Üdülőhasználati jogok felvásárlása

Kérdés: A kft. üdülőhasználati jogokkal terhelt ingatlant vásárolt. Az üdülőhasználati jogok felvásárlása megkezdődött. A kft. ezeket a vagyoni értékű jogokat megszüntetheti-e úgy, hogy a továbbiakban mint bérleti díjat költségként számolja el?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. üdülőhasználati jogokkal terhelt ingatlant vásárolt, akkor – valószínűsíthető, hogy emiatt – az ingatlant valós piaci értéke alatt vásárolta meg. A vásárolt ingatlannal kapcsolatos üdülőhasználati jogok felvásárlását nem lehet a vagyoni értékű jogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez (hanem például személyes célra is) használja. Ennek alapján a bérleti díjról vagy a javításról szóló számlában lévő áfa sem levonható.(A kizárólag távolsági és helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Külföldi magyarországi lakása bérbeadásának adózása

Kérdés: 7-es számmal kezdődő adószámmal rendelkező külföldi magánszemély magyarországi lakását külföldi magánszemélynek bérbe adja. Köteles-e számlát kiállítani a bérleti díjról? Milyen adóterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...bérbe adó magánszemély köteles a bérleti díjról számlát kiállítani, mivel az ingatlannal összefüggő szolgáltatások az áfarendszerben az ingatlan fekvése szerinti országban adóztathatóak [Áfa-tv. 15. §-ának (2) bekezdése]. A lakóingatlan bérbeadása az Áfa-tv. 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Végleges pénzeszközátadások minősítése

Kérdés: Cégünk számos önkormányzati tulajdonú víz- és csatornahálózatot üzemeltet bérleti díj ellenében. Az önkormányzatok az üzemeltetésre átadott víz- és csatornaműveik felújításához, bővítéséhez végleges pénzátadást teljesítenek. Áfafizetési kötelezettség terheli-e ezen pénzeszközátadásokat? Ezen beruházásokhoz az önkormányzatok támogatást kapnak, amelyet szintén átadnak. Ez esetben a támogatás átadása áfaköteles-e, ha az önkormányzatok által elnyert támogatást nem terheli áfa?
Részlet a válaszából: […] A pénzátadás ellenértékké, és így áfakötelessé minősítése a felek közötti szerződéstől, megállapodástól függ. Ellenérték, és így áfaköteles az átadott pénzösszeg akkor, ha mögötte konkrét megrendelés húzódik, azért a pénzösszeget adó fél a pénzösszeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Irodaépület lakás céljára történő hasznosítása

Kérdés: Egyéni vállalkozó irodaépületet vásárolt, az áfát visszaigényelte. Az épületet részben saját maga, részben bérbeadás útján hasznosította. A bérleti szerződés felmondása után az épület alsó szintjét lakásként hasznosítja. A vállalkozó a közüzemi díjak, a költségek arányos megtérítése ellenében használhatja-e az irodaépületet lakás céljára úgy, hogy az áfát nem rendezi?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül, következésképpen adóztatható, ha az adóalany a terméket az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységének köréből kivonja, feltéve hogy a beszerzéshez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Társasház számlázási kötelezettsége

Kérdés: Köteles-e a társasház számlát adni a bérleti díjról és a rezsiköltségről, ha a helyiségeket iroda, illetve üzleti célra adja bérbe? Vagy elszámolhatók a költségek csekk, illetve átutalás alapján? Szerződés van!
Részlet a válaszából: […] A társasház az áfa tekintetében adóalanynak minősül azáltal, hogy saját nevében adóköteles tevékenységet végez, azaz ellenérték fejében helyiséget ad bérbe (Áfa-tv. 4-5. §). Míg a társasház a tagjai felé nem köteles számlát kiállítani a közös költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Nagy értékű személygépkocsi

Kérdés: Kell-e növelni a társasági adó alapját a pénzügyi lízingnek nem minősülő szerződés alapján bérelt, 6 millió forintot meghaladó értékű személygépkocsi használata esetén? Társaságunk a bérleti időszak után semmilyen módon nem szerzi meg a személygépkocsi tulajdonjogát!
Részlet a válaszából: […] Nem kell növelni a társasági adó alapját.A Tao-tv. 3. számú melléklete A) fejezetének 1. pontja szerint ugyanis az adózás előtti eredményt az 1996. december 31. napját követően üzembe helyezett, 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsi használata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Ingatlan bérbeadása: közüzemi díjak elszámolása

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesíthető, és az adó mértéke 20 százalék.2. Az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a jövedelem a bérleti díjból a költségek levonásával (tételes költségelszámolással) vagy a "90 százalékos" szabály alkalmazásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. szerint a maradványérték a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték. Egy üzlet bérleti jogának megszerzéséért fizetett vételárnál – a bérleti jog sajátosságaiból következően – csak akkor lehet maradványértékkel számolni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: szállás célját szolgáló lakás

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. a lakóingatlannal összefüggő bevételszerzéssel járó bármilyen tevékenységet ért, például a használatba adást, az ágybérletet stb. Ha a lakóingatlant hasznosítónak, bérbeadónak a hasznosításból származó bevétele tárgyi adómentes, akkor őt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.
1
74
75
76
81