531 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk külföldi állampolgárságú magánszemélytől Magyarországon lakóingatlant bérel. A bérbeadó az összevont adóalap részeként kíván ezen jövedelme után adózni. Más jövedelemmel nem rendelkezik. A bérbeadásból származó éves jövedelme meghaladja az 1 millió Ft-ot. Az szja-előlegen kívül terheli-e a bérbeadót százalékos egészségügyi hozzájárulás, ha igen, csak a millió feletti összeg, vagy a teljes összeg után?

Kérdés: Társaságunk magánszemélytől bérel ingatlant 4 éve. A bérelt ingatlanban férj-feleség 50-50 százalékban tulajdonosok. A bérleti szerződés a férj nevére lett kötve, ő kért adószámot az APEH-tól csak bérbeadásra. A bérbeadásból származó jövedelmet csak ő vallotta be, mi, mint kifizető, tőle vontuk az szja-t. Kérdésem, hogy a feleségtől szükséges-e beszerezni valamilyen nyilatkozatot, vagy hozzájárulási nyilatkozatot, amelyben megengedi, hogy férje egyedül szerezze a bevételeket?

Kérdés: Annak az adószámmal rendelkező magánszemélynek, aki tárgyi adómentesen ingatlant bérbe ad, elektronikus úton kell-e az szja-bevallását teljesítenie, ugyanis az APEH értesítést küldött az ügyfélkapura történő regisztrálásra? Sem vállalkozó nem vagyok, sem áfafizetésre kötelezett.

Kérdés: A lakásszövetkezet tagjai befizetik a közös költséget, amelyet a lakásszövetkezet kötelezettségként tart nyilván. A lakásszövetkezet fizeti a lakóközösség által igénybe vett szolgáltatások számláit. A tárgyévet követően dönt a közgyűlés a működési költségek ismeretében, hogy a befizetett közös költségből mekkora rész fordítódjon üzemeltetésre, illetve kerüljön a felújítási alapba. Ekkor kerül kibocsátásra az áfás számla tárgyévi teljesítéssel, és kerül a kötelezettség bevételként elszámolásra. Nyilvánvalóan nem keletkezik nyereség. Eltérés csak az áfánál van, a nem áfás munkabért is áfásan kell kiszámlázni. Kell-e a lakásszövetkezetnek minden esetben áfabevallást benyújtania? Ha alanyi mentes vagy nem volt más üzleti tevékenysége? Ha csak a következő év áprilisában dönt a közgyűlés a tárgyévi eredményről, kiszámlázandó összegről, hogyan lehet az áfát bevallani?

Kérdés: A kft. alvállalkozók bevonásával éttermet építtet, amit később bérbeadással fog hasznosítani. Az alvállalkozói számlában szereplő áfa mikor vonható le, az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni? Ez saját rezsis beruházásnak minősül-e?

Kérdés: Ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaságunk ("A" Kft.) 2004-ben kiválással, kedvezményezett átalakulás keretében jött létre. A társaság tulajdonában lévő ingatlanokat átértékeltük, a jegyzett tőkét az átértékelt eszközérték jelentős hányadával megemeltük. A kiválás folyamatában a tulajdonosi szerkezet nem változott, ugyanaz a magánszemély 100%-os tulajdonában maradt a kiválással érintett és a kivált a társaság is. Az "A" társaság tulajdonosa 2003. évben ingatlanforgalmazással foglalkozó kft.-t ("B" Kft.) alapított, melynek 1%-ban tulajdonosa a kivált cég tulajdonosa (férj) és 99%-ban tulajdonosa a feleség. A "B" Kft. 2006. évben megvásárolt egy budapesti székhelyű kft.-t ("C" Kft.), melynek főtevékenysége ingatlanok bérbeadása. A megvásárolt kft. ("C" Kft.) épületeit felújítjuk, piacképessé tesszük. A tulajdonosok a 2 kft. ("B, C" Kft.) beolvadását tervezik a kiválással létrejött "A" Kft.-be. A budapesti székhelyű kft. ("C" Kft.) eszközeit (az ingatlanokat) piaci áron tervezzük a vagyonmérlegbe felvenni a beolvadás keretében. Kedvezményezett átalakulás keretében megvalósulhat-e a beolvadás, ha az "A" Kft. már részese volt kedvezményezett átalakulásnak (kedvezményezett kiválással jött létre)? Élhet-e továbbra is az "A" Kft. a Tao-tv. 16. § (9)–(11) bekezdés szerinti kedvezménnyel a beolvadást követően a piaci árra felértékelt eszközök tekintetében? A "C" Kft. ingatlanjainak átértékelése szerinti értékkel (kb. 400 000 E Ft) és a "C" Kft. saját tőkéje terhére a beolvadás keretében megemeljük az "A" Kft. jegyzett tőkéjét (kb. 500 000 E Ft). A beolvadást követően a tulajdonosi szerkezet terveink szerint a következőképpen alakul: 1. sz. tulajdonos 80%-ban lehet-e tulajdonos, a 2. sz. tulajdonos 20%-ban lehet-e tulajdonos?

Kérdés: Lakás bérbeadásából származó jövedelem után miként kell a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a tulajdonos a lakásban lakik, és két vállalkozásnak adja bérbe a lakást? Az egyik vállalkozásban 33 százalékos mértékben tulajdonos, a másik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A bérbeadásból származó jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja, és az egyéb jövedelmek után fizetett egészségügyi hozzájárulás nem éri el a 400 000 Ft-ot.

Kérdés: Szíveskedjenek leírni, hogy a 2796. számú kérdésre adott válasz mely jogszabályi helyen található? Az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos 4 százalékos eho-fizetési kötelezettség 2006. 01. 01-jétől hatályos szövegében egymillió forintot meghaladó jövedelem szerepel, ez módosul úgy 2007. 01. 01-jétől, hogy egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg adózik.

Kérdés: Ingatlan bérbeadásából származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kell 2006-ban a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni, vagy csak az 1 millió forint fölötti rész képezi az egészségügyi hozzájárulás alapját?

Kérdés: Bérleti díj késedelmes kiszámlázásakor milyen árfolyammal kell a számlán számolni, ha a szerződéses összeg devizaalapú, és forintban történik a számlázás, vagy fordítva, ha forintban van az összeg rögzítve, és azt devizában számlázzák?