541 talált cikk az ATM kifejezésre

Kérdés: A kft. az elmúlt évben több önkormányzatnak készített – a SAPARD-program keretében – pályázatot szennyvízberuházás támogatására, illetve 2004-ben is több beruházás előkészítése folyik, amelyek pályázatát készíti majd. Az áfatörvény 2004. évi változása alapjaiban érinti ezen beruházásokat. 1. Az önkormányzatok a SAPARD-program keretében pályáznak külön-külön, a saját, helyi szennyvízcsatorna-hálózatuk, illetve szennyvíztelep megépítésére. A pályázatok támogatásáról szóló döntés 2003 decemberében megszületett. Az önkormányzatok adólevonási joggal rendelkeznek. Az önkormányzatok a konkrét esetben visszaigényelhetik a beruházás áfáját azzal, hogy 10 évig áfafizetési kötelezettség is terheli őket a bevételeik tekintetében? 2. Mi a helyzet, ha az önkormányzat 2004-ben nyer a SAPARD-programban támogatást, de a szennyvízhálózatot saját maga üzemelteti, és ő számláz a lakosság felé szennyvízdíjat?

Kérdés: Mi a beszerzési értéke annak a szántóföldnek, amit a tag az 1992. évi I. törvény (Szöv-tv. régi) alapján részarány-tulajdonosként 30 AK értékben kapott meg? 2003-ban a termelésből kivonta, a kivonási költséget az államnak megfizette, ez volt az értékesítésig felmerült összes költsége, ezután mint ipari telket, az ingatlant értékesítette.

Kérdés: A munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállaló részére lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújt, melynek összege 2 millió forint, 60 hónapra, egyenlő havi részletfizetéssel. A kölcsön nyújtása, illetve annak visszafizetése pénzintézeten keresztül, annak közvetítésével történt, illetve történik. A munkavállaló egyedülálló, a lakás nagysága: 54 négyzetméter, a vételár: 5,4 millió forint. Helyesen értelmezte-e a társaság a fentiek alapján a 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: Az szja szerint adózó egyéni mezőgazdasági vállalkozónál a nemzeti és uniós (területalapú) támogatás milyen bevételnek számít?

Kérdés: Építőipari cég egyik partnere részére rövid határidőre, kamatmentes kölcsönt adott. Felszólítások ellenére sem történt meg a kölcsön viszszafizetése. Amennyiben a cégvezetés elengedné a kölcsöntartozást, az érinti-e a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Egy építőipari bt. 2003 végéig egyszeres könyvvitelt vezetett. Eddig az időpontig a számlázott szolgáltatási díj kiegyenlítésekor a megrendelő ún. garanciális igény érvényesítése címén 5 százalékot visszatartott. A 2003. évi egyszerűsített beszámolóban, annak eredménylevezetésében a ténylegesen kiegyenlített 95 százalékot számoltuk el, mint nettó árbevételt. A fennmaradó 5 százalékot a mérlegben a vevőkövetelések, illetve a tartalék soron szerepeltettük. A kibocsátott számla teljes áfatartalmát beállítottuk a 2003. évi adóbevallásba. A követelések között több ilyen, évek óta húzódó követelésünk van. 2004. január 1-jétől át kellett térni a kettős könyvvitelre. Van-e arra lehetőség, hogy a követelések vevő által visszatartott öszszege ne 2004-ben képezzen társaságiadó-alapot?

Kérdés: Önálló házipénztárprogrammal dolgozom. A program csak akkor enged könyvelni a tárgyhónapban, ha az előzőt lezártam. Javítani utólag csak vegyes könyveléssel lehet. A következő hónap elején mindig van néhány nap, amikor még nem tudok az új hónapra könyvelni, mert az előző még nincs lezárva. Hogyan lehet áthidalni ezt az időszakot? Kézzel átvételi elismervényt írok, azt mellékelem a gépi bevételi-kiadási pénztárbizonylathoz. Helyes megoldás ez?

Kérdés: Mikor jár el helyesen a tárgyi eszközök bérbeadásával foglalkozó cég: ha a futamidő lejártakor a tárgyi eszközt piaci értéken készletre veszi, az átminősítésig elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, a piaci érték és a kivezetéskori nettó érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként mutatja ki, vagy ha a futamidő lejárata után is elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, és a tárgyi eszközt az értékesítéskor vezeti ki a könyveiből?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?