541 talált cikk az ATM kifejezésre

Kérdés: Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?

Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy telket a rajta lévő üzletépülettel együtt 2004 májusában azzal a szándékkal, hogy amint hitelt és/vagy támogatást kap rá, az épületet lebontja és hűtőraktárt épít a helyére. Az adásvételi szerződésben a telek árát 1,5 millió forintban, az épület árát 3,2 millió forintban határozták meg. A megvásárolt épületet a beruházás megkezdéséig tárolási célra használtuk. A hitelt 2004 augusztusában megkaptuk, elkezdődött a bontás, majd az építkezés, és 2004 decemberében már aktiválható volt az új épület. A telket az adásvételi szerződés szerinti értéken vettük nyilvántartásba. Az épületet is használatba vettük, terv szerinti értékcsökkentést számoltunk el, majd a bontást követően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezettük a könyvekből. A bontási költséget az új épület bekerülési értékébe számítottuk be. Helyesen jártunk el? A leírt esetben a lebontott üzletépület értéke mikor számít bele az új épület vagy a telek bekerülési értékébe?

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?

Kérdés: A növendék állatok tenyészállattá történő átminősítéséről mint saját rezsis beruházásról számlát kell kiállítani, amelyet az áfabevallásban ugyanezen időszakban fizetendő és levonható áfaként is szerepeltetni kell. Ezt a levonható áfát az arányosításba be kell-e vonni?

Kérdés: Pénzintézetünk az elmúlt évek során folyósított saját dolgozó részére a mindenkori jegybanki alapkamaton, az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott, lakáscélú feltételeknek megfelelő kölcsönt. Igénybe veheti-e a dolgozó az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott lakáscélú kedvezményt (max. 240 ezer forint)? Az APEH 2001/1. iránymutatásából úgy értelmezhetjük, hogy nem, de mi vitatjuk, ha a pénzintézet dolgozójának szociális vagy esetileg pénzkölcsönt nyújt. Egy hosszú futamidejű lakáscélú kölcsön véleményünk szerint nem szociális és nem eseti jellegű. A dolgozók részére a saját hirdetményünkhöz képest valóban alacsonyabb a kamatláb, de a második bekezdés a piaci lakáshiteleknél alacsonyabb kamatlábat definiál. Ha megnézzük, a piacon pl. használt lakás vásárlására akár 6 százalékos kölcsön is felvehető, tehát ennél az általunk alkalmazott kamatláb magasabb. Az igaz viszont, hogy a dolgozónak nyújtott hitelfeltételek bárki számára nem elérhetőek.

Kérdés: A társaság vitorlás hajó felújításához kapott támogatást 2003-ban, amit halasztott bevételként elhatárolt. A hajót már korábban muzeális tárgyként védetté nyilvánították. A hajót a felújítást követően meghatározott céllal és feltételekkel üzemeltetik. Elszámolható-e értékcsökkenés ez esetben? A fejlesztési célra kapott támogatást hogyan kell megszüntetni, ha az üzembe helyezett eszközre értékcsökkenés nem számolható el?

Kérdés: Hol találok előírást a számviteli bizonylatok selejtezésével kapcsolatosan? Milyen nyomtatványokon kell a selejtezést elvégezni?

Kérdés: Az Áfa-tv. átmeneti rendelkezései alapján a mezőgazdasági támogatások mint nemzeti támogatások mentesülnek az áfamegosztási kötelezettség alól. Nevezetesen a 25/2004. FVM-rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások, például a vágóbaromfi-támogatás 9,50 Ft/kg, a vágósertés-támogatás 2000 Ft/db. Valóban mentesülnek?