Tárgyi eszköz selejtezésekor adóalap-korrekció

Kérdés: A selejtezéskor elszámolt, terven felüli értékcsökkenést elismeri-e a Tao-tv.? Milyen jogcímen, milyen összeggel kell selejtezéskor a társaságiadó-alapot növelni, csökkenteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A selejtezéskor elszámolt terven felüli értékcsökkenést a Tao-tv. nem ismeri el. Tekintettel arra, hogy ilyenkor a tárgyi eszköz, az immateriális dolog kikerül az adózó nyilvántartásából, és emiatt a könyv szerinti értékkel növelni, a számított nyilvántartási értékkel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. november 27.
Kapcsolódó címke:

Négy hónap után értékesített személygépkocsi elszámolása

Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első két kérdésre a válasz röviden: nem!Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. november 27.

Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása

Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező is (és még sokan mások is) tévesen értelmezik az Szt. előírásait. Az Szt.-ben nincsen olyan előírás, hogy a készletekről nem kell nyilvántartást vezetni. Az Szt. 69. §-ának (2) bekezdésében csak arról van szó, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címke:

Készlet vagy tárgyi eszköz a mintadarab?

Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a válasz viszonylag rövid, és a kívülálló számára is hasznosítható legyen.Az áruminták besorolásánál, azok minősítésénél az Szt. 23. §-ának (4) bekezdésében leírtakból kell kiindulni, figyelemmel az Szt. 28. §-a (3)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tőkeemelés külső tőke bevonásával az rt.-nél a Gt. 245-252. §-aiban foglaltak figyelembevételével történhet. Itt utalni kell a Gt.-t módosító 2003. évi XLIX. törvény előírásaira is. Közgyűlési határozatban kell rögzíteni a nem pénzbeli hozzájárulás ellenében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 30.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet az állásfoglalásából: […] A külföldi pénzértékre szóló (deviza)követelések, kötelezettségek elszámolásánál az ezekre vonatkozó általános előírások mellett az Szt. 60., 64-65., 68. §-ában foglaltakat is figyelembe kell venni.Az elszámolás módjára számos esetet lehetne bemutatni. Terjedelmi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

Flottakedvezmény elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünk pénzügyi lízing keretében megvásárolt egy tehergépkocsit. Az eladó flottakedvezményt adott, amit a kölcsön igénybevételekor az önrészbe beszámított. A számlát a teljes összegről állította ki. Hogyan kell könyvelni a kedvezményt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben megadott információk eléggé hiányosak, azok alapján a pénzügyi lízing elszámolása az adott esetben a következő lehet. A lízingbeadó a teljes összegről kiállított számlán tüntesse fel a flottakedvezmény összegét is, természetesen az áfával. Ez esetben az Szt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 30.
Kapcsolódó címke:

Fogászati alapellátás eszköztámogatása

Kérdés: A 229/2001. Korm. rendelet alapján az OEP a fogászati alapellátást nyújtó fogorvosi szolgáltatónak eszköztámogatás címén, fix mértékű (35 000 Ft/hó) alaptámogatást folyósít. Hogyan kell ezt elszámolni? Azonosan kezelendő ezzel az ugyanezen rendelet 4. § (4) bekezdése alapján nyújtott kölcsöntámogatás is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fogászati alapellátást nyújtó fogorvosi szolgáltatóeszköz támogatásának mértéke a 229/2001. Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján egy rendelőhelyiségben egy orvosi praxis működése esetén 35 000 Ft/hónap. A rendelet 1. §-a (2) bekezdés alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

Hiteltörlesztéshez kapcsolódó fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: A házi gyermekorvosi ellátást végző bt. a 229/2001. Korm. rendelet 4. §-a (4) bekezdése alapján a 2002. december 31-ig beszerzett és hitellel finanszírozott eszközökhöz kapcsolódóan a hitel törlesztésekor 2006 végéig támogatást kap, havonta. Hogyan kell a kapott támogatást a kettős, illetve az egyszeres könyvvitel rendszerében elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz, a támogatáselszámolás értelmezéséhez vegyünk egy viszonylag egyszerű példát. Legyen a beszerzett eszköz bekerülési értéke 6 millió forint, az igénybe vett hitel összege 4,8 millió forint, az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás mértéke 10...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 30.
Kapcsolódó címkék:    

Célelőirányzatból kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó kft. az FVM-mel kötött támogatási szerződés alapján a vidékfejlesztési célelőirányzatból a 104/2001. Korm. rendeletre hivatkozással támogatást kapott. A beruházás jogcímei: úthálózat-fejlesztés, állattenyésztő telep energiaellátásának fejlesztése, a felvásárlótelephez kapcsolódó útmérleg, amely építés, tárgyieszköz-beszerzés, fejlesztésihozzájárulás-fizetés formájában valósult meg. A támogatást jogosulatlan felhasználás esetén vissza kell fizetni. Hogyan kell a támogatást elszámolni? Tőketartalékba helyezés esetén hogyan számolandó el az értékcsökkenési leírás? A társasági adó alapjánál milyen korrekcióval kell számolni, ha maradványérték is van? A válaszok egyértelmű megértése érdekében kérem a könyvelési tételek megjelölését is.
Részlet az állásfoglalásából: […] A vidékfejlesztési célelőirányzat felhasználásának általános feltételeiről szóló 104/2001. Korm. rendelet valójában nem adja meg a kérdésben szereplő támogatás elszámolására vonatkozó szabályokat. Az adott időszakban hatályos, az agrártámogatások igénybevételének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
164
165
166
…
193