Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet a válaszából: […] ...munkahelye és lakása közötti oda-vissza távolság figyelembevételével 3 Ft/km értéket; a munkába járás költségeinek (például garázsbérlet) további megtérítése azonban a magánszemély nem önálló tevékenységből származó (összevonandó) jövedelme, amellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Adózás: kondiszoba költségei

Kérdés: A kft. dolgozóinak kondiszobát rendez be, ehhez helyiséget bérel. Visszaigényelhető-e az áfa? Elismert költség-e a Tao-tv. szerint a bérleti díj, van-e szja- és tb-járulék-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a fenti levonási tilalom elkerülhető volna akkor, ha a dolgozók fizetnének a sportolási lehetőségért, a sportoláshoz bérelt helyiség bérleti díját terhelő adó levonhatóságán azonban az sem segít. Az ilyen ugyanis nem élsport, hanem "csak" tömegsport, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Bérleti jog értékcsökkenése

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog maradványértéke hogyan értékelendő az amortizációs kulcs szempontjából? Ez ugyanis az évek folyamán több lehet, mint az eredeti vételár. Így amortizációt egyáltalán nem lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog évenként elszámolandó értékcsökkenése összegének meghatározása során is az általános előírások, az új Szt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a hasznos élettartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Számlázott, de ki nem egyenlített bérleti díj az egyszeres könyvvitelben

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. bérleti díjat számlázott – szerződés alapján – egy kft. részére, amelyet a kft. ez ideig nem fizetett ki, bár költségei között elszámolta azt. A számlának áfa-tartalma nem volt, a bérbeadás tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősült. Mi lesz a bt.-nél – ez esetben – a bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...egyszeres könyvvitelt vezető bt-nek a kft. felé számlázott bérleti díjat követelésként kell a tartalékkal szemben kimutatnia az egyszerűsített mérlegben. A követelést – ez esetben is – az új Szt. 65. §-ának (6) bekezdése szerint addig kell kimutatni, amíg azt ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük: a bérlet, a pénzügyi lízing témakörével több válaszban is foglalkoztunk, többek között a Számviteli Levelek 7. számában a 109-110. kérdésre, a 10. számban a 180. kérdésre, továbbá a 12. számban a 217-219. kérdésre adott válaszokban.Itt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Rendezvény költsége

Kérdés: A társaság megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából rendezvényt szervez. A rendezvényen értékelik az eddig végzett munkát és a jövőre vonatkozó terveket. A rendezvényen a társaság vendégül látja a dolgozókat, azok hozzátartozóit, bel- és külföldi üzleti partnereit. Hogyan kell minősíteni a rendezvény költségeit (például terembérlet, zene, műsor, étel, ital, szállás) adó és járulék szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Ez a rendezvény és ennek költségei 2001. augusztus 16-ig a Tao-tv. reprezentáció fogalmának (Tao-tv. 4. §-ának 31. pontja), 2001. augusztus 17-től a Szja-tv. reprezentáció fogalmának [Szja-tv. 69. §-a (10) bekezdésének d) pontja] felel meg. Augusztus 16-ig a reprezentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Sportbérletek könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérletet?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérlet adóterheire a Számviteli Levelek 14. számában a 275. kérdésre adott válaszban már kitértünk. Ennek megfelelően a könyvelés: a fitnesz-, tenisz- és egyéb sportbérletekért kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalaton kívüli szervezetek, személyek nem térítenek meg.Ha a vállalkozás más szervezetnek fizet az üdülő használatáért díjat (bérleti díjat), az így kifizetett összegnek azt a részét, amelyet a dolgozók nem térítenek meg, közvetlenül kell a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Munkavállaló részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk helyben bérel lakást vidéki munkavállalói részére. A bérbeadó az adóhatósághoz bejelentkezett és adószámmal rendelkezik. A bérbeadásról számlát állít ki. A számla végösszegét terheli-e adó és tb-járulék, és ha igen, milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...a bérelt szálláshely nem minősül az szja szerinti munkásszállásnak, akkor a kft. által vidéki munkavállalói részére bérelt lakás bérleti díja (a cég nevére szóló számla alapján) mint természetbeni juttatás a magánszemély olyan bevétele, amelynek egésze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
1
73
74
75
78