Számítógép-alkatrészek cseréje

Kérdés: Gyakran előfordul, hogy a használatban lévő számítógépek egyes egységei, alkotórészei meghibásodnak (például alaplap, winchester, CD-meghajtó, flopi stb.). Ezeket javítani általában nem lehet, csak cserélni. Az elromlott egységek, alkatrészek hasonló paraméterű alkotórésszel nem cserélhetők, mivel olyanok a piacon már nincsenek, csak jobbak, nagyobb tudásúak, korszerűbbek. A számítógépek egy-egy elromlott és ezért kicserélésre kerülő alkotórészének beszerzési, javítási költségét karbantartási költségként vagy bővítésként kell-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a beruházás, a felújítás, a karbantartás fogalmának az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7-19. pontjaiban rögzített értelmező rendelkezéseit kell összevetni. A fogalmak összevetésével a következőt lehet megállapítani:"Beruházás a meglévő tárgyi eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Kötelező címke költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunk importból származó kozmetikai termékek kereskedelmével foglalkozik. Törvényi előírás szerint a forgalomba kerülő termékeknek rendelkezniük kell olyan magyar nyelvű feliratozással, amely a vevő számára tájékoztatást nyújt: tartalmazza a felhasználás módját, a gyártó és forgalmazó nevét és címét, a minőségmegőrzés időtartamát, a KERMI-számot stb. Ezt a címke tartalmazza, amelyet termékeink hátoldalára ragasztunk. A címkével kapcsolatos költségek hol számolhatók el? A címke beszerzése készletre vehető-e?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz. Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Anyagköltség vagy elábé

Kérdés: Az anyagköltség és az elábé fogalmának meghatározása gondot jelent a vendéglátásnál és a bolti kiskereskedelemben. Például a vendéglátásban a felszolgált, kimért ital, a fagylalt áru vagy anyag, a kiskereskedelemben a 15-20 dkg-onként értékesített felvágott áru vagy anyag? Fontos ez a helyi adóbevallás miatt is, mert városunkban más mértékkel adózik a kereskedelmi tevékenység, mint a vendéglátás, mint szolgáltató.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz – elöljáróban – az Szt. 78. §-ának (2) és (5) bekezdését kell idéznünk, mely szerint: anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét kell kimutatni, eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Közhasznú társaság támogatásainak elszámolása

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésből arra lehet következtetni, hogy a hivatkozott ellenőrzés során összekeverték, összetévesztették a támogatások számviteli elszámolását a támogatásokkal való elszámoltatással.Az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Később kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Társaságunk a Széchenyi-terv keretében gépbeszerzésre támogatást kapott. A támogatás 50 százalékát előlegként folyósították. Az elszámolás 2003-ban fejeződik be, a gépek beszerzése és használatbavétele már 2002-ben megtörtént. Mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni a folyósításokat, és van-e társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A véglegesen kapott fejlesztési támogatást nem lehet előlegként kezelni. Ha részleteiben folyósítják (akár elszámolási kötelezettséggel is), akkor azt a folyósítással egyidejűleg kell rendkívüli bevételként elszámolni. (Ha a támogatást nem végleges fejlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Euróban való számlázás

Kérdés: Belföldi jogi személyek egymás közötti euróban való számlázása miképpen befolyásolja az áfa összegét? Az árfolyam-különbözetnek milyen hatása van az áfára?
Részlet a válaszából: […] A Dtv. végrehajtásáról szóló 88/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdése alapján lehetőség nyílt arra, hogy devizabelföldiek egymás közötti értékesítéseik értékét devizában is megállapíthatják, azaz devizában állíthatnak ki arról számlát, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Igazgatási szolgáltatási díj a védjegynél

Kérdés: A védjegy mint szellemi termék bekerülési értékébe beletartozik-e a Magyar Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díj? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk a védjegyre az Szt., a társasági adó szerint?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden igen. A 42/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 10. §-a [korábban a 19/2001. (VII. 13.) GM rendelettel módosított 77/1995. (XII. 29.) GM rendelet 7. §-a] a védjegybejelentés díját és a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem díját határozza meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Épületfelújítás elszámolása és áfája

Kérdés: A kft. 2001-ben egy használt épületet vásárolt. Az időarányos amortizációt a maradványérték figyelembevételével elszámolta. Az épületet 2002-ben felújította. A munkát külső szakemberek végezték el. A szükséges anyagokat a kft. vásárolta meg, és a felújítást végzők rendelkezésére bocsátotta. Mi a helyes eljárás a számvitelben, illetve az áfabevallás szempontjából? Aktiválás után hogyan kell megállapítani a maradványértéket?
Részlet a válaszából: […] A válasznál feltételezzük, a használtan vásárolt épületet ténylegesen, rendeltetésének megfelelően használatba vették, majd a kft. által már használt épületet újították fel. (Ellenkező esetben nem lehetett aktiválni, nem lehetett amortizációt elszámolni, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Tenyészsertés bérbevételének elszámolása

Kérdés: Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell, hogy milyen szerződést kötöttek akkor, amikor a növendék állatnak minősülő tenyészsüldőket átvették.Ha pénzügyilízing-szerződést kötöttek, akkor a lízing időtartama alatt lízingdíjat kell fizetni, amelynek egy része a bekerülési érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] Valójában először arról kell dönteni, hogy egyáltalán mit akar a betéti társaság. Ha valóban át akar alakulni, akkor a kérdésben felvetett problémákat az átalakuláshoz kapcsoltan kell kezelnie. Átalakulásnál viszont nem lehet közbenső mérlegről, közbenső mérleg szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
1
163
164
165
189