Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Jogerős bírósági határozat alapján behajthatatlan követelésünk 2 éve befizetett áfája visszaigényelhető-e, csökkenthetjük-e a jelenlegi áfabefizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] Az előzetesen felszámított áfa levonásának, le nem vonhatóságának szabályait az Áfa-tv. 32-39. §-ai tartalmazzák. Ezek között a behajthatatlan követelés áfája nem szerepel. Nem is szerepelhet, hiszen a követelésben nem előzetesen felszámított áfa van, hanem fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Korábbi követelés leírása (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evaalanynak 2001-ről behajthatatlan követelése van. Leírhatja-e vagy be kell fizetnie utána a 15%-os adót?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya alá tartozó adóalany esetében – az Eva-tv. 6. §-ának (1) bekezdése szerint – bevétel az Szt. rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel, amelyet az Eva-tv. 5. §-a szerint módosítva kapjuk meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Értékvesztés elszámolása és visszaírása

Kérdés: A kft. 2 millió Ft összegű vevői követelésére értékvesztést számolt el a számvitelben 2002-ben 200 E Ft-ot, 2003-ban még 300 E Ft-ot, összesen 500 E Ft-ot. Helyesek-e az alábbi adóalap-korrekciók, ha a vevő 2002. év végén 120 napos késedelemben volt? Adóalap-korrekció 2002-ben: + 200 – 40 E Ft; 2003-ban: + 300 + 40 E Ft – 300 E Ft vagy – 500 E Ft? Ha mindig feloldanánk az elszámolt értékvesztést és újraképeznénk, akkor az adóalap-csökkentés 500 E Ft lenne.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben lényegében benne van a válasz is. Tekintettel arra, hogy a 2001-től megváltozott számviteli előírásokat még sokan nem következetesen alkalmazzák, indokolt a kérdésre részletesen válaszolni.Először a számviteli előírások alapján:Az Szt. 55. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Vissza nem adott foglaló elszámolása

Kérdés: 2003 májusában szerződést kötöttünk földterület vásárlására. A szerződésben a vételár 20 százalékának megfelelő összegű foglalóban állapodtunk meg, amelyet a szerződés aláírásakor megfizettünk az eladónak. Sajnálatos módon vevőink nem fizetnek, piaci kilátásaink sem jók, így az ingatlanvásárlással kapcsolatos fejlesztéseinket sem tudjuk megvalósítani, a terület megvétele okafogyottá vált. Az eladó a foglaló viszafizetéséről nem hajlandó egyezkedni. Társaságunk a megfizetett foglalót elszámolhatja-e a vállalkozás érdekében felmerült költségei között?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem számolhatja el.A foglalót – mint a teljesítéskor visszajáró vagy a teljesítés ellenértékébe beszámító összeget – az Szt. előírásai szerint (az előlegként adott összeggel azonosan) a követelések között kell kimutatni. Ha a foglalót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Felszámolás alatti társasággal szembeni követelésünk teljes összegére az előző évben értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére vagyoni fedezet nincs. Hogyan kell ez esetben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a követelés eredeti összegét a 3112. Belföldi peresített kétes követelések számla Tartozik oldalán mutatják ki, és az ezzel azonos összegben elszámolt értékvesztést pedig a 3152. Belföldi peresített kétes követelések értékvesztése és annak visszaírása számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Devizaügyletek

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályi háttér a következő: a 2001 nyarán hatályba lépő 88/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet gyakorlatilag minden devizakorlátozást eltörölt. A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlanság ténye az értékvesztés visszaírására nem jogalap. Értékvesztés elszámolására az eszközök mérleg-fordulónapi értékelésekor kerülhet sor a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján a fennálló és a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Követelések értékvesztése visszaírásának időpontja

Kérdés: Elfogadható-e a követelések értékvesztése visszaírásánál az a módszer, ha a társaság a 2002. év zárásakor a 2001. év végén elszámolt értékvesztés teljes összegét visszaírja az egyéb bevételekkel szemben, majd a mérleg-fordulónapi értékelés keretében szükségesnek ítélt értékvesztés összegét pedig egyéb ráfordításként elszámolja? Hogyan kell eljárni, ha az a követelés, amelynél értékvesztést számoltak el, behajthatatlanná válik, vagy a követelésből egy kisebb rész ugyan már befolyt, de a további rész befolyása bizonytalan?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 55. §-ának (3) bekezdése alapján a követelések korábban elszámolt értékvesztését visszaírással akkor kell csökkenteni, ha a követelés várhatóan megtérülő összege – a vevő, az adós minősítése alapján – jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Adófizetés elévülése

Kérdés: Adófolyószámlánkon adójogilag elévült túlfizetés van. Főkönyvünkben igazodhatunk-e az APEH egyenlegéhez? Ha igen, hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 69. §-a szerint a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltárba bekerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Felszámolási eljárás során elengedett követelés

Kérdés: A társaság felszámolási eljárást indított egy adósa ellen. A kérelem benyújtását követően a két társaság megállapodott abban, hogy az adós tartozását egy általa bérelt gépjármű átadásával rendezi. Hogyan kell az eseményt könyvelni a társaságnál, ha az az adósa helyett rendezte az elmaradt – a bérbeadó által számlázott – bérleti díjat és a késedelmi kamatot is?
Részlet a válaszából: […] A Cstv. 22. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén a hitelező kérelmére folytatható le. A Cstv. 41. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
1
10
11
12