontosították (kimaradt belőle a kétszeres szabályozás).Az átmeneti rendelkezések kiegészültek azzal, hogy a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címke:
1
18
19
20
55