1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi gazdasági társaságban kíván tulajdonjogot szerezni tőkeemeléssel. A tőkeemelést késztermék apportálásával biztosítják. A megállapodásuk szerint az apportként kezelt késztermékeket egy éven belül kell kiszállítani, külön ütemezés szerint. Az apportálás alapelszámolása: T 17 – K 981 és T 881 – K 26. Itt előbb lesz a bejegyzés, mint az apport rendelkezésre bocsátása. A cégbejegyzéssel egyidejűleg hogyan kell könyvelni? Mikor lehet a 881. számlán elszámolni, ha nem történik meg egy tételben az átadás? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Cégünk 1998 óta működő, nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás. A vissz­árut – ami elsősorban a multikkal folytatott kereskedelem, illetve különmegállapodás következménye – átlagáron vettük vissza készletünkbe, a számlázást pedig vevőjóváírásként rendeztük. Az elmúlt év végén új programot vásároltunk, ahol a készletnyilvántartás csúsztatott átlagáron történik. Az új program alapján a visszáru készletre vételét vásárlásként kezeljük, a vevő állítja ki a visszáru számláját, és nem mi a vevőjóváírást. Így az árut árréssel növelten vesszük vissza készletünkre. Milyen áron kell a visszárut készletre venni a csúsztatott átlagáras módszer esetében, átlagáron vagy árrésünkkel növelt eladási áron?

Kérdés: Társaságunk terhelő levelet (számlát helyettesítő okmányt) kapott az energiaszolgáltatótól, amelyben a 27/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletre, valamint a 2008. évi XL. tv. 138/A. §-ára hivatkozással 2009. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakra hőmennyiség alapján meghatározott pénzeszköz kiegyenlítésére szólítanak fel bennünket. E levél alapján a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli. Ezek alapján társaságunk az így fizetendő összeget miként kezelje? Az időszak megjelölése alapján önellenőrzést kell-e végrehajtanunk? Mivel ez a bérbe adott ingatlanhoz kötődik, továbbszámlázhat­juk-e? Amennyiben továbbszámlázható, a mi számlánkon is a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli, vagy azt áfás tételként kell szerepeltetni?

Kérdés: Társaságunk 2009. évre jelentős összegű hibát tárt fel, amely egy 2010. évi teljesítésű (Áfa-tv. szerinti), de 2009. decemberi árbevételt tartalmaz. Ehhez szeretném a segítségüket kérni, hogy a mostani jogszabályok alapján mi a helyes könyvelési eljárás az önellenőrzés után.

Kérdés: Kis forgalmú kft. hús és húskészítmények kiskereskedelme mellett húsfeldolgozással, -tartósítással, húskészítmények előállításával is foglalkozik. A termék előállításához beszerzett alapanyagokat anyagköltségként (az 511. számlán), az értékesítéshez beszerzett termékeket az eladott áruk beszerzési értékeként (elábéként a 814. számlán) számolja el. Év közben a készletszámlákra nem könyvelünk. Év végén a leltár alapján történik a készletre vétel. Év közben a saját előállítású termékeket kell-e könyvelni? A költség a beszerzéskor vagy az értékesítéskor jelenik meg? A 6-7. számlaosztályt nem használják. Az előállított saját termelésű termék 1-2 nap alatt elfogy (a kis mennyiség miatt).

Kérdés: A beruházásra devizában adott előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete elszámolható-e a bekerülési értékben akkor, ha az előleg finanszírozására kapott hitel árfolyam-különbözetét az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe vesszük a bekerülési értékben? Nem sértené-e az összemérés számviteli alapelvét, ha az előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete az eredménytartalékban, míg az ahhoz tartozó forrásoldali hitel árfolyam-különbözete a mérlegben az eszközök bekerülési értékének részeként kerülne elszámolásra?

Kérdés: Társaságunk építőipari gépeket adott bérbe 50 hónapra. A berendezés értékcsökkenési leírását az Szt. szerinti maradványérték figyelembevételével állapítottuk meg, a leírási kulcs 25 százalék. A Tao-tv. ennél magasabb kulcsot (30%) is megenged a bérbeadásra tekintettel. Kötelező-e a Tao-tv.-ben megállapított mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíteni, vagy az ott megadott százalékkulcsok az érvényesíthető értékcsökkenési leírás maximumát jelentik? A maximálisnál kisebb mértékű értékcsökkenési leírás adóalap-csökkentésként való érvényesítése folytatható-e mindaddig, amíg a bekerülési értéket el nem éri az összesen elszámolt értékcsökkenési leírás?

Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!

Kérdés: A vasipari termékeket gyártó vállalkozásnál jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. Erre vonatkozó szakirodalmat nem találtam. Kérem, tájékoztassanak a szerszámok helyes minősítésére, költségelszámolására, nyilvántartására vonatkozóan! A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisokban szükségesek, újraélezhetők, feljavíthatók, további termelési folyamatban részt vehetnek. A javításokat, az új folyamatokra való felkészítésüket a cég dolgozói, illetve külső vállalkozók végzik el. Az előbbiek alapján hogyan lehet a helyes szabályozást kialakítani?