Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] A választ a számviteli elszámolással kezdjük.Az erdőtelepítéssel foglalkozó társaság nem megrendelésre végzi az erdőtelepítést. Ezért az azzal kapcsolatban – az erdő rendeltetésszerű használatbavételéig – felmerülő ráfordításokat beruházásként kell elszámolnia. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Ügyvédi díj mint a bekerülési érték része

Kérdés: A használt lakások – mint áruk – beszerzési értékébe a vételáron kívül beletartozik-e a lakások megvásárlásakor készült adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügyvédi díj számla szerinti értéke, továbbá a konkrét lakással kapcsolatosan az eladásig kifizetett közös költség?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (1) bekezdésének előírásából következik, hogy a használt lakások bekerülési értékébe beletartozik a lakások megvásárlásakor készült adásvételi szerződések ügyvédi munkadíja is.A használt lakásokat azonban csak akkor lehet az áruk között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész nyilvántartása

Kérdés: Milyen értéken kell nyilvántartani a vevőnél a vásárolt üzletrészt, ha a vételár nagyobb, mint az üzletrész névértéke, illetve ha a vételár kisebb, mint az üzletrész névértéke?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). Ha a vételár eltér a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Saját vállalkozásban végzett beruházás áfája

Kérdés: A társaság főtevékenységéhez kapcsolódó ipari csarnokot épít. Az építést idegen kivitelező végzi, az anyagot a társaság vásárolja meg, és bocsátja a beépítés időpontjában a kivitelező rendelkezésére. Az idegen kivitelező szolgáltatási díja 10 millió forint, a beruházáshoz vásárolt anyag 5 millió forint. Az Szt. 51. §-ának (3) bekezdése szerint csak a beépített anyagot kell saját vállalkozásban végzett beruházásként elszámolni, a kivitelező számláit az 1. számlaosztályban kell elszámolni közvetlenül. A leírtak alapján mely értéket kell a bevallásnyomtatványon a saját vállalkozásban megvalósított beruházás soron szerepeltetni? Az Áfa-tv. 48. §-a (4) bekezdése d) pontja szerint saját vállalkozásban megvalósított beruházás alapján melyik összeget kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások 2003. január 1-jétől a kérdéshez kapcsolódóan nem változtak, továbbra is – a kérdésben szereplő esetben – csak a kivitelező rendelkezésére bocsátott és ténylegesen beépített anyagok értékét kell az Szt. 51. §-ának (3) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Személygépkocsi költségének elszámolása

Kérdés: A társaság személygépkocsit vásárolt hitelre 2002 májusában. Az értékcsökkenési leírás (10 százalék éves szinten) arányos része elszámolható-e? A társaság fizeti a cégautóadót és az eho-t. Igaz-e, hogy 2003-ban a szerviz-, illetve a javítási költségek nem számolhatók el költségként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. alapelvei szerint (15. §) a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatnia. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

K + F költségek aktiválása

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert abban keverednek a kutatásra, illetve a kísérleti fejlesztésre vonatkozó kitételek és az azokhoz kapcsolódó kérdések.Elöljáróban már rögzíteni kell, hogy a számviteli elszámolásokhoz, illetve a statisztikai adatszolgáltatásokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Munkaruházat személyi jövedelemadója

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9.2 d) pontja szerint: adómentes munkaruházati termék a szolgáltatási tevékenységet végzők megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely(ek) az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan(ok). Ebbe a körbe beletartozik-e a biztonsági őrök ruházata, mely megkülönböztetésként a ruházaton elhelyezett (ráhímzett, rányomtatott), az őrzésre, védelemre utaló feliratot tartalmazza? Bizonyos munkahelyeken a megrendelő megkívánja a biztonsági őröktől az öltöny viseletét, ahol pl. a nadrágon nem szerepel megkülönböztető jelzés. Ebben az esetben lehet-e adómentesnek minősíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 9.2 d) pontja szerint ahhoz, hogy a magánszemély által a munkavégzés során viselt ruházat adómentes lehessen, két feltételnek kell teljesülnie. Az egyik, hogy a viselt munkaruhának megkülönböztető jellegű ruházatnak kell lennie, a másik pedig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Pénzügyi lízing kamata

Kérdés: Sok társaság pénzügyi lízinggel oldja meg tárgyi eszközei beszerzésének finanszírozását. A szerződésben megállapításra kerül a minimum 36 hónapon át tartó törlesztés összege és kamata. Szükséges-e a pénzügyi lízing kamatának a szerződés szerinti futamidőre vonatkozó arányos megosztása, és ebből következően az évek közötti időbeli elhatárolása? Vagy a kamat elszámolása a szerződés szerinti időpontban történik? Időbeli elhatárolás esetén a beruházási időszakra jutó kamatot mint az üzembe helyezésig felmerült kamatot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz: a pénzügyi lízingszerződésben meg kell határozni lízingdíj-fizetésenként a törlesztőrészletet és a kamat összegét. A pénzügyi lízing eszközben nyújtott hitel, és mint ilyen, jellegéből következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Eladási céllal vásárolt ingatlan bekerülési értéke

Kérdés: Eladási céllal vásárolunk ingatlant, amelyet rendeltetésszerűen nem veszünk használatba. Az értékkel nem bíró felépítményt lebontatjuk külső vállalkozóval, majd a telket értékesítjük. Hogyan kell helyesen eljárni?
Részlet a válaszából: […] A megvásárolt ingatlant az Szt. 23. §-a (4) bekezdésének előírása alapján, a várható – a kérdésben leírt – használat, rendeltetés figyelembevételével az áruk között kell állományba venni (készlet).Az Szt. 47. §-ának (5) bekezdésében előírtakat ez esetben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Könyvállomány nyilvántartása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető magánfőiskola folyamatosan fejleszti könyvtárát, amelyhez állami támogatást is kap. A könyvállomány évente 1-2 ezer kötettel nő, ugyanakkor a rendszeres használat miatt belátható időn belül elhasználódik. Az egyedi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás megoldhatatlan feladat. Kérdéseink: a könyvbeszerzést hol kell nyilvántartani? Milyen módszerrel vagy technikával oldható meg az állomány értékének csökkentése? Elfogadható-e a csoportos nyilvántartás? Évenként a meglévő állományra 10 százalék értékvesztés elszámolása helyes-e?
Részlet a válaszából: […] A választ a közel 30 éve hatályos jogszabály, a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról szóló, 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet adja meg.Az együttes rendelet 2. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
164
165
166
189