527 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Cégünk új munkába kezdene, de nincs áram a szükséges munkavégzéshez. Egy magánszemély üresen álló tanyájáról tudnánk használni az áramot, amiről szerződést kötnénk, és kifizetnénk az összes felhasznált mennyiséget. A kérdés az, hogy hogyan? A magánszemélynek nincs adószáma, számlát nem tud adni. A szolgáltatónál való átírás hosszú és bonyolult. Magánszemély részére a szerződés alapján kifizethető a villamos energia díja? Ha igen, a magánszemélynek nyilatkoznia kell a költségelszámolás mértékéről? Kizárólag a tényleges fogyasztás kerülne kifizetésre. Milyen megoldás lehet a problémára?

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?

Kérdés: Az "A" és a "B" kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Mindkét kft.-nek "X" és "Y" magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban. A jegyzett tőke összege mindkét esetben 500 E Ft. Az "A" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 230 M Ft, tagi kölcsön 45-45 M Ft, banki hitel 105 M Ft, saját tőke 16 M Ft. A "B" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 35 M Ft, tagi kölcsön 16-16 M Ft, banki hitel nincs, saját tőke 0,4 M Ft. A tulajdonosi szándék a közös tulajdon megszüntetése. Ehhez "X" magánszemély az "A" kft.-ben lévő "Y" magánszemély üzletrészét, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben lévő "X" magánszemély üzletrészét kívánja megvásárolni úgy, hogy "X" magánszemély tagi kölcsönét "Y" magánszemély teljes összegben kifizeti, "Y" magánszemély 45 M Ft összegű tagi kölcsönéből "X" magánszemély 25 M Ft-ot kifizet, a többit "Y" magánszemély elengedi. A magánszemélyek az üzletrészüket eladhatják azok névértékében? Az elengedett tagi kölcsönnek van-e adófizetési kötelezettsége, és az kit terhel? Ha az üzletrész adásvétele után "X" magánszemély az "A" kft.-ben, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben 100%-os tulajdonos lesz, van-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-k ingatlantulajdona miatt?

Kérdés: A kft. egyik tagja magánál tart bizonyos eszközöket (pl. személygépkocsi, számítógép). Az eszközök használatát nem szabályozza taggyűlési határozat. Ez a tag nem végez a kft.-ben mellékszolgáltatást. A kft. ügyvezetője jogosult-e az eszközök visszaszolgáltatását kérni, visszaszolgáltatás hiányában pert indítani?

Kérdés: Alapanyag-beszállítóink az általunk megvásárolt szerszámok, gyártóeszközök értékét továbbszámlázzák nekünk. Ezen szerszámokat, gyártóeszközöket kizárólag a részünkre gyártott alapanyagok előállításához használják, speciális eszközök más célra nem használhatók. Beszállítóváltás esetén rugalmasan áthelyezhetők az új beszállítóhoz. Ezen eszközök nélkül a beszállítók nem vállalják részünkre az alapanyaggyártást. Az eszközöket a tárgyi eszközök között mutatjuk ki, az értékcsökkenést mi számoljuk el. Szükséges-e bérleti szerződést kötni beszállítóinkkal? Hogyan kell könyvelni a beszállítóink által ezeken az eszközökön végzett próbagyártás költségeit, amelyeket továbbterhelnek ránk?

Kérdés: Ügyfelünk nyílt végű pénzügyi lízing keretében tehergépjárművet bérel. A bérlet kezdetén kap egy elszámolási bizonylatot a gépjárműről, ami alapján az eszközt aktiválják, és 20%-os maradványérték meghatározásával, 20% amortizációs kulccsal leírják. Eltelt 6 év, a lízingkötelezettséget kifizették. Az eszköz aktivált értéke 20 000 E Ft, a maradványérték 4000 E Ft. A társaság az eszközt megvásárolja 3000 E Ft-ért. Mi történik a könyvekben?

Kérdés: A kft. 2012-ben budapesti belterületi ingatlant vásárolt, amelyet tárgyi eszközként vettek nyilvántartásba. 2013 júliusában haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel egy magánszemély részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A haszonélvezeti jogosult számára a kft. 11 000 E Ft+áfa összegű számlát állított ki. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: A kft. ügyvezetője kistehergépjárművet vásárolna, amelyet magáncélra is használna. Milyen számviteli, adózási, adminisztrációs feladatot vonna ez maga után a vállalkozásnál, illetve a magánszemélynél?

Kérdés: A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe ingatlanait a saját (100 százalékos) tulajdonában álló magyar kft.-nek kívánja adásvétellel értékesíteni. A tranzakcióra értelmezhető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontjában leírt illetékmentesség?